Noha az egész földön elterjedt, mégis kevesen ismerik, mert oly pici, hogy szinte észre sem vesszük. Az egész virág mindössze pár mm-es, és alatta a növény is csak néhány centis.
Mezei tikszem
(Anagallis arvensis)
Népi nevei: kakukterjék, tiktara, tyúkbegy, tyúkszemfű, tikharapás. A tyúkokhoz semmi köze, csupán tyúkszemnyi mérete miatt hívják így. További érdekesség, hogy virágának színe savas körülmények között piros, lúgos körülmények között viszont kék. Csak napos időben virít, különben a virág becsukódik. Ezért angol nyelvterületen a "szegény ember időjósának" nevezik.
Nevével ellentétben, madáreleségnek nem használható. Mérges! Szaponinokat tartalmaz. Oldó, izzasztó és hajtó hatása van. Nagy mennyiségben fogyasztva emésztési zavarokat, hasmenést, szapora és nehéz légzést okoz. Nem gyógynövény, de valaha az volt. Őrültség és elmezavarodás ellen használták. (Tiszta őrültség.) De javallották vizesedés, sárgaság, búskomorság, veszettség és nyavalyatörés (epilepszia, merevgörcs) esetén is.
Érdekességképp egy korabeli füveskönyves idézet: „A dühös állatoknak marásából következő halálos betegség ellen e fű kiváltképpen nagyon dicséretes. Aki tehát valamely dühös állattól megmaratott, annak sebét azonnal e fű kinyomott levével, vagy vízével mosni kell. A piros virágú tyúkszemfű hatásosabb. Vadászatban, mely kutyát a dühös vad, vagy kutya megmart, annak sebeit vízben meg kell mosni és a füvet vele meg kell etetni olyan tojásban, mely parázs alatt megsült.”
a virág fotóidat nézve én is elkezdtem szemlélődni a fűben és bizony nagyon sok virág van csak aprók nagyon az ember észre sem veszi milyen szép is ez a picinyke világ. gratulálok a képedhez.
Nálam is főleg a háttér szokott a gond lenni, főleg olyankor ha a téma igen kusza, földhöz közeli helyen nő. Nálad ez azért jelentkezik jobban, mert a kompakt gépek nagyobb mélységéleséggel dolgoznak.
A négyzetes vágás nagyon jó lett és a színek is szépek. A virág és a levelek kellően részletgazdagok. Az utóbbi átlós szerkesztése igen jó lett. A háttér nem volt túl szerencsés, elég kesze-kusza lett. Én személy szerint állandóan ezzel a problémával küzdök. Valahogy a háttér sosem sikerül, akárhogyan törekszem a távolságokra és a "tereprendezésre".
Azt kell mondjam, hogy megint teljes mértékben igazad van:) Mindenben. Olvastam, amit a dobozba írtál. Ha adsz egy e-mail címet, akkor továbbküldöm Neked a saját hírlevelem.
Szép ez a kicsi virág. A képen az élesség és a szerkesztés tetszik, viszont a háttér nem annyira a világos foltok és a részletessége miatt.
Egy kis hozzáfűznivalóm lenne a leíráshoz: a nyavalyatörés valóban az epilepszia népi elnevezése, de a merevgörcs az már egy egészen más betegség magyar neve, a tetanuszé. Ha a zárójelben a két betegség felsorolás és nem a "nyavalyatörés"-hez fűződő magyarázat, akkor nem szóltam semmit.
Köszönöm a véleményt, örülök, hogy bővíthettem az ismereteidet. Való igaz, hogy, a sérült levél természetes, de attól még nem szép. Fotózáskor jobb a hibátlan példányt választani. Sajnos igaza van birolának, ez a fotó nem lett a legjobb.
Ezen a honlapon nem csak a fotózás trükkjeit, hanem állat- és növénytant is fogok tanulni. A sérült levél nekem nem tűnt fel, azaz természetes, hogy egy levél lehet sérült is. Ettől tán még természetesebb.
2013.06.12 19:19:51
28277
1150
