A közelfényképezés egyik legegyszerűbb módja az, ha objektívünk elé egy makro-előtétlencsét (close up lencsét) helyezünk. A makró előtétlencse az objektív közelpontját csökkenti. Ezzel már sokkal közelebbi tartományban lesz lehetséges az élességállítás, közelebb mehetünk a témánkhoz. A makró-előtét tehát megnöveli az objektív leképzési arányát oly módon, hogy felnagyítja az objektívre eső képet. Természetesen a gyujtótávolság nem változik, de a közelpont csökken és ezzel párhuzamossan a végtelen, illetve a távoli pontok élesre állíthatósága elveszik.
Tükörreflexes fényképezőgépnél az objektív elején található szűrőmenethez illeszkedő előtétlencsét kell vásárolni. A tükörreflexesekhez gyártott előtétek esetében egytagú és kéttagú lencsék léteznek. A jobb képminőséget (élesebb, kontrasztosabb, kisebb színhibájú felvételeket) a kéttagú lencsék adják.
A makró-előtétlencsékből általában négy dioptriafokozat kapható, erősödő sorrendben: +1, +2, +3 és +4. Az, hogy melyik adja az éppen megfelelő eredményt, azaz eredeti objektívünk gyújtótávolságától és közelpontjától függ. A nagyobb gyújtóságú telékre a kisebb dioptriájú előtétek valók.
A dioptria az előtétlencse erősségét, nagyítási képességét mutatja. A dioptria azt adja meg, hogy az adott előtétlencse fókusztávolsága hányszor van meg egy méterben. Pl. egy 500 mm fókuszú előtét 2 dioptriás, egy 250 mm fókuszú előtét 4 dioptriás, stb. A nagyobb dioptria = nagyobb nagyítási képesség. Azonban mint mindennek, ennek is ára van. Ugyanis minél nagyobb a dioptria, annál közelebb kell menni a témához. A makró-előtétlencse fókusztávolsága egyben a munkatávolságot (az objektív frontja és a téma közti távolságot) is rögzíti. Tehát egy 250 mm fókuszú előtéttel legalább 25 cm-re kell megközelíteni a témát, hogy az objektív végtelenre állított fókuszánál éles képet kapjunk. Természetesen az objektív élességállító gyűrűjével ennél közelebb is fókuszálhatunk, de távolabbra nem. Vásárlásakor tehát kalkuláljuk bele azt is, hogy vajon a kívánt témát meg tudjuk-e közelíteni a makró-előtét által megkövetelt mértékben.
A makró-előtét nagyítása a következőkép számolható ki:
nagyítás = dioptria szorozva a használt objektív gyújtótávolsága (méterben kifejezve)
Az így kapott plusz nagyítást hozzá kell adni az objektív gyári adataiban megadott nagyításhoz. A kettő összege adja az összesített nagyítást amit az adott objektív és az előtét párosításával el lehet érni.
A makró-előtét előnye, hogy fényveszteséget gyakorlatilag nem okoz, továbbá kisméretű, könnyű és olcsó – legalábbis az egyéb megoldásokhoz képest.
A makró-előtétlencse hátránya, hogy a plusz optikai tag ront a képminőségen, amely elsősorban a képszéleken, illetve a képsarkok életlenedésében mutatkozik meg. De használatuk során különböző mértékű vignettálás és torzítás is jelentkezik. Ugyanakkor, ha teljes képkört kirajzoló, full frame objektívet egy APS-C szenzorméretű gépvázon használunk, akkor a makró-előtétlencse minőségrontó hatása csak minimális lesz, mert a képszélekről és a sarkokról (ahol a minőségromlás jelentős) ez esetben amúgy sem nem vetül kép az érzékelőre.
Felmerül a kérdés, hogy a közgyűrű vagy a makró-előtét lencse használata a célravezetőbb a közelfotók készítésekor? Nos, a válasz attól függ, hogy milyen optikát használsz. Egy telezoomnál a közgyűrű nem sokat ér. Túl sok fényt vesz el, túl nagy képminőség romlást okoz, miközben alig ad valami plusz nagyítást. Ráadásul, ha zoomolsz, akkor a közgyűrűvel szerelt objektív azonnal elveszti a beállított fókuszt, minden zoomolás után ismételt fókuszbeállítás szükséges.
Ezekre a telezoom optikákra tehát a makró előtét lencsék ajánlottak. A zoom végállásában a makró-előtétlencsék fényveszteség nélkül és viszonylag kis minőségromlással (ha az objektív és az előtétlencse is kiváló minőségű) egészen nagy nagyításokat tudnak elérni.
Ha viszont kis gyújtótávolságú objektíved van, akkor a közgyűrűk használata adja a sokkal jobb eredményt. Kis gyutávnál már egy kisebb kihuzat növelés is elegendő nagyítási többletet jelent. Ebben tartományban a közgyűrűk hatékonyabbak. Valahol 70-100 mm-es gyujtótávolságnál van az a határ, amikor a közgyűrűvel szemben az előtétlencse lesz a jobb választás. A 100 mm-re már mindenképp az előtétlencse az ajánlott.
A Canon család a Canon Close Up 250D / 500D előtétlencsét kínálja. Ezek kiváló minőségű makró-előtétek. Az előbbit 35-135 mm, míg az utóbbit 70-300 mm gyújtótávolságú objektívekre ajánlják. Nagyításuk 4, illetve 2 dioptria. Nevéből a D azt jelenti, hogy dupla, vagyis két tagból áll az előtét. Az 500 meg azt jelenti, hogy 500 mm, vagyis 50 cm-re kell legyen a téma. A 250 pedig értelemszerűen ennek a felét. A fókuszálás nem úgy megy, hogy a fókuszgyűrűt tekergeted, hanem végtelenre állítod, aztán előre-hátra mozogsz a kamerával. A nagyítást a zoomolással tudod változtatni.
A 250D 52 és 58 mm-es, míg az 500D ezen felül 72 és 77 mm szűrőmenetű méretekben is rendelkezésre áll.
A Nikon család kínálata szűkösebb, csak 52 és 62 mm-es szűrőmenetekben gyártanak makró előtétet. Mindkét méretben 1,5 illetve 2,9 dioptriás előtét létezik. A Nikon termékek is dupla tagúak, kiváló minőségűek. A makró-előtétek az egyedüli fotós cikkek, amelyek nem márka specifikusak és szabadon felhasználhatók (egy)más gyártó termékein is.
A B+W márkájú makró-előtétlencsék csak egy tagúak, gyengébb minőségűek. Ugyan ez vonatkozik a Cokin, a Dörr és a Hoya makró-előtéteire is.
Nagyon népszerű a Raynox DCR-250 nagyító lencséje, ami szintén az egytagú, gyengébb minőségű kategória képviselője. Ez egy 8 dioptriás üveg, tehát fókusztávolsága 125 mm (12,5 cm) ennyi lesz tehát a munkatávolság. Szűrőmenete 49 mm, így a legtöbb DSLR optikára önmagában rá sem rakható. Azonban létezik hozzá egy univerzális adapter, amelynek segítségével az 52-67 mm szűrőmenetes optikákra felhelyezhető, így használhatóvá válik a legtöbb DSLR ojektíven (többek közt a Canon / Nikon 100-as makróin is). Ennek persze ára van, mégpedig az, hogy az előtétlencse durván vignettálni fog, hiszen eleve belelóg a 49 mm szűrőmenetnél nagyobb objektívek látómezejébe. Csak a kép közepe lesz használható. Ez a probléma csak akkor nem áll fönn, ha APS-C vázon full frame képkört kirajzoló objektívvel dolgozunk, mert ez a kombináció eleve csak az objektív középső részén képződő képet használja föl. Ilyenkor a vignettáló rész az érzékelőn kívülre vetül. A kompakt, bridge, illetve MILC fényképezőgépek szűrőmenetei kisebbek, (ha egyáltalán van az objektíven) ezek számára 37, illetve 43 mm-es adaptergyűrű kapható.
Elképesztő pillanatot kaptál lencsevégre pókmama és a kicsinyei, szuper. A pók is dekoratív ha jól látom ez egy szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis).
Talán annyi hogy érzésem szerint egy kicsit szűkre vágtad de azért tetszik. Gratula a fotóhoz.
Szép fényeket!
Üdv András!
Az én javaslatom a felszerelésedhez a Canon Close Up 500D előtétlencse, amiből a 72 vagy 77 mm szűrőmenetűt kell beszerezned. Sajnos 67 mm-est nem gyártanak belőle. De az optikád szűrőmeneténél nagyobb előtétlencsét egy sima menetátalakító adapterrel fölhelyezheted. A fenti cucc sokkal jobb minőséget ad, mint a rendkívüli népszerűségnek örvendő Raynox.
Van egy komplett több oldalas irományom a makró előtét lencsékről, egy csomó általánosságot is tartalmaz (amik talán neked nem lesznek újdonságok). Ha érdekel, vagy szükséged van általános információkra is a témában, szívesen bemásolom ide.
Szia. Köszönöm,hogy felteszed nekem ezt a kérdést. Úgy tudom a Canon 100-as makró obi általános portré fotózásra is alkalmas. Ismerem ezt a terméket. Javaslom próbáld meg rátenni a Raynoxot. Szerintem befog válni. Sok sikert.
A Canon 100-as Makróobira gondolkodom, mert bár nagyon jó ez a z obi, de olyan igazi nagyon közeliket nem tud. Nem tudom jó lehet-e erre valami ilyesmi. Köszi a segítséget.
Az elkapott pillanat az zseniális, nagyon ritkán pillanthat meg ilyet a természetszerető ember. Ez mindenképpen nagy erénye a fotónak. Ugyanakkor az anyaállat feje és szeme már nem elég éles, az aszfaltos környezet pedig nem illik a témához. Szerkesztésében egy kicsit szűknek érzem.
További szép fotonokat!
Bocs’ Gabi, ezt értékelésként írtam, nem neked szántam válaszként!
Szia, Nagyon tetszik a fotód, nem tudtam, hogy a pók hátán hordozza a csemetéit, így nekem különleges látványt nyújt. Kár, hogy nem lehet változtatni az adott hátteren, de így is jó!
Remek munka!
Szia. Nekem a Raynox 2,5 X makró előtét nagyon bevált.
Alap 18-55-ös objektívre nyugodtan rátehető és nem vesz el az obi fényerejéből. Ha a Raynoxal fókuszálsz egy bogár félére akkor a hátteret jobban mossa. Célszerű az f11-es rekesz. Nagyobb tele objektíven is használható a Raynox de telénél már inkább manuális fókusszal és előfordulhat,hogy a sarkokban fekete sötétedés lehet mert a tele nagy objektív. Ezért a Raynoxot inkább kisebb alap objektívre célszerű tenni. Üdv. Én ajánlani tudom a raynox makró előtétet. Üdv.
Érdekes kép, ritkán lehet ilyent kifogni. Ami nálam kicsit zavaró, az a háttér. Tudom, ez momentán adott volt, nem szólhattál be neki, hogy menjen egy jobb helyre... Talán egy kitrjedtebb DOF-al a pici pókok mind élesek lettek volna. Üdv.!
Ritka pillanantot sikerült elkapnod. Legalább is én régen láttam ilyent. Hogyan lehet boldogulni az előtéttel? Esetleg ha írnál a tapasztalataidról, örülnék neki. (Ront-e a minőségen, illetve a mélységélességet mennyire csökkenti, stb.)
Gratula a képhez.
8986
509
2013.09.19 18:37:07
