Szóval, ezek már más dimenziók, mint amilyenben én gondolkodom. Csodálom őket - mutatom lányomnak, hogy nézd, milyen szépek, milyen kecsesek a maguk kicsinységében - de úgy érzem magam, mint a boldogult TIT előadásokon, ahol egy tanár bácsi a negyvenedik moháról vetítette a kor színvonalán készült diákat. Akkor is le voltam nyűgözve az emberi érdeklődés széle tárházától és a természet (illetve a technika) csodájától, de nem tudtam mindig végigülni.... Évfolyamunkon volt az a mondás, hogy ki a kicsit nem becsüli, ne menjen el mikrobiológusnak. Nem mentem el.
Nos.. az s-5000 csak 10 cm-ről tud makrózni. Ez maximum egy gyufásdoboz lefotózásához alkalmas. Ezért egy viszonylag rövid gyujtótávolságú 40 mm-es Helios obival megtoldottam. Ezzel már nagyon parányi dolgok is fotózhatók.
Van amikor Hama előtét lencsét használok, vagy csak egy sima nagyítólencsét esetleg egy Trioplán 100-as objektívet. Mindíg a feladattól függ.
Tudod, az 5000 sem igazán erre való, de kis trükközéssel gy mákszemről is remek portrét készít. Ez az állatka, talán ha egy mm-es de meg lehet oldani vele.