Tekintve, hogy ez egy tanulóoldal, így ezt a feltöltést ismeretterjesztésnek szánom. A polárszűrőt szeretném bemutatni azok számára, akik nem ismerik, vagy nem ismerik eléggé, esetleg vásárlás előtt állnak, de még nem biztosak a dolgukban. (De talán mások is találnak benne ezt-azt.)
Ezen a képen a színek változását szemléltetem. A két kép azonos beállításokkal állványról készült, fél perc eltéréssel. A bal oldali polárszűrő nélkül, a jobb oldali polárszűrővel. Záridő: 1/160 ill. 1/50 (jobb / bal) volt. Egyebekben lásd az adatlapot. Vágatlan kockák, utómunka nincs, csak leméretezés. (A jobbról belógó ágakat is hagytam inkább.) A fénymérés mátrix, expókorrekció nélkül.
A képek Hoya Super HMC cirkuláris polárszűrővel készültek. (Ez egy 12 rétegű, vékony foglalatú darab.) A fények bár jók voltak, de nem optimálisak, így a képen látható hatás némileg kisebb a szűrő maximális képességénél.
A #1. hsz. alatt bőséges és előzetes ismeretek nélkül is könnyen megérthető leírást olvashatsz, a polárszűrőkről melynek tematikája a következő:
– A fény és a polarizált fény.
– A polárszűrő működése.
– A polárszűrő hatásai.
– Hogy kell használni a polárszűrőt.
– Mihez használjuk és mihez ne.
– Milyen a jó polárszűrő.
– A polárszűrő fajtái.
A szöveg bár hosszú, de alapvető ismereteket tartalmaz. Szánj időt az elolvasására, ha valódi ismereteket szeretnél. A jó hír az, hogy ugyanez a szöveg van a másik kép alatt is, tehát ha egyszer már átrágtad magad rajta, akkor megvagy:)
Örülök, hogy végül azért hozzászóltál! Érdekes, amit írsz, és hirtelen nem is tudtam rá magyarázatot. Hisz a szűrő az optika végén van, a fényméréshez használt fény tehát áthalad rajta, így a hatása már eleve benne van a fénymérésben… Furcsa volt az is, hogy csak a lineár esetén mutatkozott a jelenség és csak bizonyos kompozícióban.
De kíváncsivá tettél és egy kicsit kutakodtam e dologban. A lényeg, hogy a szűrőn keresztülvándorolt fény ugyebár polarizált lesz, tehát csak egy bizonyos síkban rezeg. Tételezzük föl, hogy ennek a polarizált fénynek az útjába egy másik polárszűrőt teszek (vagyis egyszerre kettő polárt használok). Ha a két polár szűrési síkját egymásra merőlegesen állítom be, akkor a sötétedés maximális. Az első szűrőn áthaladó csak egy bizonyos rezgésirányú fény ugyanis képtelen áthaladni a második szűrő erre merőleges áteresztésű irányán. Elméleti síkon ilyenkor egy teljesen fekete, fényt át nem eresztő felület jön létre, de természetesen a valóságban ilyen nem létezik.
Pontosan ez a helyzet állhat elő a fényképezőgép belsejében is. Csak itt a második polárszűrő szerepét a tükör veszi át. Az ismertetőben írtam is, hogy a tükröződő felületek polarizálják a fényt, ezért is van olyan nagy hatással rájuk a szűrő. Egy tükörnél pedig semmi sem tükröz jobban. A tükör tehát egy polarizátor tulajdonságú alkatrész. Fényméréskor a tükör alaphelyzetben a helyén van, amellyel a fény mindenképpen találkozik. Így aztán lineáris polárszűrő alkalmazása esetén előfordulhat, hogy a tükör eme tulajdonsága szinte teljesen kioltja a fényt. (Amennyiben a lineáris polár pont olyan "szerencsétlenül" van beforgatva.) A fénymérő azt hiszi, hogy nagyon sötét van és ennek megfelelően alakítja a záridőt (vagy az egyéb beállításokat). Ez történhetett veled is. Exponáláskor azonban a tükör felcsapódik és elkerül a fény útjából, vagyis nem fejti ki a fénykioltó polarizációs hatását, így aztán a fényméréshez képest jelentős fénytöbblet áll elő, amely teljesen szétégeti a képet.
CPL-t használva a fenti jelenség nem állhat elő, mert ott a fény csavarintva halad, amit nem lehet egyetlen tükörrel nullázni. Az ismertető úgy lenne tökéletesen pontos, hogy „…Téviht, hogy a CPL megzavarja a fénymérést…” …azonban a lineáris bizonyos esetekben képes lehet erre.
Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalatodat!
Eddig nem akartam hozzászólni, egyrészt mert tapasztalatlan voltam, másrészt meg nem találtam hibát.
Vettem egy obit Hoya Polárral(lineár) eddig szintén Hoya-t használtam, csak CPL-t.
Hétvégén teszteltem, a fénymérést olyan szinten átvágta, hogy magam sem hittem el.
Mikor az eget bárányfelhőstől, nappal 90°-ot bezárva belekomponáltam, jó volt minden.
De ha ég nélkül fotóztam túlexpós lett a kép, nagyon durván. 1/160-1/100 helyett 1/13-1-10 körüli záridőket kaptam, a képek szó szerint ronggyáégtek.
Ennyit tennék én is a fénymérés legendához.
Gondoltam megosztom veletek.
Akkor a sok hó zavarta meg a fenymerest, es ala exponalt a rengeteg visszaverodo feny miatt. Meg ki kell ismernem. Tavasszal fogom hasznalni majd tobbet. Koszi a kimerito valaszt..
A WB-t legtöbbször automatán hagyom, vagy napsütésre állítom, amikor polárt használok. Az ismertetőből kiderül, hogy polár használatának a szabadban csak napsütéses időben van értelme. Most tettem föl egy téli panorámát, mely elkészítésekor polárt használtam. A WB auto módban volt, s a színekhez egyáltalán nem nyúltam, úgy "köpte ki" a fényképezőgép. Vess rá egy pillantást. Felhősre csak akkor van értelme rakni, ha a valóságostól eltérő, melegebb, sárgásabb színeket szeretnél. Ha viszont felhős az ég akkor meg teljesen felesleges a polár…
Az ismertetőből: „Tévhit, hogy a polárszűrő zavarja a fénymérést, hiszen a fénymérés a mi hobbigépeinknél az optikán keresztül, a gépbe bejutó fényből történik. Így a polárszűrő hatását a fényképezőgép már eleve beszámolja a rekesz, zár és/vagy ISO értékek meghatározásánál.”
Szóval, a polár csökkenti a fényt, de a fentiek alapján a fényképezőgéped ezt automatikusan korrigálja, figyelembe veszi ezt. Ha teljes manuál módban fotózol akkor viszont neked kell ezt megtenned helyette.
Nem tudom, mit fotóztál, de a télből kiindulva, valószínűleg volt hó a képen. A havas képek mindig helytelen színvilágúak lesznek, ha egyszerre van jelen a fotón napsütötte és árnyékos hófelszín. E két hófelszínnek teljesen más a színhőmérséklete és a használt WB beállítás értelemszerűen csak az egyikre lesz jó. Ez teljesen független a polártól, illetve használatától. Az árnyékban lévő hó, mindig csúnyán bekékül, ha a napsütéses részen helyes a WB. Ezt csak úgy tudod "kivédeni", hogy úgy komponálsz, hogy a képben a fontosabbnak tartott hófelszín domináljon: vagy az árnyékos, vagy a napos. (Vagy PS-ben utólag csökkented az adott terület kék telítettségét.)
Az alexpóhoz még annyit, hogy a hó és a jég alaposan megzavarja még a legmodernebb gépek fénymérését is, mert rengeteg fény verődik róluk vissza. Olyannyira, hogy ilyenkor pontatlanul mérnek. Ilyen jellegű képeknél "kötelező" a +1/3 vagy +2/3 expókorrekció. Ez megint csak teljesen független a polártól.
Szia Bringas, Koszi a leirast, vegig is olvastam. Nemregiben szereztem be egy HOYA Pro-1 Digital 67mm-es MC PL-C szurot. Azt hiszem hogy a jeloles az a kis nyilacska ami kifele mutat, rogton a szoveg elott lathato. Kerdezhetem hogy hova rakod a feher egyensulyt mikor CPL-t hasznalsz?, csak mert az en elso polaros kepeimen minden kek lett. Van aki azt ajanlotta hogy rakjam felhosre, Ugyanakkor alexposak lettek a kepek, tehat gondolom kompenzalni kell avval hogy feljebb vesszuk az expot par fokkal?! Legalabbis logukusan atgondolva ezt tennem. Megegyszer koszonet a leirasert.
Szia! Elolvastam minden betűjét, és nagyon hasznosnak találtam. Eddig is szerettem volna polárszűrőt, de most már nélkülözhetetlennek tartom. :) Várom a folytatást. Üdv!
Köszönöm a véleményezést! Milyen érdekes, hogy mindenki inkább ehhez ír. Gondoltam is, hogy valahogy az egyik kiválasztódik majd és ott alakul ki "beszélgetés".
Jobb későn…:)
Talán a rétegek számából lehetne viszonyítani. Az igazi az lenne, ha ugyanazt a kockát meglőné az ember többféle szűrővel. A lényeg az, hogy a fotós elégedett legyen. Nem tudok a Hamáról érdemben szólni, mert nem ismerem. Csak azt tudom, amiket olvastam róla. De azok mások kritikái, s azok alapján kap hideget, meleget.
Az említett ujjas módszert nem ismerem, s így ahogy írod, nem is értem. Addig világos, hogy az ujjunkkal derékszöget képezünk, s az is, hogy a Naphoz képest bárhogy mozgathatjuk a kezünket. De hogy ez a derékszög miként mondja meg, hogy meddig tekergessük a szűrőt, az nem világos. Főleg, ha a szűrőn nincs jelölés. Vagy valamit nem értek? Ha viszont van jelölés, akkor fölösleges az ujjunk?
Köszönöm Oszkor az elismerő szavakat, nagyon jól esett olvasnom. Mindkét általad felvetett dologról van szó az irományban. Köszönöm, hogy szakítottál időt a véleményalkotásra, majd ha lesz időd, elolvasod a maradékot is:)
Köszönöm, hogy írtál, s örülök, hogy hasznosnak találtad! Én úgy gondolom, ha ezt valaki elolvassa és hasznára válik, akkor hozzád hasonlóan megírhatja ennek tényét. Nem kerül az semmibe:)
Ok, bocs, most elolvastam. Mondjuk Lightroomban pár kattintás és Ps-ben is van olyan plugin (Nik color efex) amivel ez gyerekjáték. A valódi hatást illetően nincs tapasztalatom, mert nekem csak egy Hama CP van, de egyébként nem rossz. Sajnos nem tudom mennyivel lehet jobb pl egy Hoya. Főleg egy bridge gépen.
Azt hiszem nem említetted a kétujjas módszert. Mutatóujj a napra mutat, hüvelykujj megmutatja a 90 fokot, ahol a leghatásosabb a polár :)
Nagyon szép munka. Ízig vérig ismeretterjesztő.
Bevallom, csak kutyafuttában járok itt, így csak bele, bele olvastam. Így nem tudom esik e szó arról, amire felhívnám a figyelmet a polár szűrőzés használatával kapcsolatban.
Olyan témánál, ahol nagy terjedelmű, vagy akár kisebb terjedelmű víz felület a tartalom, igen meggondolandó a polárszűrő alkalmazása, illetve használatának módja. Hisz helytelen használat miatt tönkre vágja a gyönyörűséges víztükröt. Ami igencsak fontos eleme lehet egy képnek. Tehát elgondolkoztató, hogy használom e ilyen témánál és hogy gondosan forgassam be.
A másik amire érdemes odafigyelni. Nagy látószögnél gyakran nem a teljes égboltra (ég kékjére) van hatással. Előfordulhat, hogy csak egy foltban fejti ki a hatását. És ez igazán nem szerencsés. Persze ez igazán nagy látószögnél érvényesül. Előfordulhat, hogy még a slim polárszűrők is peremsötétedést okoznak. Persze ez is a nagy látószögre vonatkozik.
A munkádhoz mindenképp gratulálok. Érdekes és tanulságos.
Remélem Hunter megjutalmaz érte néhány ponttal.
Hasznosnak fogják találni, még ha nincs visszajelzés akkor is sokat jelent. Én is mostanában ismerkedem a szűrővel, még a menet nélküli bridge gépemre is barkácsoltam hozzá adaptert mert megéri :)
Én várok még ilyen tanulmányokat.
Köszönöm kecsa az elismerést, nagyon örülök, hogy hasznosnak találtad! Köszönöm az "átutalást" is, de igazán nem kellett volna. Tudod, ezzel nem keveset dolgoztam, így a folytatást attól teszem függővé, hogy hányan olvassák végig és mennyire találják hasznosnak. Tartok tőle, hogy sokakat visszariaszt a szöveg nagysága. Az előtted írók körében úgy érzem, 50 %-os az olvasottság.
Az a véleményem, hogy nem olvastad el, amit írtam, mert ott választ találsz a kérdésedre:) Abban a részben keresd, hogy "milyen a jó polárszűrő". Talán hasznodra lesz, ha szánsz rá időt.
Szerintem akkor érdemes használni, ha szép napos idő van és szeretnél mély, telített színvilágot. Ha épp nem tudsz dönteni, lehet készíteni így is - úgy is, aztán a monitoron majd kiderül, mi tetszik jobban. Én általában folyamatos időhiánnyal küzdök, ami szerintem sokat számít, szóval egyszerűbb feltekerni a polárt, (és szebb is) mint fél óráig vacakolni egy képpel.
Írtam a fénymérésről is…
Az expókorrekcióról a bevezetőben van szó… (mármint, hogy nem volt)
Egyszer már begépeltem ezeket a dolgokat, kérlek, olvasd el ott őket.
A szűrős kép sötétebb tónusú, de alexpósnak nem érzem. + korrekció esetén már lennének kiégett részek.
Szerintem a jobb oldali képen szebbek a színek, erőteljesebb a kontraszt, viszont én alexpósnak érzem. Még egy kis korrekció kellett volna. Nekem is van polár szűrőm, de gyakran esem gondolkodóba, hogy mikor érdemes használni és mikor jobb inkább otthon digitálisan elérni a polarizációs hatást. Mi erről a véleményed?
A fény kettős természetű, vagyis hullám- és részecsketulajdonságokkal is jellemezhető. A fény részecskéit fotonoknak nevezzük. A polárszűrő szempontjából minket azonban most csak a fény hullámtermészete érdekel.
A fényhullám három fő tulajdonsága a következő:
– Intenzitás (amplitúdó), amit az emberi fényerőként, fényességként érzékel.
– Hullámhossz(frekvencia), amit az emberi szem színként érzékel.
– Polarizáció (a fény rezgés iránya), amit az emberi szem nem érzékel. (De bizonyos rovarok igen.)
Hiába nem érzékeljük, mégis ez utóbbival fogunk most foglalkozni. A Napból érkező fény nem polarizált (depolarizált) vagyis mindenféle rezgésirányú fényhullámot tartalmaz. A Napból érkező fény tehát valamennyi irányban rezeg (hullámzik).
Polarizációról akkor beszélhetünk, ha a fényhullámok csak egy meghatározott síkban rezegnek. Polarizált fény a természetben is előfordul. Erre a legismertebb példák a viszonylag sima felületekről egy bizonyos szögben visszaverődő fénysugarak. Az üveg, a vízfelület, az utak felülete, stb. csak részlegesen polarizál. A magas légköri vízpára és por által visszavert fény, viszont sokkal erősebben polarizált.
A polárszűrő működése: a Napból tehát nem polarizált fény érkezik. A napfény a tárgyakról visszaverődik, ezért látjuk őket. A tárgyakról a szemünkbe (fényképezőgépünkbe) érkező fények a felületek egyenetlensége miatt több irányban rezegnek, ezért ugyanolyan polarizálatlanok, mint amelyek a Napból közvetlenül jönnek. A polárszűrő kialakítása olyan, hogy ezeket a polarizálatlan fényeket megszűrje, és csak egy bizonyos (az optikával párhuzamos) síkban rezgő fényeket engedje át a fényképezőgépünk érzékelőlapja felé. Egyszerűbben fogalmazva: a polárszűrő a fényt polarizálja. A polárszűrő sokkal fontosabb tulajdonsága, hogy ha bármely okból polarizált fény érkezik belé, azt csak akkor engedi keresztül, ha a beérkező fény rezgésiránya megegyezik a saját kiképzésével. Az egyéb irányokat elnyeli. A fotózásban ez utóbbi tulajdonságát hasznosítjuk.
Értsd: A polárszűrő úgy szűr, hogy csak a struktúrájának megfelelő irányú fényhullámokat ereszti át. A többit nem. Ebből az következik, hogy a polárszűrő leginkább a már eleve polarizált fény módosítására alkalmas. A tükröződések általában polarizáltak, így a szűrővel el lehet nyeletni őket, vagyis nem kerülnek a képre. Az égre is ezért van akkora hatással, mert a vízpára és a por által visszavert fény is polarizált. Tehát azok jelentős részét is el lehet nyeletni.
A polárszűrő fényképre gyakorolt hatásai:
– a színek tisztábbak lesznek,
– a színek mélyebbek lesznek,
– a kontrasztok erősödnek,
– a tükröződések csökkennek, eltűnnek.
Fontos hatás, hogy a beeső fény jelentős része a polárszűrés következtében elveszik, amit a helyes expozíció érdekében pótolni kell. Polárszűrő használatakor tehát a következők valamelyikére (vagy kombinációjára) lesz szükségünk: rekesz tágítása, záridő növelése, ISO érték emelése. A polárszűrővel együtt tehát az állvány használata is erősen ajánlott, amennyiben a fenti paraméterekben nem akarunk megalkuvást. Ha nagyon sok a fény, akkor persze kézből is megy a dolog. Tévhit, hogy a polárszűrő zavarja a fénymérést, hiszen a fénymérés a mi hobbigépeinknél az optikán keresztül, a gépbe bejutó fényből történik. Így a polárszűrő hatását a fényképezőgép már eleve beszámolja a rekesz, zár és/vagy ISO értékek meghatározásánál.
Hogy kell használni a polárszűrőt? Miután ütközésig felcsavartad az optikára, azt fogod tapasztalni, hogy a polárszűrő elülső, kifelé eső része továbbra is tekergethető. Ez az elülső rész önálló, s a szűrő többi részétől függetlenül körbe-körbe forgatható. Ez a forgatható rész nem menetes, tehát letekeredni nem fog, olyan, mint egy csapágy, örökké forgatható. Azért ilyen a polárszűrő tervezése, mert akkor fejti ki legjobban a hatását, ha a Nappal bezárt szöge 90 fok. A Nap állása, vagyis a fény szöge viszont folyamatosan változik (4 percenként 1 fokot). A fotós addig tekergeti a szűrő elejét, míg ez a kívánt helyzet elő nem áll. Persze nem minden kompozíciós helyzetben valósítható meg, hogy a Nap derékszöget képezzen a szűrővel. Ilyenkor arra kell törekedni, hogy a lehető legnagyobb mértékben megközelítsük ezt. A terepen persze senki sem fog szögeket méricskélni, számolgatni. Ennek érdekében a jobb fajta polárszűrőkön van egy jelölés, s a szűrőt addig kell forgatni, míg ez a jelölés a Nap irányába néz. Fontos tudni, minél nagyobb az eltérés a 90 foktól annál rohamosabban fog csökkenni a polárszűrő hatása, míg végül olyan lesz, mintha nem is lenne.
Jelölés hiányában is könnyedén beállítható a szűrő. Ilyenkor a fényképezőgép keresőjébe pillantva azt kell megállapítani, hogy mikor a leghatásosabb a szűrő hatásfoka. Tekergesd a polárszűrőt és közben figyeld, hogy mikor a legsötétebb a kép, illetve mikor tűnnek el a felesleges becsillanások. Ha nem bízol a szemedben, vagy az emberi szem képességeinél precízebb beállítást szeretnél, nyomd le félig az exponálógombot. Ilyenkor a gép fényt mér és fókuszál. A gombot felengedve még jó néhány másodpercig működni fog a fénymérés. Ezalatt tekergess, és figyeld a kijelzett értékek változását. Pl. rekesz-előválasztás esetén (A), a záridő értékei változnak. Mikor a gép a leghosszabb záridőt kínálja, abban az állásban leghatásosabb a polár. Zársebesség előválasztás esetén (S), a legtágabb felkínált blende jelzi a tökéletes forgatást. Míg manuális (M) módban a legkisebb expozíciós érték megjelenése. Érdemes a szűrőt mindig az objektívra való felcsavarás irányába forgatni, mivel ha ellenkezőleg tekered, esetleg fellazulhat a szűrő felcsatlakozása. Ha ezt nem veszed észre, akkor az állítgatás közben letekerheted a szűrőt az objektívről, ami így könnyen a földre eshet, hiszen nem számítasz ilyesmire.
Mihez használjuk, és mihez ne használjuk a polárszűrőt? A polárszűrő elsősorban a természetfotózásban használatos. A tájképfotós legfontosabb segédeszköze (persze csak az állványa után). A polárszűrő kiemeli a táj zöld színét, gyönyörűen elmélyíti az ég kékjét. Ezt mutatja be a mellékelt "színvilág" alcímű kép. A polárszűrő továbbá látványosan felerősíti a kék ég és a fehér felhők kontrasztját. Leszedi a vízfelszín zavaró csillogását. A tükröződés eltüntetése révén lehetővé teszi, hogy akár a vízfelszín alá is befotózzunk. Lásd a "tükröződés" alcímű képen. A polárszűrő hasznos eszköz a tárgyfotósoknak is, mert a tárgyon jelentkező tükröződéseket eltünteti. Kirakatba be lehet fotózni anélkül, hogy tükröződés látszana. A múzeumi üvegtárlókban lévő tárgyak fotózásánál is jól használható, mert az üveg csillanását eltávolítja, s a céltárgy könnyebben fényképezhető.
Fontos tudni, hogy van egy dolog, aminek a csillanását nem tudja korrigálni a polárszűrő, mégpedig a nyers felületű fémekről érkező fényekét. Így pl. nem tüntethető el az autók fémfelületén keletkező tükröződés.
Ha nincs szürke szűrőnk, de van kéznél polár, akkor a záridő hosszabbítása érdekében is alkalmazhatjuk, pl. vízesések fotózásánál. (Bár nem ez a polár elsődleges célja.)
A tájképeken gyakran megfigyelhető, hogy a fotó egyik felén az ég sokkal kékebb, mint a másik oldalon. Ez a jelenség a polárszűrős képeken sokszor alaposan felerősödik. Ennek oka, hogy a két égboltterület a valóságban sok km-re helyezkedik el egymástól. Így róluk érkező polarizált fény rezgésiránya eltérő szögeket zár be a polárszűrő struktúrájával. A szűrő viszont ott dolgozza meg jobban az eget, amelyik részéről közel 90 fokban érkeznek a fénysugarak. Ehhez jön hozzá, hogy a Naphoz közelebb eső égbolt terület eleve fényesebb.
Ha vízfelület van a képen, akkor jól fontoljuk meg, hogy használjuk-e a polárszűrőt. Ugyanis az ég színének mélyülésével párhuzamosan a vízen tükröződő ég kékje meg fog fakulni, vagy el fog tűnni. Ez a jelenség is tetten érhető a "színvilág" alcímű képen.
Panorámáknál ne használjunk polárszűrőt, mert a folytonos tekergetés miatt mindig változik a hatása, így az egyes képkockák nagyon eltérőek lesznek. Ha pedig nem forgatjuk a szűrőt, akkor az összeillesztés után a legjobban megszűrt égbolt részen, csúnya, kiterjedt, természetellenes kék folt fog terpeszkedni.
Csak a kék égboltról érkező fény polarizált, a felhőkről visszaverődő fény már ugyanúgy polarizálatlan, mint a Napé. Tehát a polárszűrő a felhőkről érkező fényekre nincs látható hatással. Így borult időben ne használjunk polárt, mert fölösleges. Olyan, mintha nem is volna fönn. Felhős időben csak akkor van értelme polározni, ha a felhők közül elegendő kék ég látszik ki.
Milyen a jó polárszűrő? Azt kell mondjam, hogy elsősorban drága. Sajnos a minőséget itt is nagyon meg kell fizetni. Az a helyzet, hogy egy gyengébb képességű polár használatakor a fényképen elég kevés változás mutatkozik majd. Ráadásul a gyengébb képességű szűrő sem olcsó. Így aztán a fotós úgy érezheti, csak kidobta a pénzét, csalódni fog és kiábrándul a polárszűrőkből. Pedig a polárok hatása csodálatos. Azt tanácsolom, hogy inkább spórolj tovább, mert csak jó minőségű, jó képességű polárszűrőt érdemes venni. Felmerülhet a lehetőség, hogy a mai digitális világban majd a Photoshoppal helyettesítjük a polárszűrőt. Az igazság az, hogy hosszú bűvészkedéssel látványos eredményt lehet elérni, de a polár valódi hatását csak megközelíteni lehet. Ráadásul meglehetősen időigényes ez a foglalatoskodás.
Az áráért egy minőségi polárszűrő üvegszéle nem szórja a fényt. Többszörös tükröződésmentesítő bevonata van. (Tudomásom szerint jelenleg 12 réteg a maximum.) Csökkenti a tükröződésből eredő fényveszteséget és szellemképet. A színtelítettséget és a kontrasztosságot nagymértékben növeli. Foglalatának külső része érdesített, így sokkal nehezebb elejteni. Jelölés mutatja rajta a Nap optimális irányát. A szűrőfoglalata rendkívül vékony. Ez utóbbi a tájképezéshez való nagylátószögű objektívek használatakor különösen fontos tulajdonság. A széleslátó objektív látómezejébe ugyanis a normál vastagságú szűrőfoglalatok már belelógnak, így magát a szűrőt is lefényképezzük. Ilyenkor bizony elég csúnya lesz az eredmény.
A polárszűrő árában tehát nem magát az üveget, hanem a rétegek és bevonatok számát, a foglalatot, és nem utolsósorban az átmérőt fizetjük meg. Nyilván minél kisebb az átmérő, annál olcsóbb a szűrő. (Így egy 4/3-os kit optikával dolgozó Olympus-os kolléga sokkal olcsóbban kapja meg ugyanazt a minőséget, mint pl. egy full frame képkört rajzoló fényerős optikát használó Canonos vagy Nikonos.)
A polárszűrőknek két fajtájuk van az egyik a lineáris polárszűrő (PL), a másik a cirkuláris polárszűrő (CPL). Mindkettőnek ugyanaz a hatása és mindkettőt ugyanúgy kell használni. Akkor mégis miért van két különböző fajtája? Időrendben a lineáris polárszűrő volt az első, amit kifejlesztettek. Aztán megjelentek a digitális fényképezőgépekben a különböző AF rendszerek. A kontraszt alapú AF rendszerek elterjedésével kiderült, hogy a lineáris polárszűrő bizonyos esetekben megzavarja az AF rendszer kontrasztmérését, s ilyenkor az AF nem tud élesre állni. A kontraszt alapú AF rendszer általában a kompakt és a bridge fényképezőgépekben működik, míg a tükörreflexes masinák már a jóval gyorsabb fáziskülönbség alapú autofókuszt kínálják. A lineáris polár ezeket már nem zavar(hat)ja. A tükrös gépekben gyakorlatilag csak ott okozhat autofókusz problémát a polárszűrő, ahol az AF mezők közt van olyan is, amely nem keresztszenzoros működésű. A nem keresztszenzoros fókuszpontot használva tükrös géppel is előfordulhatnak AF problémák. Ezen problémákat a marketingesek és a gyártók persze jelentősen felfújták és "megoldásként" kifejlesztették a cirkuláris polárt. (Ezt a magatartást gondolom, nem kell jobban magyarázni.)
A cirkuláris polárszűrő mindössze annyiban különbözik a lineáristól, hogy egy plusz réteg van a szűrőn elhelyezve. Ez a réteg a szűrő fényképezőgép felé eső részén található. A célja egyszerű: a szűrőn átjutó immár polarizált fénynek ad egy „csavarintást”, tehát a fény nem párhuzamosan halad az objektívünk felé, mint a lineáris szűrő esetén, hanem egy spirál mentén. Ezáltal a polárszűrő okozta AF problémák teljes mértékben kiküszöbölődnek. A CPL persze némileg drágább, mint a PL, és nem is minden esetben szükséges. Aki azonban biztosra akar menni, az CPL-t vásároljon.
2012.09.20 10:21:14
28277
1150
