Én is próbálkoztam.. még ff.-ben is de nem volt jó.
A kisfiúnak eléggé fehér bőre van..gondolom ez sem segített a helyes expóban.
Kb. 30-40 fotót csináltam róla.. nagyon kedves modell.. több beállítással... egyszerűen ha az ég a háttér .. a nap lemenőben.. ezt tudtam kihozni.
Ádámról tavaly is készítettem fotót, ki szoktam neki nyomtatni és megkapja. Ezt is megkapja.
Megpróbáltam, amit javasoltam. Nem lett jó, sőt...
Ez is igazolja, hogy a mérték az érték...:-)))
Az egy tizedet már nem pótólhatom, de vedd úgy, hogy utólag kipótoltam a pontszámot!
(A legkisebb unokám is Ádám, ezt csak úgy mellesleg...)
A Pacsirtával meg félig találtam, félig melléfogtam...
A hangulat rendben, csak ott egy hátakt van a központban, és mivel a háta látszik, nem tudom, hogy hunyorog-e?:-D
Szép fényeket!
a luminac ügyet nemtom megcsinálni :) a fények ilyenek voltak..inkább elkapott pillanat. Ádám mellém szegődött vártuk , hogy kisüssöön a nap..pont ezt figyeli :)
Igen, ancsa, tiszta ancsás:-))
A szokásos növényke helyett most egy emberpalánta került a képedre:-))
Talán az arccal még fény-árnyék ügyben próbálkozhattál volna,
de az arckifejezés, hunyorgás a naptól az nagyon igazi.
A fotóról. ill a színeiről Szinnyei Pacsirta c. képe jutott eszembe... Megy ek, meg is nézem, nem mondtam-e nagy hülyeséget:-D
Nehéz kilépni a "közelhajlós" technikából, igaz? Néha én is csak kinlódok, annyira megszoktam, hogy térdre!
Egy kicsi - nagyon óvatos - színerősítés v. luminanc elhúzás lehet, hogy használt volna, de az ártatlanság kékje(ég), fehére (felhők) igazából így adják az önfeledt gyermekkor hangulatát...
Szép fényeket!