Népi nevei: Allelujafű, apró fecskehere, háromlevelű here, lóheresóska, madársósdi, nyúlkenyér. A növényben rendkívül sok oxálsav található, amely elfogyasztva erősen savanyú ízt kölcsönöz neki. Ezért hasonlítja a magyar a sóskához. Nagy mennyiségben mégsem ajánlatos, mert káros lehet a vesére. Nedvét régen cserzőanyagként használták, de tintát is készítettek belőle. Árnyas hűvös erdők növénye, de a kertekben is előfordul, s ilyenkor gyomként tekintenek rá. Jellegzetes szív alakú levelei az esti hűvösben lepkeszárny módjára összecsukódnak. Azonban ugyanígy reagál a számára előnytelen közvetlen, erőteljes napsütésre is. A levél alakja emlékeztet a lóherére, ami szintén visszaköszön a népi elnevezésekben. Ide kapcsolódó érdekesség, hogy az ókori kultúrákban még ez a növény volt a szerencse szimbóluma, és csak mikor a tömeges erdőirtások drasztikusan megritkították, akkor vette át tőle ezt a szerepet a lóhere.
nem szeretném magam ismételgetni, remélem ezt elnézed nekem. Nagyon jó lett ez a kis egyszerű virág, kellemesen mutatod be nekünk, pontosan eltudom képzelni milyen az életben
Kellemesen lágyított, letisztult fotó.
A virágszirmokon (kis méretük ellenére is) szépen látszanak az erezetek, és jól kivehetők a bibék is.
A háttér természetes, és kellően mosott ahhoz, hogy a kis virág tökéletesen érvényesüljön.
Tetszik!
Gratula.
Üdv: A64x2
Jól kiexponált kép, jó szerkesztés, minőség. A hátteret a dof kellően elmossa. Egyedül a háttérben lévő virágfejet lehetne kiiktatni a homogénebb környezethez (ha nem védett). Tetszik, üdv
2013.07.13 16:12:47
28277
1150
