Köszönöm a véleményedet! Sajnos csak most sikerült a gépet rácsatlakoztatnom a kábelnet-re, ezért voltak elmaradásaim... Igyekeztem egy többé-kevésbé "klasszikus" megközelítést alkalmazni, s bár szerettem volna piramis-szerű háromszögbe foglalni őket, a nézőpont nem tette lehetővé, de azt választottam, ahol Matyi bácsi keze "összevetül" a lóval, és ezzel "kompaktabb" az egész. Sajnos, a hétvégi lovasprogram nagyon betáblázott, ezért a miénk a vasárnap 10 óra, amikor a ló nagyon sötét. Persze, ez nem csak a fények és a gép hibája, mivel ma délelőtt ugyanazon a pályán, ugyanolyan fényviszonyok között egy világos(abb) pejről nagyon részletgazdag képet tudtam készíteni, de a lovas tiltakozott az ellen, hogy felrakjam, így nem tehetem.
PS - Néha rossz, hogy nem értek hozzá, mivel a bridge-gépnek, amivel fényképezek, vannak olyan hiányosságai, amik sok bosszúságot okoznak, pl. ISO 400 mellett már rettenetesen szemcsés a kép, és ezt könnyen lehetne javítani. Máskor viszont "tancélosabb", legalábbis nekem, egy képet megismételni más paraméterekkel (ha ugyan megismételhető)... Persze lehet, hogy csak a szőlő savanyú, mivel nem volt és van időm megtanulni a fortélyokat... Még egyszer köszönöm a hozzászólásodat!
Sokáig gondolkoztam, hogy írjak-e erről a képedről. Sokszor visszatértem rá valamiért és nem tudtam mi az oka.
Ez egy nagyon bensőséges kép. Sugárzik az összetartozás a fotóról, mert a lovas a ló és az oktató nagyon zárt kis csapatot alkot, ezt jól erősíti az általad választott formátum. Minden résztvevő nagyon figyel a másikra - ez ebben a közegben természetes, de jó lenne ha másutt is az lenne.
Szóval azért tértem vissza többször a képhez, mert nagyon jól közvetíti azokat a jegyeket, amelyeket ez a sport - bár szerintem inkább életforma - hordoz. Csak időbe tellett, míg rájöttem a "titokra".
Nyilván jobb lett volna alacsonyabb napállásnál fotózni, de ez a foglalkozás ekkor volt, ezért ilyenek a fények, de szerintem nem rontja tragikusan az összhatást, mert mint feljebb írtam ennek a képnek legalább van tartalma, és nekem az sem gond, hogy kell egy kicsit agyalnom azon, hogy mitől érdekes számomra egy fotó.
Én szívesebben nézek ilyen képeket, mint a technikai csodákat amiről már-már nem lehet eldönteni mi készül a géppel és mi a PS-sel.
Üdvözlettel:
Parafa
Köszönöm a véleményt! Bevallom, nagyon örültem - nemcsak Bogi lovaglásának -, hanem annak is, hogy végre sütött a nap... Normando (Normi) nagyon tanult (sőt, kitanult) ló, de azért egy világosabb pacit jobb lenne fényképezni. Próbálkoztam a gamma-korrekcióval, de ahogy világosodott a ló, úgy világosodott (ahogy írod) az ég is, ennél bonyolultabb beavatkozásokhoz pedig nem értek...
Itt írom, de mindkettőre igaznak érzem, hogy harmónikus a téma elhelyezése, vágása, szerkesztése (ahogy tetszik) .
Nekem az is kellemes, hogy a távoli háttér párája jó kis koratavaszi színeket eredményezett.
Azt nem tudom hogy an lehetne megoldani, hogy a ló kicsit részletesebb legyen, mert akkor meg könnyen az égbolt rovására megy a világosítás - de azt találom kissé részletszegénynek a kép többi részéhez képest.
Bogin jól látszik a teljes odaadó figyelem, a címet is jól kifejezi a kép.
Látom, Bogi lovaglása jó témát ad neked folyamatosan.
Üdv: nakoev
11000
727
