Hát elkeserítő, ami ebben az országban folyik.
Voltak nálunk a melóhelyen Német vegyészek és tapasztalat csere címszó alatt.
Sokat beszélgettünk és ugye a Magyarországi helyzetek is szóba jöttek és az a szép kis adó, amit a polgárokra róhtak. RABLÁS !!!
Úgy neveztek minket, hogy életművészek vagytok Magyarok. Ők ebből a bérből kizárt, hogy megtudnának élni. Hátmég haladni.
A fotó megindító és szivet szaggató. Biztosan van aki saját maga tehet a sorsáról, de rengetegen vanna, akik önhibájukon kivül kerültek hasonló, kilátástalan helyzetbe.
Dehát jólét van és dübörög a gazdaság.
Ahhoz mi kispontok vagyunk, hogy bármit is elérjünk, de egységben az erő!!!
a koldus szó sem az utóbbi pár évben keletkezett. mindig voltak és lesznek.
elküldeni nem érdemes a képet, úgyis tud mindenki róluk. valami globálisabb megoldás kellene. valami, ami nem látszati. mert bár sokaknak nincs családjuk, s nem tehetnek róla, h ott vannak, egy részük sajnos lusta, iszákos, szenvedélybeteg, társadalmilag és értelmileg 0.
Nagyon elgondolkodtató a képed! Az érzőszívű embereket mindenképpen megindítja! Elképzelni is nehéz egy ilyen életet, de megélni mennyire nehéz lehet!
Sajnos, ez a valóság, ami nem hiszem, hogy Feri bátyánkat érdekelné és meghatná!
Valami Eszembe jutott: Peldaul ezt a kepet, meg ezreket, nem tudnank elkuldeni a Feri batyanknak? Csak csak van egy elektromos postaladaja? De szerintem a postan is jo lenne, kinyomtatva! Vagy hulyesegeklet beszelek? Szoljatok mar!
Pontosan Vanezigy gondolata jutott eszembe, amikor megneztem a kepet. En azon szokjtam spekulalni, amikor ilyen es hasonlo sorsu emberekkel talalkozom, valamikor elehtseges, hogy egyetemi tanar volt, vagy pedig egy mernok, de akkor is, hogy ha egy jo szakmunkas. Es meg vannak olyan szemet emberek, akik ezeket is kihasznalja, a kis osszekunyeralt penzt elveszi toluk. Nagyon elszomorito. Egyszer egy kis idos koldulo neninek a vacsoramat adtam oda Pesten az aluljaroban, es nagyon boldog volt. Leultem melle hosszan elbeszelgettunk. Elmeselte, hogy a penzt elveszik toluk, ha nem eleget koldult aznap, meg meg is verik, es eppen csak annyit kap enni, hogy masnap is kint ulhessen keregetni. Nagyon szegyelltem magam, es meg most is, hogy tetlenul hallgattam vegig, es nem intezkedtem, hogy valami jobb sorsa legyen.
Most voltam par napig otthon. Lattam, sok mindent lattam. Szomoru.
És hogy miért adtam ezt a címet vanezigy?
Találtam egy kimutatást a neten, ahol kb. 3 millió azok száma akik olyan mértékben eladósodtak Magyarországon, hogy bármikor erre a sorsra juthatnak. Amikor megláttam Őt a buszváróban átfutott az agyamon, hogy ma már neki is van kb. 150 ezer társa. Ez hatalmas szám ebben a kicsi oszágban. :-((
436
205
