|
-
“Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az
utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos,
néha rögös, barázdás, meredek. Az utakat sokáig csak
alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével
elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó
tavaszi erdőbe.
Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van:
elvezetnek valahová. Nemcsak mi haladunk az utakon, az
utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út
összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és
csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a
rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a
sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken
áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az
utaknak értelmük van. De ezt csak az utolsó pillanatban értjük
meg, közvetlenül a cél előtt.” (Márai Sándor: Ég és Föld – Az
utak)
|
|
786
78
