Akkor én nem is keresem a tetejét, és lehet, hogy csak az idő vasfoga és a történelem viharai miatt látom azt, hogy egy hangyányit dől (de nem biztos). A kő ábrázolása nagyon szép, plasztikus, anyagszerű, az, hogy az ablakból egy átjáróba látni, ahol szintén egy járat és egy másik útirány sejthető, érdekessé teszik a képet, egy kicsit labirintus-szerűvé a romokat. A lombok között átcsillanó égnek is van színe. Gratulálok a képhez!
A teteje azért nem látszik, mert nincs neki... Ez a Margitszigeten készült, ahol a régi romokat feltárták, és ennek az ablaknak csak a fele maradt meg épen.
1886
61
