Még mindig az arcok...
Mielőtt megkérdeznétek, hogy miért nem boldog mosolyokat
mutatok: Győztes csak egy van, és sokan indulnak;
statisztikailag a csalódottakat könnyű megtalálni.
Köszönöm a véleményedet! Sok mindent kifejez (könnyebben tudom a megyei gyerekek mimikáját "olvasni", akikről örömben-bánatban egyaránt tudtam már képet készíteni. Az biztos, hogy nem boldogság tükröződik rajta...
Nekem is tetszik a vágás... Kár, hogy nem nekem jutott az eszembe, a motiváló tényezőimet a Tibinek írt válaszban jeleztem... Bosszankodás, és a "majd még megmutatom nekik" együttes érzése szerintem.
Köszönöm a véleményedet!
A vágásod izgalmas, valóban kifejező. Úgy látszik, nem tudtam attól az "előtételezéstől" szabadulni, hogy nemcsak az érzelmeket mutatom be, hanem egy kicsit a környezetet is. Nekünk, alföldieknek nagy élmény volt, hogy az Országos Diákolimpia döntőt egy "profi" uszodában szervezték (bár inkább még annak beüzemelése idején, ez volt az első tömeget fogadó verseny), és ez a környezet (ami eléggé eltér attól, ahol a korábbi úszós képeimet készítettem) egy kicsivel több "körítés" bemutatására inspirált. (A többi már a szarka, annak farka és az akarat kategóriába tartozik).
Köszönöm a véleményedet!
A zajosodással nem sok mindent tudtam a háttérben kezdeni (talán szelektív zajszűrés segített volna), de olyan szépen elmosta az objektív a hátteret, és a kevéssé zajos arc (arra szűrtem) a zajos háttérből még jobban kiemelkedett (vagy legalábbis így láttam). Kellett egy kicsit húznom az árnyékokon, ez tagadhatatlan. Egyébként lassan kezdek megbarátkozni a Nikon zajával (vagy legalábbis együtt élni), mostanság - mert szégyentelenül későn válaszolok - volt alkalmam egy kölcsön Canonnal és egy újabb Nikonnal készíteni pár képet, azoknál kisebb volt a zaj. Objektív: ez a sportfotózáshoz nagyon kellemesen kézhez álló objektív emlékezetem szerint három árkategóriában volt kapható, ez valóban a legolcsóbb volt.
Köszönöm a véleményedet!
Sok probléma volt az uszodában (beindult a tűzriasztó, eltömődött a WC, nem nyílt az ablak) és előtte (nagyon kevés parkolási helyet hagytak, pedig a gyerekek jó része kisbusszal jött, ami kevesebb helyet foglal el, mint annyi személyautó), de a megvilágítás és az időmérés jó volt. Hű, de jó szemed van! Én most láttam a maszatot az orrán, hogy felhívtad rá a figyelmet! (Valami vízcsepp-szerű dolog lehetett, pontosabban annak az árnyéka? - vagy nem is tudom...) Az arc egy olyan emberé, aki rosszabb eredményt ért el, mint remélte, szomorúság, kis nekikeseredés, talán önvád, de van benne "csakazértis" a jövőre nézve...
Köszönöm a véleményedet!
Féltem kissé ezektől a képektől, amíg meg nem néztem őket a monitoron., Nem volt valami sok fény, a szokásosnál magasabbra tettem az ISO-t, de szerencsére sikerült a hátteret elmosnom, és az érzelmek magukért beszélnek...
Nekem ugyan nem jutott volna eszembe, de a Tibi vágásával szerintem is jobb lett a kompozíció. Az érzelem ezúttal is átjön, legalábbis számomra bosszankodást tükröz a lány arca.
További szép fotonokat!
Nagyon jó arckifejezés, jó pillanat! Ez a kép pozitívuma.
Mindhárom portrédnál van azonban hiányérzetem: a képkivágások nem túl jók. Vagy alul van kevés, vagy fent sok. Azt szokták mondani, a szemek legyen a felső harmadolóban, és nem véletlenül. Ha maga az expó így sikerült (hiszen egy elkapott pillanatnál nem lehet sokat állítgatni), akkor utólag célszerű megvágni a képet. A mellékelt kivágást javaslom,ami tömörebbé, lényegre törőbbé is teszi a fotót.
Mivel az ilyen képekhez nem értek egyáltalán, ezért csak egy technikai kérdésem lenne.
A háttérben lévő zajosodás ISO500-on tudtommal egy Nikonnál nem kéne hogy ennyire számottevő legyen- az árnyékokat húztad fel utómunka során, és azért lett zajos?
Nem mellékesen elég "drága" fotótémák, próbálkoztam én is sportfotóval, de feladtam, mert ahhoz tényleg kell a többszázezres, fényerős objektív. Ehhez képest gyönyörűen oldod meg és ellensúlyozod a viszonylag alap obi hátrányait!
Szia Dodó, Remek felvételt készítettél, az arc kifejezése nagyon ott van, talán egy kis méreg is és nagyobb elkeseredést látok benne. A kép színvilága természetazonos, valami maszatot látok az orrán, de annyira nem zavaró. Gratulálok, ügyesen elkapott pillanat. Üdv.
Szia. Úgy látom, ismét résen voltál, s sikerült egy elszontyolodott gyermeki tekintetet megörökítened. A pillanat nagyon ott van, én némi feszültséget olvasok le róla. Ismét egy kifejező kép. Gratulálok!