A korábbi képeken már bemutatott pónicsikó önállósodott, már nem feltétlenül az anyját követi, hanem önálló kalandokra indul. A karámból ki tud bújni, és már a legelőt is elhagyva elbóklászik az úton a lovaspálya felé, ahol annyi érdekes dolog van...
Nem könnyű lovakat fotózni. Mindig izegnek mozognak, gyorsan váltanak pozíciót. Bár, hogy őszinte legyek pont ezt szeretem bennük :D Az előttem szólók már elmondtak néhány dolgot amivel egyet is értek pl: villany pásztort, bár ahogy írtad az szimbolizálja a kilépést a nagybetűs életbe. Én mikor megláttam a képet nekem az út szimbolizálta inkább azt. Annyival egészíteném még ki, hogy látom lejebb gugoltál, hogy lefotózd a csikót, de én azt tanácsolnám még egy kicsit lejjebb kellett volna jönnöd, hogy egy szintbe legyél vele úgy talán mégjobb lenne (de ez csak egyéni vélemény)
Köszönöm a véleményedet! Annyira a lépésre figyelmet, hogy - bevallom - az árnyékra nem is figyeltem, pedig bóklászott ide-oda, minden bizonnyal lehetett volna jobban megvilágított pontot is találni. Még egy dolog, amire a jövőben figyelni kell...
Gratulálok azért mert egészalakosan sikerült lefotózni a lovat! a csikók 5 éves korukig csikók! Nagyon nehéz mozgó lovat egészalakosan fotózni. Kár hogy takarja az árnyék a pofáját a lónak. Összességében tetszik a kép.
Lassan valóban felcseperedik a lovacska... Úgy érzem, hogy a programokat illetően rossz életkorban és családi állapotban vagyok... én már talán öregecske, a lányom meg túl fiatalocska ahhoz, hogy segítsen benne...
De jóóóó! Végig követhetjük a képeid által a cseperedését:) Az ilyen-olyan programokkal én is bajban vagyok, semmilyen "előtanulmányom" nincsen. Mindent autodidakta módon tanulok, na meg a gyermekeim segítségével. Addig bóklászom bennük, míg jön a AHA élmény és akkor úgy jobban megmarad, hiába a mi pólyánkban még nem volt számítógép:DDD Amarillis
Köszönöm a véleményt! A pónik nem feltétlenül a jó viselkedésükről híresek (hajlaomosabbak csípni, harapni és rugni, mint a "nagy lovak"), de ez a társaság nagyob kedves, szeretetreméltó állatokból áll, valóban öröm őket nézegetni, kicsit megszeretgetni... meg fotózni is.
Tetszik ez a minipaci :)
Reggel mindig elmegyek néhány mellett, és mindig meglesem őket :)
Szerintem ez egy igazi pillanat felvétel, mikor is póni kilép a nagybetűsbe, és a képed ezt le is hozza!
Kis hibái ellenére tetszik a fotód!
Grt :) Üdv. A64x2
Írtam már, hogy nem vagyok haragudós fajta.
Pózolt volna ő minden bizonnyal, mert szelídségénél csak a kíváncsisága a nagyobb, de én éppen azt a pillanatot választottam ki, amikor az Életbe való kilépést szimbolizálandó átlép azon a szalagon, ami a karámja körüli legelőrészt körülkeríti, és új utakra tér. (Persze, igazad van, a képről nem tudható, hogy ez a fehér valami az ő eddigi területének a határa... pedig az, és éppen az volt az érdekes benne, hogy pont most lép át rajta). Gyakran előfordul valóban velem, hogy feltételezem: az általam ismert körülmények, személyek, jelzések "köztudomással bírnak", ezért külön jó, ha figyelmeztetsz az ilyen lazaságokra, mert hajlamos vagyok rájuk. Emberi számítás szerint három-négy hét múlva megint a Kentaurba megyek, most még egy hét munka, aztán nyaralás...
A kontraszttal próbálkoztam, a kép egésze sokkal szebb lett valóban, de a szeme valahogy (még jobban) elveszett volna, talán a RAW feldolgozásával lehetne ezen javítani, de az Olympushoz adott RAW-kezelőben nem jöttem rá, bízom benne, hogy még nem jöttem rá, miként tudok egyetlen átalakított képet lementeni.
Köszönöm, hogy megnézted és írtál róla.
Tényleg jópofa ez a kiscsikó, csak kár hogy nem volt kedve pózolni neked. Meg kellett volna várd, hogy jobb testhelyzetben legyen, mert így olyan esetlennek tünik. A környezet sem a legjobb, nekem zavaróan hat a mögötte lévő karó és a lábánál kihúzott szalag. Egy icipici kontraszt is elférne még a fotón.
Remélem nem haragszol az őszinte véleményért...:-)
11000
727
