Szinte érezni, hogy ott vagyok. Hallom a szuszogást, érzem az állott lakás szagát... Talán azért is fognak meg a fotóid a néniről, mert nemrégen búcsúzott el tőlünk nagymamám...
Csak gratulálni tudok a képekért! Ritka életkép a sok modern fotó mellett!
Egy idézettel válaszolok, Dodótól származik, aki mint tudod, onkológus főorvos.
Nos, az ő hivatásában aztán naponta lehetne depresszióba zuhanni.
Az idézet: "Nem szabad minden beteggel lélekben meghalni, de minden sikerrel fel kell "töltekezni" - szoktam mondani a fiataloknak."
Én is csak ezt tudom javasolni neked, mert különben rámész.
A világ tele van nyomorúsággal, de ha mindent magunkra veszünk, csak a nyomorúságosak számát fogjuk gyarapítani.
Nagyon tisztelem a szándékodat, nem is beszélnélek le róla, de tartsd szem előtt Dodó mondását. Nem lehetsz mindig, mindenkivel 100%-ig empatikus, mert megkeseredsz.
Egész fiatal srác koromban én is küzdöttem hasonló gondokkal (nem jó szó ), de miután rájöttem, hogy mindenkin úgy sem segíthetek, s tönkre menni sem akartam (mégis sikerült:-)) így aztán kicsit távolabbra toltam magamtól a mások nyomorúságát. Nem nagyon, nem egészen, de annyira minden estre igen, hogy ne érezzem magam mindenkiért felelősnek.
Hidd el Tibor, ez lehetetlen...Mindenkin nem tudsz segíteni, van akin nem is lehet, akkor azért csalódsz...
Ha legközelebb mész, és a fa amit vittél nem a néni kályháját fűti? Semmit nem tehetsz, csak végtelen dühöt, tehetetlenséget fogsz érezni, és ez kihat az egyéb kapcsolataidra is előbb utóbb.
Meg még valami, talán ezt nem itt kellene megemlítenem, de végül is ide tartozik.
Te, mi egy adott szituációba kerülünk, de csak végeredményét látjuk valaminek, aminek az előzményeit nem ismerjük...
Ki tudja, miért így alakult a viszony?
Persze, nyomorban hagyni egy szülőt... A megbocsátás ezért szerepel a legtöbb vallásban az erények között.
De van, aki nem képes rá.
No befejezem, s még egyszer : tisztelem az érzéseidet, szándékodat, de csak úgy, hogy Te a tieidé maradj.
Szép fényeket!
Köszönöm,hog írtál.
-Meg van a veszélye a dolognak,főleg ha az ember empatikusabb a kelleténél. Egyenlőre nem alszom jól. Nem tudom mi történik azzal a tüzifával amit a néninek vittem. Ha a nyugdíját elveszik tőle,akkor azt tüzelőt miért ne? Nem tudom,hogy a kedves leánya,aki gondozni hivatott ezek után nem veri el rajta a port. Mikr a fát pakoltuk le,márt azt kiablta,hogy ő egy fillért nem fizet. Mondtam,nem is kell,jószándék vezérelt. Ez a néni jobban járna senkije se lenne,mert úgy az önkormányzat látószögébe keülve kihordanák az ebédet és a tanyagondnokság is rá nézne. Mivel mindenki úgy tudja,hogy a lánya gondozza,ezért ez egy problémával kevesebb,gondolják. Közben pedig jól kihasználják kiszipolyozzák stb,stb. Nem egyedi eset ez a világban. Ha fotózom a képpel kellene törődjek,nem a világ megváltásával ,tudom. Tervben van ,hogy felülök a tanyagondnoki autóra és körbejárom a vidéket,bitos okoz majd szomorú meglepetést,remek szocifotó témát. Terv,de nem tudom,hogyan fogom majd feldolgozni a többi nyomorúságot. Viszont homokba dugva a fejem a probléma nem szűnik meg. Nem tudom mi a helyes. Kíváncsi vagyok ,hogy azok a vérprofik akik háborús vagy katasztrófa övezetbe mennek dolgozni,ezt hogyan élik meg,dolgozzák fel. Ez ahoz képest kismiska pedig ,én még erre is kibuktam.
Az este egy hosszú eszmefuttatásom száll el, amelyben - többek között - NTH véleményével is vitába szálltam...
Nincs még egyszer kedvem vagy inkább türelmem megismételni. Sajnálom, hogy semmivé lett, talán érdekes lett volna látni, olvasni a reakciókat.
Ami a képet illeti Tibor, nagyon nagyra értékelem, ÍGY AHOGY VAN.
Nagy érzékenységre vall, hogy egyáltalán téma-közelbe kerültél és az ábrázolás módja is.
Gratulálok!
Szép fényeket!
Ps.: kedvec, nap, hét stb képe...
Köszönöm,hasonló gondolatok miatt fogant ez a cím a fejemben. Sajnos a halált várja,folyton azt emlegette neki a temetőben sokkal jobb lenne. 90 éves. 57 ezer a nyugdíja . A lánya ebből 50 ezret elvesz, néha meg is veri. Ez a történet nagyon felzaklatott,ezért próbáltam segíteni, s ő a portréjával fizetett.
Szia!
Jó a felvétel.Szépen szerkesztett.A kép részletgazdag hiszen szegény nénin minden ránc jól látható.Lehet, hogy a régi dolgokon elmélkedik.Szegény nagyanyámra emlékeztet a ruházata és a kendője.Mindig kendőt viselt.
Üdv:alalat
Nagyon jó a cím a képhez, és a kép a címhez. Talán a postást várja, aki a nyugdíjat hozza, talán az unokáját vagy gyermekét, aki ígért egy látogatást, talán a szomszédot, aki kenyeret hoz neki a boltból, talán a házi segítségnyújtó szolgálatot, aki majd meghozza az ebédet... Ha 60 évvel ezelőtt készült volna a kép, azt írnám, talán a férjét vagy a fiát várja haza a hadifogságból - reménytelenül...
Szóval jó kép. Üdv.és szép fényeket!
Igen, bátran állíthatod, én pedig melletted vagyok ezügyben. Amúgy persze, mást mutatna, s bár morbid, de jókor voltál, sajnos jó helyen, és tükrös gép nélkül is olyat alkottál, amit sokan megirigyelhetnek, én is.. Szóval még egyszer gratulálok, és teljes mértékben osztom a véleményed.
Köszönöm Bence,hogy így gondolod. Azt hiszem bátran állíthatom,hogy jól gondolod. A valóságot megváltoztatni azért,hogy a helyzetet szépítsük szerintem nem való. Más az,ha afénykép minőségéért tesszük,de szerintem itt a minőség rendben van,bár biztos mást mutatna,ha a tükrös gép lett volna nálam,esetleg még egy álvány. Az biztos,hogy nem fogok aranysárga derítő fóliát az ablak elé tenni,hogy színekkel vidámabbá tegyem a fényképet.
Mindenkinek az a fránya kékes színárnyalat a gondja? Hát, nekem nem. Nem, mivel épp ez a lényege a képnek, ahogy tengelic is mondja. A környezet, a hely, ahol él, úgy, ahogy él. A pillanat, ahogy van, tükröstől, fésűstől, újságpapírostól, üveget helyettesítő, kék színt eredményező fóliástól. Így tökéletes, ahogy van. :)
Biztos így cselekedtem volna,ha műteremben fotóztam volna le az idős hölgyet,de saját környezetében szerettem volna. A tárgyaknak szimbólikus jelentőségük van,a berendezés szerintem inkább purítán,mintsem tulzsufolt. Ha azt írom ,hogy szocifotó lehet jobban járok :)
Mivel nem tudom mi a háttér infó, csak a kommentekből tudom, hogy mitől van a kékes szín, a képről írnék egy gondolatot. A tekintet kifejező, sok mindent elmond, de még többet gondolhatunk bele. A képi elemek, bár nem sok van, még is úgy érzem zsúfolttá teszik a képet. Írtad, hogy nem akartad megváltoztatni a "berendezést", de a tükröt, és a fésűt én el vettem volna, mivel elvonják a tekintetet.
Üdv,
Zoli
Köszönöm,hogy vetettetek reá egy pillantást. Sajnos ez a pillanatfelvétel,csak a jéghegy csúcsa a világban. Adj,hogy kaphass. Egy mosolyt egy köszönöm szépent egy áldó pillantást. Mindennél többet ér,próbáljátok ki :)
Szia tengelic!
Olvastam a történetet, valóban szívszorító. Rossz belegondolni, hogy akadnak ilyen emberi sorsok is. A képhez gratulálok, tetszik a színvilága, a szerkesztése. Üdv.: Bence
Hello tengelic!
Tetszik a kep, szerintem a szinek is jok engem nem zavar a kek a kezen. Szepen szerkesztett jo felvetel, es a neni tekintete az mindent elmond.
Való igaz,hogy eltünt a kézről a fólia szinezése. Ennél a képnél én mégis ragaszkodnék a valósághoz. A történetet nem itt akarom elmesélni,de ha idekattintasz talán megérted,hogy van jelentősége a színes fóliának. A hozzászólásoknál megtalálod.
Azért köszönöm,hogy foglalkoztál a képpel. Nincs kizárva,hogy visszamegyek a canonnal,nem csak fotózás céljából,hanem valamit segíteni is cserébe a képekért :)
Moderálva: a linket kivettem, nem ide való más fotós oldal linkje
Természetesen semmit ha nem akarsz, én értem hogy ilyen volt a helyzet, de a PS meg azért van, hogy akár ilyen dolgokat is megváltoztassunk.
Nekem ilyen a verzió, így sem az igazi, szerinted jobb így vagy sem?
http://fotosokvilaga.hu/nth/2012/01-26/fotosokvilaga-hu82277x.jpg
így sem érzem még az igazinak, de szerintem jobb így.
A néni ablakainak fele van csak meg. A konyhában dobozok takarják az kitört üvegek helyét , a szobályában pedig egy színes fólia. Ilyen fényt engedett be,ezen mit változtassak ?
Szia! Jó portré fotó, tetszik az ablakban hagyott újság és fénykép (gondolom az). Jó lett volna ha megmutatod a fotót, kicsit el kellet volna fordítani! Üdv