Igaz, csak virtuálisan, de Somasoknak "küldöm", hátha egy a valóságban is megérkezik hozzá, és persze mindenki másnak, aki érdekesnek találta a tegnapi négyest. Tekintve, hogy többen voltak ilyenek, vettem a bátorságot és ma megtoldottam eggyel. A körülmények sajnos ugyanolyan rosszak voltak. Ahogy az adatokból is látható, borzasztó sötét volt az erdőben, pedig "odakünn" hétágra sütött a Nap. Itt is szerettem volna több mélységélességet, de akkor és ott, csak ennyire tellett. Remélem, a téma érdekessége némileg ellensúlyozza a nem teljesen tökéletes minőséget. Ezek is Fehérpettyes álcsüngőlepkék (Syntomis phegea). Leggyarabban erdőben, erdős helyen az utak menti virágokon lehet rájuk akadni.
Köszönöm az értékelést, s elnézést a késői válaszért, de bringatúrán voltam. Örülök, hogy tetszik Neked. Az kicsiny érdeklődés okát én sem tudom, de már megszoktam, a legtöbb képemnél ez van, ezért is köszönöm még egyszer a véleményed.
Először is köszönöm a véléményezést, és bocs’ a késői válaszért, de nem voltam gépközelben. Ezeknek a lepkéknek a látszó színét nem csak magának a szárnynak a "normál" színezete adja, hanem annak nanométeres mintázata. Ezek a rendkívül kicsiny (a milliméter ezredrésze) méretű szárnyfelszíni képződmények különböző módokon törik meg a fényt, függően annak beesési szögétől. Ezért láthatjuk, őket a feketétől a mélykékig. A természet gyakran alkalmazza ezt az (irizáló) színezési módot, mert nem fakul, nem igényel festékanyagot, és mindig ragyogó, változatlan hullámhosszú színeket biztosít.
Tényleg nem tudom, hogy ez a kép miért nem kapott több figyelmet... nagyon szép, pontos ábrázolás, ritka pillanat megragadásával. Ami a minőséget illeti, szeretném, ha tudnék egyetlen lepkéről ilyen fotót készíteni, és nem egy egész csapatól... Gratulálok!
Mintha körtáncot járnának a kedvedért, a kedvünkért. Nekem ez is tetszik, mint az előző szerényebb négyes. Ezek a lepkék egyébként nem feketék véletlenül?