A várhoz Erasmus lovag neve fűződik leginkább.Erasmus Luager a bátor lovag annak ellenére hogy nem dicsekedhet magyar ősökkel,mégis eredendő jó érzéssel megáldva,Mátyás királyt támogatta,mikor 1485-ben Bécs falait ostromolta.Gerincessége kimagasló volt,még Habsburg Frigyes rokonával,Pappenheim marsallal is szembe mert szállni,amikor is vitájuk során egyszerűen leszúrta.
III.Frigyes ezért halálra ítélte,Predjamai várba menekült.
Gaspar Ravbar trieszti fejedelem dolga lett volna,hogy Erasmust a várból kifüstölje.Erasmus viszont a hűvös barlangrendszerben komoly mennyiségű élelmet tudott felhalmozni.
Több hónapos sikertelen ostrom után a fejedelem galád cselhez folyamodott.Megvesztgette a vár eggyik szolgálóját,aki fénnyel jelezte,mikor könnyít magán a lovag.
Tudva levő a vár leggyengébb pontja épp ott van.
Akkor megcélozva ágyúkkal sikeressen másvilágra küldte.
A jelenlegi parkolóban áll egy hatalmashársfa.Ez alatt nyugszik Erasmus lovag.
Predjamát nem engedte a rendszerbeírni,ezért szerepel ott Postojna.
Köszönöm a véleményeket,hozzászólásokat és a segítséget!
dmc:Jó és hasznos hogy felhívtad a figyelmem a perspekívikus torzítás jelenségére,hibájára a fotómon!Köszönöm hogy kijavítottad a fotóm,és valóban érthető magyarázatot kaptam rá Bringás leírásából is.
Bringás:Köszönöm hogy leírtad,bemásoltad a fent említett jelenséggel kapcsolatos tudnivalókat!Más szemlélettel fogom legközelebb megközelíteni a hasonló témákat az biztos.
Mindenképp jövőben a fotó készítésekor fogok arra törekedni hogy elkerüljem a perspektívikus torzítást.
Jelen esetben sem arra nem volt lehetőségem hogy tökéletesen szembe álljak a témával,sem arra hogy azonos magagasságba kerüljek vele.
Még egyszer köszönöm a hasznos és részletes magyarázatot!
Zsírláma:Köszi a tanácsot,valószínűleg igazad van.Örülök hogy így is tetszik!
RICSI:Köszönöm a látogatást,örülök hogy hibái ellenére jónak gondolod a fotómat!
Ezennel bemásoltam. Amúgy egy nagyobb, lencsehibákról szóló iromány része, erre van az utalás az első mondatokban. Ne akadjon fönn rajta senki aki olvassa.
A perspektivikus torzítás egy rendszeresen visszatérő, igen kellemetlen jelenség. Sokan lencsehibának könyvelik el, ezért kapott helyet ezen írás végén. Természetesen a perspektivikus torzítás nem lencsehiba és a blendéhez sincs semmi köze. Egyszerű, de annál zavaróbb fizikai jelenség, legtöbbször az épületek, belső terek fotózása közben fordul elő. Ráadásul, hogy a fotós élete még keservesebb legyen, a perspektivikus torzítás kétféle is lehet: függőleges és vízszintes. Fontos leszögezni, hogy a perspektivikus torzítást nem szabad összekeverni a nagylátószögű objektívek geometriai torzításával, a sarkok "elhúzásával" (ami nagylátós portréknál okoz gondot.)
De mi is az a perspektivikus torzítás, és hogy alakul ki? Tegyük föl, hogy a téma egésze (vagy egy része) sok függőleges és/vagy vízszintes képi elemet tartalmaz. A valóság függőlegesei és vízszintesei akkor és csakis akkor képződnek le függőlegesen és vízszintesen a képérzékelőn, ha a fényképezőgépet tökéletesen szemben tartod a témával. Magyarul, a képérzékelő síkjának tökéletesen párhuzamosan kell állnia a téma síkjával (pl. egy épület homlokzatával.) Ha nem így teszel, akkor "vonalaknak" amelyeknek vízszinteseknek, vagy függőlegeseknek kéne lenniük, nem lesznek azok, hanem helyette összetartókká válnak. Ez a perspektivikus torzítás jelensége. Elég egy parányi eltérés és a perspektivikus torzítás azonnal kialakul. Ha a kamera fölfelé, vagy lefelé irányba mozdul ki a téma síkjából, akkor függőleges, ha jobbra vagy balra fordul el, akkor meg vízszintes perspektíva torzítás fog jelentkezni. Sajnos kombinálódni is tudnak, ha a kamerát mindkét irányban kimozdítottad a téma síkjából. Ez fölöttébb rossz hír.
A perspektivikus torzítás csak az ismert helyzetű, illetve a geometriailag szabályos motívumoknál jelent problémát. Számos olyan dolog van, amiről tudjuk, hogy mindig vízszintesen vagy függőlegesen helyezkedik el. Egy vízfelület mindig vízszintes, az épületek falai, oszlopai pedig függőlegesek. Ha az elkészült fényképen ezek nem vízszintesként, illetve függőlegesként jelennek meg, akkor ez hibának tűnhet.
Ha egy épületet, vagy annak belső terét fotózod, akaratlanul is hajlamos vagy arra, hogy azt a kép közepébe helyezd el, egyenlő távolságra a képszélektől. Csakhogy az épület jóval magasabb, mint egy ember, ezért ilyenkor a fényképezőgépet automatikusan felfelé, az épület közepének irányítod. Ezzel máris kialakítottad a perspektivikus torzítást, vagyis a függőleges vonalak összefutását a képen. Ez hibának számít. Legalábbis akkor, ha a cél az épület alakjának, jellegének korrekt bemutatása.
A perspektivikus torzítás annál nagyobb lesz, minél jobban eltér a képérzékelő síkja a téma síkjától, vagyis minél jobban megdöntöd a fényképezőgépet bármely irányba (föl-le és/vagy jobbra-balra). Hatással van a perspektivikus torzítás nagyságára a látószög is. Annál erőteljesebb lesz a torzítás, minél nagyobb látószögű objektívvel, és minél közelebbről fényképezel.
Könnyen belátható, hogy a legtöbb helyzetben lehetetlen úgy fényképezni, hogy a képérzékelő síkját merőlegesen tartsd a témával. Mit tehet hát a fotós a perspektíva torzítás ellen? A helyzet az, hogy a legtöbb esetben nem is kell foglalkoznia vele. Tájképnél, makrónál, portrénál és még sok más témánál általában senkit nem zavar a perspektivikus torzítás. Persze a jelenség kialakul, de mivel ezen képek többsége nem tartalmaz jellegzetes vízszintes, vagy függőleges képi elemet, így aztán észre sem vesszük a torzítást. Kivételek azért akadhatnak, pl. a tájban lehet egy vízfelszín, ami nem árt ha vízszintes lesz, de egy portré hátterében is feltűnhet olyan részlet, amitől elvárnánk, hogy az függőleges legyen. A legnagyobb elvárás azonban a város- és épületfotókkal szemben mutatkozik, ahol mindennek függőlegesnek illetve vízszintesnek kell(ene) lennie. Lássuk hát a lehetőségeket:
1. A legjobb megoldást a speciális, elcsúsztatható objektívek jelentik, melyek már a fényképezéskor képesek kikorrigálni a perspektivikus torzítást. Persze csak egy bizonyos határig. A képérzékelőnek természetesen itt is párhuzamosan kell állnia a témával, de az objektív szerkezete lehetővé teszi, hogy magát a gépre helyezett optikát döntsd meg. Kizárólag a legnagyobb gyártók (Canon és Nikon) készítenek perspektíva korrekciós objektíveket Ennek a megoldásnak csak egyetlen hátránya van, mégpedig az, hogy egy zsák pénz kell hozzá. Ezek az objektívek ugyanis rendkívül drágák, újonnan 600-700 000 Ft körül szór az áruk, így azt hiszem nem is érdemes több szót vesztegetni rájuk.
2. Ha tudod, hogy a témád olyan képi elemeket tartalmaz, amelyek zavaróan hatnának, ha nem vízszintesen vagy függőlegesen jelennének meg a fotón, akkor nincs más hátra, ügyelned kell arra, hogy a komponáláskor az érzékelő síkját párhuzamosan tartsd a téma síkjával. Ilyenkor érdemes nagy látószögű objektívet alkalmazni. A következők szerint járj el.
Hátrálj annyira, amennyire a hely engedi és figyelj arra, hogy vízszintes irányban a téma közepével szemben állj. Utána az objektív zoom gyűrűjét forgasd a nagyobb a látószöget adó állásba addig, amíg a képmező felső részébe bele nem kerülnek mindazon képi elemek, amiket feltétlen látni szeretnél a fotón. Kell a széleslátó, de ne használj a szükségesnél nagyobb látószöget, ez később hasznodra lesz. Ezután a kereső középpontját irányítsd a téma azon pontjára, amely egy magasságban van a gépeddel. Ezzel elvileg a függőleges és vízszintes síkot is jól beállítottad. A komponáláskor persze tartsd folyamatosan szemmel a vízszintes vagy függőleges elemek helyzetét, melyeket a kereső széléhez, vagy a mattüveg rácsozatához tudsz viszonyítani. Ha az objektíved látószöge elég nagy, akkor ezzel a párhuzamos síkú komponálással is a ráfér majd a képre a kívánt téma. Így meg lesz a torzításmentes fotód, de az ár, amit ezért fizetned kell, az a hatalmas és felesleges előtér lesz a kép alján. Ezt azonban utólag levághatod. (Na ezért nem kell a szükségesnél nagyobb látószög, mert a vágás ugyebár rontja a képminőséget.) Így, némi felületveszteséggel ugyan, de torzítástól mentes, korrekt építészeti, vagy belső teres fotót készíthetsz a méregdrága speciális objektív nélkül is.
3. Végső megoldásként az marad, hogy utólag a Photoshoppal szállsz szembe a perspektivikus torzítással. Ezt a megoldást csak akkor alkalmazd, ha a helyi viszonyok miatt semmiképp sem tudod megoldani a párhuzamos síkú komponálást. (pl. nincs elég hely, hogy kellően messze menj, vagy a megfelelő távolságból már zavaró képelemek lógnának a kompozícióba.) A Photoshopban a szűrők legördülő menüjében a lencsekorrekciók opció alatt találod a megfelelő ablakot. Kezelése egyszerű és ésszerű. Azonban ha ennek használatára kényszerülsz, nem árt tudod, hogy ez hatalmas képveszteséget fog okozni a széleken, tehát érdemes előre gondolkodnod. Ha már előre tudod, hogy úgyis Photoshoppozni fogsz, akkor más stratégiára lesz szükséged. Nagyon-nagyon bőven komponálj, hagyj rengeteg helyet a téma körül, hogy aztán legyen mit elvesztened anélkül, hogy a téma sérüljön. A három megoldás közül ez adja a leggyengébb eredményt, ezért azt ajánlom, hogy a Photoshop előtt töltött hosszú órák helyett inkább tartsd a síkot párhuzamosan! Az könnyebb és egyszerűbb. Az élet pedig oly rövid.
Gyakran megesik, hogy a helyszíni adottságok miatt egyszerűen lehetetlen szemből fényképezni. Ilyenkor persze nem marad más, mint oldalról. Ezzel persze óhatatlanul beleviszel a képbe egy nagy adag vízszintes perspektíva torzítást. Akkor lesz a legcsúnyább a torzítás, ha egyszerre térsz el a függőleges és a vízszintes tengelytől is. Az oldalról történő fényképezés miatt a vízszintes tengelytől muszáj eltérned, ezért ebben az esetben igyekezz legalább a függőlegest megtartani.
ez nem az állvány hibája, hanem amikor valamire nem állsz merőlegesen akkor ez a perspektivikus torzulás előfordul. Tehát az, hogy a vonalak összefelé, vagy szétfelé tartanak.
keress rá neten, hogy pontosan mit is jelent, akkor jobban megérted.
Valóban nem erre gondoltam,köszönöm hogy korrigáltad a fotót.Jól látható a külömbség!
A felvétel készítés sajnos kézből történt,az állvány a buszban maradt,bosszankodtam is miatta.Tudom hogy ilyen fotóknák precíz szerkeszés mennyire fontos.
Még egyszer köszi a segítséget!
Mindenek előtt köszönöm akkor a szavazatot,örölök hogy megfogott a fotó,hibái ellenére!
Igyekszem jövőben hasznosítani és szem előtt tartani a leírtakat!
A lőrést semmiképp nem volt szándékomban kihagyni a kompozícióból,azt úgy éreztem kell oda.
Ami a kép felső részét illeti az a vár tetőszerkezetének lenyúló része miatt van,ami árnyékot vetett erre a területre.
A jobb oldalon lévő homályos folt valóban nem előnyös,de nem vagyok biztos benne hogy az torzítás eredménye.
Gergőnek is írtam hogy úgy emlékszem a valóságban is ilyennek látszott.Ennek ellenére bizonyára korrigálni kéne,tudod hogy állok a képszerkesztéssel...,de majd igyekszem.:)
Köszönöm a bíztatást is,akkor mégis megérte Szovéniába utazni,és ha még az idő is úgy alakul ahogy szerettem volna,na de ne legyen az ember telhetetlen.
Nem nem arra gondolok. Hanem, hogy ha megnézed a felső ablakok, és az alsó ablakok közötti a képszélnél nem egy forma a távolság. Ez a perspektivikus torzítás miatt van.
Ezt korrigáltam most. Nézd csak.
Nagyon örülök hogy ilyen sok hozzászólás,véleményezés érkezett a fotómhoz,külön köszönöm a szavazatokat is.Meglepett hogy helyezést érhetett el.
dmc:Örülök és megtisztelőnek érzem hogy jónak találtad a kompozíciót.Ami a lőrést illeti meg sem fordult a fejemben hogy le hagyom róla,ezt így képzeltem eredetileg,szerintem is kellett oda.
Még nem szólt senki érte.:)
Annál inkább a torzításról,próbálom majd korrigálni ha tudom,de vissza emlékezve a jobb alsó rész az életben is homályosabb volt valamiért.
Gondolom erre utalhattál.
bt:Köszi avéleményt,örülök hogy az elgondolást jónak találod.A torzítással próbálok foglalkozni.
Feccc:Öröm számomra hogy megálltál a fotómnál és elmondtad a véleményed!
Tutajos:Köszönöm a magas pontszámot és örülök hogy tetszik!Most először fotóztam ilyen témát.
SzEjO157:Örülök hogy tetszik a fotóm,már érdemes volt elkészíteni!Pedig mennyire tartottam a feltöltésétől.
Erasmus Luager lovag nevéhez kötik a várat,egészen pontossan a Predjamai vár ez csak rosszul írtam a fejlécben.
Ez azért történhetett mert közel van Postojnához ahol sokat időztünk.Van ott híres cseppkő barlang is,majd alkalomadtán arról is töltök képet.
A vár történetéről és az említett lovagról majd írok bővebben a fejléc alatt.
Ilacsi:Nagyon kedves vagy,köszönöm az elismerő szavakat!Jó érzés Tőled hallani ilyet egy olyan kategóriájú kép esetében ami témakörét tekintve közel áll Hozzád.
Komolyan mondom mikor megláttam ezt a részletet Te jutottál azonnal az eszembe,hogy biztos le fotóznád.:)
Mivel sok hasoló kompozíciót láttam már Tőled.
Most először próbálam valami hasonló képet készíteni,tartottam a feltöltéstől is.
Többször átdolgoztam,végül ez a variáció maradt.
Frissiben szavaztam rá, most írni is tudok:)
A geometrikus alakzatoknak - különösen szimmetrikus szerkesztésben - „hatalma” van. Hatalmába keríti a nézőt, jó nézni az ilyen képeket. Ez működik most ennél a képnél is, jegyezd meg e pozitív „leckét” és alkalmazd máskor is. Alul a két lőrés fontos képi elem, egyensúlyba hozza kompozíciót, nem engedi fölfelé borulni. Szépek a színek is. Lenne két könnyen korrigálható technikai kritikám, melyek javításával tökéletes kép lenne a szememben. Az egyik, hogy a kép felső részénél sötét beszűrődés látható, amit meg kéne szüntetni. A másik a jobb alsó sarokban egy életlen folt terpeszkedik. Ezzel együtt, ez a kép igen jó, a jelenlegi galériád legjobbjai közé tartozik. Szépen haladsz az utadon, Hajrá!
További szép fotonokat!
Szia János, Nagy-nagy gratulációm a Tied, nagyon tetszik a felvéted. Az épület rész a színvilága nagyon tetszetős, az ablakok elhelyezkedése mutatós, remek kompozíció. Üdv.Ili
Ez jó! Ritmusos, szépen szerkesztett, jó színekkel.
Van egy pici perspektivikus torzulás, azt még korrigálnám, de ezzel együtt nálam, most ez nap képe!
2407
225
2015.10.28 21:22:16
