„Attól más a fekete-fehér fotográfia, hogy magukat a tónusviszonyokat sokkal szélesebb skálában tudjuk vezérelni. Ezáltal olyan drámai hatásokat lehet vele elérni, amit a színessel ritkán. A színeknek mindig van egy bizonyos fajta elkápráztató hatása. Ha ránézünk egy képre és az színes, teljesen mindegy, hogy mi van mögötte, az embernek felcsillan a szeme.” – Vajda János
Na igen az ff hatása:) teljesen más hangulat, és abszolút látom, érzem amire gondoltál. ugyanaz a kép és mégsem...megnézném egymás mellett a kettőt (olyan szeretlek is meg nem is hangulata lenne szerintem) de mindkettő külön külön is nyerő:)
Szia, köszönöm :)
A cím mostmár így, hogy rávilágítottál valóban hibás, nem tudom hol kell átírni. Ha megtaláltam mindenképp átírom, és köszi, hogy foglalkoztál vele.
Szép napot!
Szépen fotózott, aranyos téma!
A címet javasolnám átírni: a szívem forgácsai-ra. A faragvány egy szobor, vagy kopjafa v. hasonló. Szóval a faragvány a faragás végterméke(fogvájó, ha el nem k..om), célja. A forgács meg közben keletkezik, mintegy mellékesen, de szükségszerűen.
Miközben sok-sok célunk, vágyunk nem akar faragvánnyá érni, forgács viszont termelődik rendesen:-)) Ilyen szíves is:-))(Bár ezeket az ábrákat nem biztos...Talán egyet?)
(Régebben volt egy mondás: olyan ez az ember, mint akit a furu (fúró) kihányt (kihozott a lyukból fúrás közben). Na, az nem dicséret volt...
Meg még egy:ha döntik a fát, hullik a forgács...:-))
(Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz
Ne szisszenj minden kis szilánkhoz! JA)
Na, hova nem lyukadtam, egy kis forgácstól indulva...:-)
Szép fényeket!
Aranyos, szokatlan, az élesség jó helyen, szépen semmilyen, de mégis segítő, kiemelő háttér, kellemes elhelyezés.
Jó hozzá a ff, de azért - különös tekintettel a címre, és hogy ceruzahegyezés - hiányoznak a színek. Ám az nem ez a kép lenne.
Igazán ötletes. Mindig annyira tudom, h melyik a Te képed. Majdnem mindből sugárzik az, hogy a készítője fiatal. A sok madár meg virág kép után az ilyenek olyan felüdülést hoznak számomra. :)