Nagyon köszönöm, hogy ilyen mélységben foglalkoztál a képemmel, ugyanakkor elnézést kérek, hogy késve válaszolok.
A kép készítésekor (exponáláskor) -ahogy írtad- fogalmam sem volt, hogy ez lesz belőle.
A szerkesztéskor pedig hangulatok, érzelmek, emlékek képi megfogalmazása volt a célom. Ennél konkrétabban szavakba önteni nem tudom.
Nagyon szeretem az ilyen "gondolkodos" képeket. Nekem az ellenpontok jutottak eszembe róla és ez adja a képnek az egyensúlyt. Az árnyék és a valóság, a fekete a fehér, a fény és árnyék egyenesek és az ívek váltakozása a képen és még a cím is erre erősít rá ....emlék (múlt) és a jelenben...
Nekem nagyon tetszik a képed. Gratulálok.
Különös hangulatú képeid egyike, amely megint elnyerte a tetszésemet!
Karinthy írta, hogy álmában két macska volt, és játszott magával...
Meg Ő volt az is, aki felnőtt énjétől gyermekként számonkérte a meg nem valósított álmokat...
Nos, ilyen és ehhez hasonló gondolataim támadtak a képeddel kapcsolatban, és csak remélem, hogy van benne valami...De ha nincs is köze annak amit írtam ,ahhoz amire Te gondoltál, már a művészet egyik fontos feladatát teljesíti a képed: gondolatokat, érzelmeket generál...
Technika: nekem nem annyira tűnik erősnek a szinezés, hogy zavarna, sőt ez a mérték adja a hangulatot.
Nem tudom mi az a határozatlan körvonalú vmi jobbról, de lehet, hogy érdemes lenne lemondani róla...A ferde térdfalat nem bántom, hisz így lehettek párhuzamosak a boltívek!
Szó mi szó: tetszik, és érdekelne, hogy neked mi dolgozott az agyadban a szerkesztéskor.(Készítéskor ui. nem mindíg tudja az ember, hogy mi is lesz a vége)
Szép fényeket!