Szia!
A vonalzóra már gondoltam,de még nem lőttem rá!:)
Viszont a mélységélesség táblázatban már tettem látogatást s bizony elég elszomorító értékekkel találkoztam. A helyzet ugye pont a közelpont miatt nehéz, amit a TTL vaku tovább nehezít, hiszen próbálja kompenzálni a rekesz szűkítéséből adódó fényveszteséget, így folyamatosan korrigálni kell, avagy marad az exp. sorozat.Utóbbit jelenleg nem használom.
Igen persze hogy szoktam gyakorolni, mert a fizikai, kézzel fogható, látható tapasztalatnak nincs párja.
A habos képnál a vaku kb. 1 m-re volt a témától -2/3 korr. , talán ez is egyike lehet a járható utaknak.
Szia bolek!
Nem ismerem ezt a gömbfejet,de minden képp érdemes kipróbálni hiszen itt nem is cm-ről van szó hanem ekkora nagyításnál már mm-ről lehet beszélni.A makró sínről sokat beszélünk,de nagyon kevesen használjuk-én sem.Kisérletezz nagyobb dolgokkal,akár a szobába virággal,vagy esetleg vonalzót fotózz szűkebb-tágabb rekesszel és meglátod,kitapasztalod a mélységélességet.
Üdv:kecsa
Akkor itt egy kis olvasnivaló a diffrakcióról és egyebekről:)
Tételezzük föl, hogy egy ideális, mindenféle lencsehibától mentes (amilyen a valóságban nincs) objektívvel fotózunk. Ezzel az elméletileg abszolút tökéletes optikával sem fogjuk tudni egyetlen pontban leképezni a pontszerű fényforrásunkat. A pontszerű fényforrás képe (tökéletes optikai rendszert feltételezve is) minden esetben foltszerű lesz. Ennek oka a fény hullámtermészete, pontosabban a fény hullámtermészetéből fakadó diffrakció (magyarul fényelhajlás) jelensége.
A fényelhajlás (diffrakció) jelensége a következő. Ha a fényhullámok útjába olyan akadályt teszünk amin egy rés van, (hívjuk ezt objektívnek és blendének) akkor a nyíláson áthaladó fényhullámok nem tökéletesen egyenesen fognak tovább haladni. Ha viszonylag nagy méretű a rés, akkor a nyíláson áthaladó hullámok még közelítőleg párhuzamosan haladnak tovább. Ha azonban a rést kicsire szűkítjük, a fényhullámok elhajlása nő, és egyre jobban behatolnak abba a térbe is, ami elméletileg árnyékolva van. A fényelhajlás tehát nem optikai, vagy lencsehiba, hanem fizikai jelenség, ami kiküszöbölhetetlen, és minden objektív szükségszerű velejárója.
Mit jelent mindez a fényképezés nyelvére lefordítva? Azt, hogy minél szűkebb a blende annál nagyobb, illetve minél tágabb a blende, annál kisebb a fényelhajlás – de sose szűntethető meg teljesen. Az egyre szűkebbre állított rekesz tehát egyre nagyobb sugarú folttá szórja a pontszerű fényforrásunk képét a szenzoron. Mikor ez a folt meghaladja az elemi pixel méretét, akkor kezd érezhető minőségromlást, lágy képet eredményezni a túl szűk rekesz. Ezt hívjuk diffrakciós limitnek. Hogy ez milyen rekeszállásnál kezdődik, az függ a pixelek nagyságától és a szenzor méretétől. Irányadónak elmondható, hogy a diffrakciós limit 10 megapixeles APS-C gépváznál kb. f/10-nél, míg 15 megapixeles APS-C váznál már f/8 körül adódik.
A fentiek alapján könnyen azt hihetnénk, minél tágabb blendét választunk annál jobb lesz a képminőségünk, a képélességünk. Azonban a dolog koránt sem ilyen egyszerű. Kiindulópontként ugyanis egy ideális, tökéletesen hibamentes objektívet tételeztünk föl. Ilyen optika azonban nem létezik talán még elméletben sem, nemhogy a gyakorlatban. Az, hogy egy objektív mennyi lencsehibával rendelkezik, az nem csak attól függ, hogy milyen minőségű a lencsék csiszolása, hanem attól is, hogy beleépítették-e az objektívbe az egyes hibákat korrigáló lencsetagokat. A korrekciós lencsetagok persze nemcsak az objektív súlyát, hanem az árát is tetemesen megnövelik. Csak felsorolás szinten íme a lencsehibák, amelyek minden objektív sajátjai, s melyekkel leggyakrabban szembesülhetünk a gyakorlatban: szférikus aberráció, üstököshiba, pontnélküliség, képmező-elhajlás, torzítás, kromatikus aberráció, vignettálás, tükröződés.
De hogy kapcsolódik össze ez a sokféle lencsehiba a blende és a képminőség összefüggésével? Úgy, hogy a lencsehibák legtöbbjét jelentősen javítja, ha berekeszelünk. Minél szűkebb a rekesz, annál jobban mérséklődnek a lencsehibák. Ezzel sajnos pont ellentétes, hogy a diffrakciós limit felett a túl szűk rekesz fényelhajlást okoz, ami az élesség erőteljes csökkenését hozza magával. Ezért aztán csak a képminőséget figyelembe véve, a fotósnak se a túlzottan tág, se a túlzottan szűk blendét nem tanácsos használnia. Azt az arany középutat kell megtalálnia, amikor fényelhajlás még nem okoz problémát, de a lencsehibák már jelentősen mérséklődnek. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb optika a legtágabb rekesznyílása fölött egy-két blendével teljesít a legjobban. Vagyis:
egy f/2.8 objektív f/5.6 rekeszen
egy f/5.6 objektív f/8, f/11 rekeszen rajzol a legszebben.
Ha a fotós anyagilag megengedheti magának a drágább objektívek vásárlását, akkor érdemes megfontolni, az APS-C vázon a full frame optikák használatát. Így ugyanis csak az objektívek középső, legszebben teljesítő, hibáktól relatíve mentes része vesz csak részt a képalkotásban. Ugyanakkor érdemes megemlíteni azt is, hogy a rekeszeléssel azok a lencsehibák javíthatók, amelyek nagysága arányos a lencsék átmérőjével. A nagyobb átmérőjű lencse elméletileg nagyobb hibalehetőséget hordoz magában.
És hogy a fotós dolga még nehezebb legyen, mindezeket össze kell egyeztetnie azzal az elképzelésével, hogy a fényképen mekkora mélységélességet szeretne, hiszen a rekesz nagysága alapvetően befolyásolja azt. Fontos tanács, hogy a fotós (általában) sose áldozza föl az elképzelt fényképhez illő ideális blende beállítást csak azért, mert egy másik, a fotóhoz nem való beállítással szebb rajzolat érhető el. Persze a ló túlsó felére sem szabad átesni, mert hiába állítod be a legszűkebb blendét, ha nagy mélységélességet akarsz, miközben éppen ezért semmi sem lesz éles a keletkező diffrakció miatt…
Más. Szerintem hatalmas felelőtlenség a drága felszerelés leesését kockáztatni. Minden ilyen megoldás nagy ívben kerülendő, ha csak nem vagy milliomos!! Elvileg a 3-4 cm elmozdulás elegendő - ha a megoldás biztonságos. Makrósínnél a lényeg az, hogy egyenletesen és finoman tudd változtatni a tárgytávolságot az állványra helyezett fényképezőgéppel. Érdemes fölvenned a kapcsolatot alalat tagtárssal, ő készített házilag egy igen jó makrósínt.
Szia!
Köszönöm szépen a véleményed, valóban vannak hiányosságaim mind felszerelésben, mind tudásban.
Ha belegondolok hogy tavaly nyár elején mertem az első képet feltölteni és nem is igazán sok képet mutattam idáig, talán ebből is érezhető némi bizonytalanság a részemről, persze vállalom én hogy autodidakta módon nem egyszerű fejlődnöm s nem is az 5-s ami nekem kell egyenlőre, inkább azokat az embereket keresem akik valóban elmondják a véleményüket és segítséget is adnak, elmondják mit miért és hogyan, sőt konkrét technikai segítséget is kaptam már.
Én ezért szeretem ezt az oldalt.
A makrósín ismét felmerült mint segítség a pontos fókusz eléréséhez, ez idáig nem is volt talán olyan fontos a számomra, hiszen a soklábú és sokszemű modelleim nem várták volna meg a precízkedésem, maradt a hasalás a letámasztás, ill. a babzsák. Ez egy másik út és megígérem utána nézek a lehetőségeknek.
Egy kérdésem lenne azért.
A BENRO KS-2 gömbfejem van az állványhoz, amely 3-4 cm hosszirányú elmozdításra ad lehetőséget.
Ez persze csak abban az esetben használható, ha a gyorscsatlakozót keresztben szerelném fel a gépre.
Lehet ilyet tenni avagy "butaság" nem érdemes ezzel kísérletezni a gép súlya miatt?
Szia bolek!
A raynnox egy bridge gépen nagyon jó szolgálatot tesz. Neked van egy k.jó cuccod én semmi esetre sem rontonám + üveggel a képeim minőségét. Ezen képed hibája szerintem a tárgytávolság rossz megválasztása. Hiába a mf ettől jobban nem tudtál élesebbet állítani.Lentebb már említették a makrósínt,ennél a nagyításnál már javallott.Tükörfelcsapást én mindig használok 2 sec késleltetéssel. Ez a fotó nem 5 pontos mint ahogy mások már attak rá.
Üdv kecsa
Ha mindenki tapsol attól nem leszel jobb.
Ha legközelebb kimész akkor csak azért is mutasd meg , hogy tudsz jobbat!!! Ezeket ne töröld, majd pár hónap múlva nézzd vissza... ha nem volt igazam akkor visszatérünk rá.
Nem vagyok profi fotós. Ugyanolyan ember vagyok mint Te.
Engedd , hogy tanítsalak arra amit tudok.... de nem fontos.. Te döntesz.
Szia Ancsa!
Talán a profi és az amatőr között az a különbség hogy az amatőr a kevésbé jól sikerült képet is megmutatja, sőt a rosszabbakat is megőrzi, míg a profi keményen szelektál és csak a legjobbat mutatja meg!
Egy olyan cseppet meglőni melyben még egy kis tükrüződés is felfedezhető, mindenképpen óriási élmény volt, és a lelkesedésem már megint elvitt, elfogadom a véleményed, persze hogy lehetett volna jobb, s remélem lesz is!:)
Köszönöm szépen!
Nagyon szép a kép melyet megmutattál, nem azt mondom hogy egy a kettő, de értem miról beszélsz!!
Én azt próbáltam röviden ecsetelni, hogy én mindig kinézek egy olyan pédányt ahol nem zavar be semmi. Esetleg lehet gazolni :)
Nos akor az élességet jobban meg tudom fogni nem esik az élesség a főtéma közepére vagy nem esik túl mert pontosabban látom , hogy jó vagy nem jó ... mintha belelövök a tömegbe:)
Szia!
Az egyike azoknak a képeknek melyek küzel állnak hozzám...nekem óriási élmény volt ezeket az apró csodákat ekkora méretben ill. ettől még nagyobb méretben látni!:)
Nagyon szépen köszönöm a véleményed, az értékelésed!
Jó kérdés, nem tudok rá válaszolni a cél a nagyobb mélységélesség elérése volt s mivel láttam a kijelzőn hogy elkaptam így örvendtem neki nagyon!
Még nem láttam mi is az a diffrakció...két kép készült a másikon egy "harang" növényke látható, most kivételesen nem lőttem sorozatokat, pedig az igazi élmény továbbra is úgy gondolom az lett volna ha felülről készítettem volna a fotót!:)
Olyan volt felülről mit egy domborzati térkép, foltosan elkülönültek a különböző mohacsaládok, no de nem is ért véget még az esztendő...
No megkavartuk a dolgokat alaposan, hiszen nekem nem igazán az első spóratok volt a fontos, hanem a cseppek ill a csillanások...no ez most ezek szerint nem sikerült elég meggyőzően.
Talán ha közelebbi síkot választok, látványosabb lehetett volna a kép több éles csillogó cseppel.
Szia Zoli bácsi! Jobbról a 2. kis huncutság penge éles, csak mivel az hátrébb van és részben takarásban, talán kevésbé észrevehető. A döntés jó ötlet volt, a színvilága pedig nagyon szép.
Gratulálok!
A legjobbakat! Pityu bácsi
Akkor azt mondom, hogy:
1. Az állvány középoszlopát ne húzd ki (ha esetleg megtetted volna).
2. Ellenőrizd, hogy a MF fókusz használatakor a kezeddel nem mozdítod-e meg az állványfejet. Pl. műanyag a rögzítés és instabil.
3. Ugyanez áll az expógomb megnyomására is. Bemozdítod-e a gépet?
4. Ha ezekre nemleges a válasz, akkor marad az előzetes tükörfelcsapás, illetve a makrósín használata. Az előzetes tükörfelcsapást állítsd 3 mp.-re, az már elég lesz. A hátránya az, hogy csak tökéletesen statikus témánál használható. Különben a legkisebb légmozgás is kimozdítja a fókuszból a témát az exponálástól a zár kioldásáig terjedő időszakban.
5. Alternatív megoldás, ha távkioldót használsz. Akkor nem kell megérintened a gépet, és persze nem kell előzetes tükörfölcsapás sem. Nekem infrás van, és nagyon szeretem használni. Olyan, mint egy kis távirányító.
Érdekes, elveszett a válaszom..
Azt gondolom van éles pont rajta, csak nem túl sok...azaz nem jó síkot választottam, örültem neki hogy becsillant a csepp és lőttem!
Állványról, teljes Manuál, manuál fókusz, élőkép, 5X nagyítás, 1.4 X extender egy lövés egy kép, vágás nélkül.
Sőt még egy kis tárgylámpát is használtam a kijelzőn csak némi játék után van látható kép.
A tükörfelcsapás no az elmaradt.
Automata fókusznál az élőkép nem nagyítható.....
Több vonalon is el lehet indulni. Ami jó hír, hogy magad is így látod az élességet.
Nos:
1. Kézből vs. állványról, babzsákról?
2. AF vs. MF?
3. Ha az előbbi, akkor kontrasztalapú élőképes vs. fáziskülönbséges?
4. Ha az utóbbi, akkor élőképről vs. keresőből?
Melyek a valós opciók? Utána továbbléphetünk. Amúgy meg tessék otthon kísérletezni, hogy legközelebb élesben már tudd a helyes utat. Fotózz gyufafejeket, különböző síkokból különböző opciókkal. Igen jó megközelítéssel, hasonlít a mérete a természetben felelhető makró témákhoz.
Valószínűleg nem úszod meg makrósín vásárlása, vagy készítése nélkül. Ezekhez az 1:1 arányon túli leképzésekhez bizony a makrósín sokszor nagy segítség. Én már rég vettem volna egyet, ha nem akarnék rendszerváltozást, de a következő felszerelésemhez már biztosan lesz az is, no meg szögkereső.
Szia Csaba!
Egyszerűen nem értem, illetve nem tudok mit kezdeni ezzel a jelenséggel, hiszen nem csak ennél a képnél jelentkezik már ez a hiba...igen tudom szűk dof és nem is merőlegesen fotóztam , de egy síknak valahol azért illene élesnek lennie.
Talán előkellene keresnem a tükörfelcsapás opciót?
Köszönöm szépen a részletes értékelést, próbálok építkezni belőle!
Nagyon jól használtad a vakut és a fénylágyítót, mert bizony a megvilágítás teljesen természetes hatású. Ha nem írod, senki sem venné észre. Ezzel összefüggésben szintén szép és természetes lett a fotó színvilága is. A szerkesztésében tetszik a finom döntés, ámbár az előteret igazán elvihetted volna a bal alsó sarokba. Azonban ez csak egy apróság. A kritikám inkább az élességre vonatkozna, ami sajnos nem lett penge, pedig ez makróknál elsődleges szempont. Megpróbáltam utólag kiélezni, de nem igazán sikerült, úgy látszik a fókusz valahol elveszhetett a holt térben, hiszen nagyon nehéz ezt pontosan eltalálni, mikor előtétlencsét alkalmazunk. Jól tetted, hogy ennyire alsó nézőpontot választottál. Szeretném még megemlíteni, hogy a vízcseppek sokat tesznek a képhez, feldobják a látványt.
További szép fotonokat!
820
32
2013.01.24 11:08:22
