Igazad van. A jó vakuval kapcsolatban kicsit vívódok, hiszen attól függően, hogy hol állsz, a támadó vagy a kapus szemébe villantás eredményezhet kellemetlen eseteket - inkább valami nagyon jól emelhető ISO-jó gép, vállalt alulexponálás, és megfelelő utómunka a "békésebb" - ha a pálya megvilágítása jó. A pénzszerzésért nem irigyellek - nekünk még legjobban za vált be, hogy az úszóegyesület közhasznű alapítványára próbáljuk a vállalkozók iparúzási adójának 1 %-át kisírni... Persze most nem szólhatunk egy szót sem, mert kollégám, akitól a Nikont is kölcsönkaptam, egy gyógyszertárban résztulajdonos, és mindenki kapott Centrum Pharma felírású pólót. Mivel ennek most a reklámértéke nem nagyon "jött be" Wels-ben, mert amikor éppen elbújt a Nap, volt, aki melegítőben vette át és érmet, javasoltam, hogy melegítőt, úszósapkát és köpenyt is vehetne a logóval a csapatnak. (Úriember volt, nem mondta ki, amit gondolt).
A pálya mellé jutáson én is gondolkodtam. Tudnék újságíró-igazolványt szerezni, egy-egy cikket is megírni, de a tagsági díj olyan horribilis, és a sportfotóimból (persze, más képeimből sem) sikerült eddig egy vasat sem keresnem, nagyon drága lenne így a hobby. Pedig a sportot ismerve egy "outsider" fotóriporterhez képest behozhatatlan elónyben lennél. Bár elnök-helyettesként biztosan fogsu a többi sportág vezetőivel is találkozni, és nagyon nehéz nemet mondani a kérésre, mert jöhetnek még ők is kéréssel hozzád... (Pl. rendezvénynaptár beosztása...)
Sok szerencsét és sikert (de ha babonás vagy, akkor cvsak faecest a tarisznyába).
Nó nekem van egy két lovas fotóm ugyanis a kisleánykám lovagol a nagyleánykám meg ép kézilabdázik :))) A kézilabdás fotózással az a bajom,hogy kellene egy remek vaku, ami még nincs, hiszen a meccsek fedett helyen mesterséges fénynél játszódnak,talán egy fix 300 as is elkélne,de majd a 70-200 -al az idén bepróbálkozok. Amúgy is elvállaltam a város női kézilabda csapatának az elnök helyettesi pozícióját,ez azzal jár,hogy kalapólhatók a fen maradásért,tehát a pálya szélén lesz keresni valóm :) Ennek ellenére legjobban a küzdősportok fotózása fogott meg. Korábban magam is űztem több irányzatát és úgy érzem van rá érzésem,mikor jönnek a jó akciók. Sajnos a ring közelébe férkőzni viszont igen nagy csók kell. Soraimat egy Robert Capa idézettel zárnám,ami a te fotóidra is nagyon érvényes : "Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel..."
Köszönöm a véleményedet! Igen, mindig az az érzésem, hogy máshol kellene állnom és másik objektívnek kellene lennie a gépen (ezért szoktam két géppel caflatni, az egyiken 300 mm-es, a másikon 130-150 mm-es objektívvel - szívesebben vinnék egy "nagy fehér kályhacsövet", de az nem az én "árfekvésem". Igazad van, előbbre kell állni, mert akkor a mélységélesség jobban segít a kiemelésben, s általában a kötélhez kapcsolódva, abba kapaszkodva mutatják az öröm vagy a bánat arcait... (aki meg háttal lesz, az vessen magára). Igen, az úszás érdekel - nemcsak lányom miatt - hanem a víz sokféle ábrázolása, a mozdulatok, az arcok sok témát adnak, s jobban "befényképezhető" a terület, mint mondjuk egy labdarugó-pálya. (Kézilabdát próbáltam fényképezni, de miután csaknem telibe kapta egy kipattanó labda a gépet, úgy döntöttem, hogy talán mégsem... az objektíven az UV-szűrőt könnyebb megtisztítani a víztől... A másik, amit szívesen fotóznék az a lovaglás, de oda nagyon régen nem jutottam el....)
A sportfotózás az egy nehéz műfaj. Bárhová állsz,mindig azt érzed,hogy a történést ép egy másik pozicióból jobban meg lehetne fotózni. Én ennél a képednél pont ezt érzem. A beérkezés pillanatát szerintem az úszás irányára merőlegesen mindjárt a medence szélével párhuzamosan,vagy pár fokkal eltérve csak a párhuzamtól érdemes fotózni. Így lesz mélységélességed is és a mögöttes pálya elemek,mint itt a felírat, nem kerül egyazon élesség tartományba,mint a beérkező versenyző. A képed technikailag szerintem jó. A vízcseppeket remekül megállítottad. Véleményem,hogy a képeid fejlődést mutatnak és hiszem,hogy egy idő mulva már véredben lesz a vizes sportok fotózása. Azért gondolom,mert aki a sportot fotózza annak legelébb magát a sportágat kell ismernie. Te pedig már lassan része leszel a csapatnak ahogy látom ,s olvasom .
Köszönöm a véleményedet, és egyben a két fő problémámat is megtaláltad a kép vágásával kapcsolatban. Valahonnan a feleővonalról, szög alatt fényképeztem, tehát egy kis torzulás volt benne. Először beállítottam a vizet vízszintesre (azért víz, hogy vízszintes legyen!), de akkor a sokkal "agressszívebb" sárga-feketét láttam ferdének (lányom akinek nincs szemtengelyferdülése, szintén nem tartotta jónak), ezért a sok függőleges vonalat választottam az egy vízszintes helyett iránynak (tudom, hogy elvileg ezeket lehetne valahogy korrigálni, de az a progi "meghalt" a PS-ben). Mivel nem tudom, hogy a kép nézői közül ki mennyire jártas az elektromos időmérőkban (és annyiféle is van belőlük), féltem, hogy a "sárga kerítés" értelmezése nem lesz könnyó, viszont azt gondoltam, hogy ha a teljes "Omega" felírást meghagyom, akkor annak az időméréssel való kapcsolata egyértelműsíti a dolgot. Bevallom, nem szívesen tettem, mert ezzel Zsuzsika lett kisebb a képmezőben. Szóval, rátaláltál a két Achilles-sarkomra... Még egyszer köszönöm a véleményt!
Nagyon szépen elkapott ritka pillanat. Kicsit elvonja a figyelmem a felirat, de valamiért úgy érzem kell oda, mert ez így jó. Éles, teljesen jól komponált, nekem így kerek így egész. Nem mindenki tud sportot fotózni (én sem), ez külön műfaj, de úgy látom neked jól megy. Ha egy picit kötekedhetek talán ami feltűnik az az, hogy dől kicsit a "horizont". Ha az aranymetszet volt a cél az megmarad egyenesben is. Nem kötekedni akartam, kiemelkedő szép kép. Gratulálok.