Szia cimbora! Na, csak mostanra értem ide, pedig ki se mentem fotózni:))
Nézőpont, élesség, DOF, színvilág,-mind szuper, a középre komponálás indokolt, így a szerkesztés is jó.
Gratulálok!
A legjobbakat! István
Csaba javasolt nekem egy kis változtatást de egyrészt nem éreztem a sajátomnak, másrészről még mindig nem tudok olyan szinten dolgozni a képpel ami indokolt kellene hogy legyen már!
Igen a türelem rózsát terem!
Talán az lesz a következő kép!:))
Köszönöm szépen a véleményed, mindig örömmel olvasom a soraid!
Üdv.:Zoli
Szia!
Nagyon szépen köszönöm a gondolataid!
Üdv.:Zoli
Elárulok egy titkot, de ne mond el senkinek se!!!:)
Ez az első igazi válaszom, idáig a kis négyzetbe tettem egy pipát és elhittem hogy válaszoltam...!!
A saját magasságából és a szembőli nézőpont adják a fotó erejét. Persze ehhez kell a precíz fókusz is. Jól tetted, hogy berekeszeltél, mert így legalább lett annyi élesség / mélységélesség amennyi szükséges, és ezzel összefüggésben megjött a megfelelő részletgazdagság is. Szerkesztésében jó az alsó harmadolós elhelyezés, de a fölső barnás folt csökkentése végett, illetve a még ütősebb perspektíva érdekében megpróbáltam volna inkább a felső harmadolót - de természetesen így is kitűnő munka.
További szép fotonokat!
Szia Csaba!
Nagyon szépen köszönöm a türelmed és a segítséged amit kaptam tőled, jól mondtad ez egy más, egy jobb világ-fotósvilág!
Nagyon szépen köszönöm a gondolataid, jól esett olvasnom a véleményed!
Igen igazad van, még nem én vagyok a főnök a fotózásnál, persze tudom hogy mit szeretnék de a részletek időnként megtréfálnak!
Talán idővel érezhető lesz majd némi javulás remélem!:)
Ez az obi nem az a kimondottan makró de a képstabilizátorra szükségem van ....nem tudom megtartani a gépet még hason fekve sem!:(
Az élesség meg már nem is gyűrűnek inkább egy ritmikus testmozgásnak köszönhető. Határozottan szép kihívás, de imádom!:)
Szia Csaba!
Nagyon szépen köszönöm a türelmed és a segítséged amit kaptam tőled, jól mondtad ez egy más, egy jobb világ-fotósvilág!
Nagyon szépen köszönöm a gondolataid, jól esett olvasnom a véleményed!
Igen igazad van, még nem én vagyok a főnök a fotózásnál, persze tudom hogy mit szeretnék de a részletek időnként megtréfálnak!
Talán idővel érezhető lesz majd némi javulás remélem!:)
Ez az obi nem az a kimondottan makró de a képstabilizátorra szükségem van ....nem tudom megtartani a gépet még hason fekve sem!:(
Az élesség meg már nem is gyűrűnek inkább egy ritmikus testmozgásnak köszönhető. Határozottan szép kihívás, de imádom!:)
Egy trükk: tessék babzsákot használni! (Az enyém mondjuk rizzsel van töltve) 1 kg az optimális, nálam legalábbis az vált be. Egyszerű, olcsó és hatásos. Imádni fogod:)
Még egy trükk: tessék rövid (3-4 kockás) sorozatokat lőni. Akkor az egyik képen meglesz a pontos fókusz.
Amúgy egy ilyen képnél, mint ez is, (magyarul a makróknál) a fotós bemozdulása által okozott életlenség legtöbbször nem védhető ki a stabival. Elég ugyanis egyetlen mm tárgytávolság változás (közeledés / távolodás a téma irányába) és a lényeg azonnal kikerül a rendkívül szűk mélységéles tartományból. Azt pedig semmilyen stabilizátor nem hozza vissza. Ez ugye elég logikus, de nem árt vele tisztában lenni. Kivédeni pedig a fenti trükkökkel lehet.
Egy kicsit menjünk bele a válasz funkcióba is ha nem baj!:)
Most akkor tegyek pipát ha csak neked válaszolok vagy a pipát csak akkor kell betenni ha egy köszönömmel akarok több véleményre egyszerre válaszolni?
Babzsákom no az még nincs valóban....sima szövetzsák vagy van valami extra elvárás is??
Esetleg legyen vízhatlan??
Esőben nem makrózom ugye de a pára mint olyan ott van mindenütt.
Egy nyugi labdát hordok már egy ideje a talajközeli fotózáshoz, de még nem próbáltam ki!
Talán itt lenne valóban az ideje.
Hm a kézremegésem miatt gondoltam jó lehet a stabilizátor, habár elméletileg az 1/100-t illik megtartani, de amikor még éles pontot is keres az ember levegővétel nélkül no ott azért már kezdődik a móka!:)
Próbáltam már a Canon 70-200 f4-l is a Raynox-t...nem dicsekszem vele egyenlőre, pedig lehet vele lőni....sőt az egyik nagy kedvencem volt és persze még ma is szívesen megnézem a képeit Kiefer Bélának akinek az említett obival is sikerült néhány nagyon szép fotót készíteni!!!!
Persze a nagyon durvákat az mpe65-l készítette.
Válasz funkció:
1. Ha csak egy embernek válaszolsz, akkor csak az aláhúzott "válasz" szóra kattints.
2. Ha több embernek válaszolsz egyszerre, akkor tegyél pipát mindenki neve mellé, akinek a szól.
Semmi extra, egy szövet zsák / zacskó, amibe belefér egy kiló rizs. Egy kevés légtér maradjon mielőtt lezárod, hogy mindig megfelelő alakúra tudd gyömöszkélni.
Nem kell vízhatlan. ha nedves a talaj beteszed nylon zacsiba és úgy használod. Különben felszívja a vizet a talajból és idővel szétrohad.
Nyugi labdához nem tudok szólni, azt se tudom, mi az:)
A kézremegésre nagyon jó a stabi. Nekem mindkettő van, remegésem és stabim is:)) Az, hogy mit lehet kitartani relatív - mint minden. Alapjában nem a gyutáv (mm) a fontos, hanem a gépváz és az obi súlyelosztása. Ha könnyű a gépváz és nehéz az obi, akkor az erősen bemozdulós kombináció. A súly elosztásban az obi súlyán kívül a hossza is fontos. Ebből a szempontból a hosszú cső, vagy a kitekert zoom nem előnyös.
Az ökölszabály a következő: A gyutáv értékének megfelelő záridőt lehetséges kézből kitartani. Pl.
300 mm > 1/300 záridő
30 mm > 1/30 záridő, stb.
Speciel az én 300 mm-esemnek olyan rossz a súlyelosztása, hogy 1/400 alatt nem lehet vele éleset lőni, 1/500 = 50 % élesség, de ha biztosra akarok menni akkor 1/640 kell neki. Ugyanakkor a 14 mm-esemmel kitartom az 1/20-at is.
A modern gépek AF rendszere csodálatos technika. A 7D-é pedig különösen az. Tessék bátran használni! Mindig azt mondják az okosok, hogy a makrózni csak manuál fókuszban illik. Én meg azt mondom, hogy nézd meg a galériámat, minden makróm AF-os! Tessék megbízni a több százezer forintos gépben, nem véletlenül kerül annyiba!!
A másik, tessék sorozatot lőni! Nem véletlenül írtam!
Köszönöm szépen, veled élmény levelezni, annyi hasznos dolgot leírsz még pluszban!!
Ezeket az összefüggéseket sehol sem olvastam még ezidáig.
A szitást kiterjesztett AF-l lőttem, a pókos MF mert a szemét akartam és csak zummogott neki a raynox egy kicsit izgalmassá teszi a bulit a még nem és a már nem miatt.
A közgyűrűsor használatával kapcsolatosan tudsz segíteni??
A Sigma már az első darabtól is kész van, csak ködöt látok!:(
Van erre valamilyen szabály, hogy mikor és mennyit és melyik objektív fogadja el??
Az 1.4-s extender izgatja a fantáziám, azzal is elképzelhető hogy kínlódni fogok?
Segíteni éppenséggel tudok, csak épp bele fog fájdulni a fejed, mire megérted:))
Az írásodból ugyanis úgy látom, meglehetősen zűrzavaros számodra a telekonverter / közgyűrű dolog, talán még az is meglehet, hogy kevered a kettőt.
Elismerem, első olvasatra (és megfelelő háttértudás nélkül) kissé nehézkes lesz a megértése, de Te akartad:)) Alább küldök egy kis ismertetőt a telekonverterekről és a közgyűrűkről. Jó olvasgatást!
Előtte még válaszolnék a konkrét kérdésedre. Igen, a meglévő optikáid, (legalábbis amelyekről tudok) csak elméletben használhatók közgyűrűvel / telekonverterrel. Gyakorlatban hasznavehetetlenek erre, mert nem elég jók. Tehát nem elképzelhető, hogy kínlódni fogsz, hanem biztos. Sajna ez van.
TELEKONVERTER
A telekonvertert arra tervezték, hogy a távoli tárgyakat közelebb hozzák, akkor használjuk, amikor a témánkhoz valamilyen okból nem tudunk elég közel menni, s ezért az túl kicsi a kép egészéhez képest. (Pl. félénk vad, madár, vagy sportoló) A telekonverter tehát a tele-fotózásban használatos, mint a neve is mutatja. A telekonvertert a gépváz és az objektív közé kell feltekerni, mikor az objektívünk zoomja nem elégséges, vagy a teleobjektívünk túl kicsinek bizonyul a kívánt téma fotózásához. A beleépített elektronika révén a telekonverter az adatokat átviszi, mindazokat a funkciókat elérhetővé teszi, amit a gépváz és az objektív amúgy együtt tud. A régi, filmes korszakban tervezett telekonverterek elektronikát nem tartalmaznak, így ezek csak mechanikus összeköttetést teremtenek, ilyenkor az objektív elektronikája használhatatlan. Természetesen semmi sincs ingyen, a telekonverter alkalmazásáért a fotós súlyos árat fog fizetni a képminőség terén.
A telekonverter előnyei:
A kétszerező telekonverter alkalmazásával megduplázódik az objektívek leképezési aránya, pl. az 1:4-es nagyításból 1:2 nagyítás lesz. Így a kétszerezővel már feleakkora méretű tárgyat is fényképezhetünk. A telekonverter nem változtatja meg az objektív által beállítható távolságtartományt, magyarul megmarad az objektíven gyárilag feliratozott fókusztartomány. A telekonverterrel tehát anélkül növelhetjük meg a leképezési arányt, hogy közelebb kellene mennünk a témához – a tele-fotózás elvárásainak megfelelően. Másképp fogalmazva, a telekonverter optikailag nagyít. A telekonverterrel a végtelen távoli pont továbbra is élesre állítható marad. A közelpont, vagyis a legkisebb tárgytávolság, ahol még élességet lehet állítani szintén nem változik. Ez adott esetben akár makróképességgel is felruházhatja az objektívünket. A telekonverter nagy előnye az is, hogy úgy növeli meg objektívünk gyújtótávolságát, hogy az objektív mérete és súlya szinte alig növekszik. A pár deka súlyú és olcsó telekonverterrel megkapjuk a több millió forintos és 3-5 kilós teleobjektívek gyújtótávolságát, s az általuk elérhető témákat. A minőséget viszont nem lehet egy lapon említeni…
A telekonverter hátrányai:
A kétszerező telekonverter hátránya, hogy a legoptimálisabb esetben is megfelezi az objektív élességét, hiszen természetesen nemcsak a képet nagyítja kétszeresére, hanem az életlenségi kört is. A kétszeres átmérőjű életlenségi körhöz természetesen feleakkora élesség tartozik. Sokan még ezt a drasztikus élességromlást sem veszik észre, és állítják, hogy a minőségromlás ,,alig észrevehető". Én erre csak azt mondhatom, hogy nem véletlen, hogy a gyártók nem készítik el a jelenlegi 600 mm-es teléjüket olyan rövidre, mint a 300-as teleobjektív és a kétszerező együttes mérete. A TELEKONVERTERT EZÉRT CSAK INDOKOLT ESETBEN ÉS CSAK NAGYON KIVÁLÓ OBJEKTÍVHEZ ALKALMAZZUK. Ezt vedd nagyon komolyan. Telekonvertert csak csúcsminőségű objektívhez használj. Közepes minőségű, vagy netán kit objektív mellett, a telekonverter használhatatlanul pocsék képminőséget ad. Keservesen bánni fogod a feleslegesen kidobott pénzt és a csalódással is meg kell birkóznod majd, ha nem fogadod meg a fentieket.
Alapigazság, hogy ha 400 mm-en akarsz fotózni, akkor vegyél egy 400-as telét, ne pedig 200 mm + kétszerezőt használj. Ha 600 mm-en akarsz fotózni, akkor vegyél egy 600-as telét és ne a 300 mm + kétszerező kombinációjával játszadozz. Más kérdés, hogy ezeket a teleobjektíveket aranyárban adják, s a legtöbb fotós nem is álmodhat róluk.
Ha mégis a telekonverter mellett döntesz, akkor lehetőleg válaszd a gyártó által az adott objektívhez javasolt típust. A telekonverterek alkalmazhatósága meglehetősen általános, de használatuk igazán csak a 300 mm feletti gyújtótávolságú objektíveknél indokolt. A konverterek ára meglehetősen kedvező, főként ha egy 600 mm-es objektív árára, -és súlyára- gondolunk. A kétszerezőknél számolni kell a két rekesznyi fényveszteséggel, és a kétszeres fókusztávolsághoz tartozó fokozott berázás-veszéllyel is. Természetesen 1.4 és 1.7 szeres konvertereket is használhatsz, ekkor az objektív rajza is kevésbé gyengül, a fényerőcsökkenés pedig csak 1.0 illetve 1.5 rekesz lesz. Fényerőcsökkenések:
TC 1.4x = -1 FÉ veszteség
TC 1.7x = -1,5 FÉ veszteség
TC 2X = -2 FÉ veszteség
Fontos dolog, hogy a telekonverter használhatóságát egyetlen szabály fogja eldönteni: f/5.6 fényerejű objektívnél semmilyen telekonverterrel nem működik az AF, csak a MF lesz használható. Már pedig telés témáknál az idő rövidsége és a téma mozgása miatt szinte minden fotós helyzetben az AF-re kell hagyatkoznod, a MF-al egyszerűen nincs idő gatyázni. Telekonverter alkalmazásánál az objektívek feliratozott fényerejét minden esetben fel kell szorozni a TC nagyításával, akkor kapjuk meg az objektív TC-vel növelt fényerejét. Ha ez több lesz mint f/5.6 akkor nem működik az AF. Na most, az AF hiányát ne úgy értsd, hogy nincs egyáltalán. Van az, sőt nagyon is, mert úgy száguldozik, mint az őrült, csak nem talál éles pontot, vagy épp mindig mellette áll meg.
Ha pl. felteszek egy 16-35 mm f/2.8 obit + egy 2x-ezőt, akkor ragyogóan működik majd az AF a teljes zoom tartományban. (Ugyanis: f/2.8 x 2 = f/5.6) Ez még pont belül marad az f/5.6-os határon.
Egy végig f/4-es fényerejű obira 1.4x-ezőt tesznek, (f/4 x 1.4 = f/5.6) mert így is még megmarad az AF.
De vegyünk egy 70-300 mm f/4-5.6 obit. Ezzel már probléma lesz. Ha 1.4x-ezőt teszel fel, akkor a lencse fényereje f/5.6-7.9-re változik. Ekkor kb. 100 mm-ig működik csak az AF, mert itt lépi át az obi az f/5.6 fényerőt, s e fölött csak manuál fókusz van. Míg 2x-ezővel a teljes zoom tartományban csak a manuál megy. Az a lényege az egésznek, hogy fényerős obihoz olyan TC-t kell választani, aminek a szorzata nem lépi át az f/5.6-ot.
De akkor minek is a TC? Jelen esetben tök fölösleges. Ha van egy 300 mm végig f/2.8 obi, (méregdrága) itt a kétszerező vígan teszi a dolgát, az obi fényereje itt f/5.6 lesz. Annyi lesz "csak" a gond, hogy lágyabbak lesznek a képek, mintha nem egy kétmilliós obival készült volna a fotó, hanem egy olcsó 5.6 fényerejű obival.
A TC tehát egy kompromisszumos megoldás, főleg egy olcsó obinál. Ugyan lesz vele 600 mm gyutávod, szinte mindent be tudsz cserkészni, de manuális (vagyis használhatatlan) lesz a fókusz, a keresőképed alaposan besötétedik, tovább nehezítve a MF-t, továbbá teljesen szétlágyulós, gyenge minőségű lesz a fotó és rengeteg fényre lesz szükséged, ha nem akarod az ISO emelésével még tovább rombolni a képminőséged. Mert ugye egy bizonyos záridő alá sem mehetsz, ha nem akarsz bemozdulásos életlenséget…
KÖZGYŰRŰ
A közgyűrűt (a telekonverterrel ellentétben) a közeli dolgok fotózására tervezték. Akkor kell használni, ha makrózáskor növelni szeretnénk a fotónk részletgazdagságát, a nagyítást, de valamilyen okból nem tudunk közelebb menni a témánkhoz. A közelítésnek legtöbbször az objektív közelpontja szab gátat. A közelpont az a legközelebbi távolság, ahová az objektív még képes élességet állítani. A közelfotózásra tervezett speciális optikák a makró objektívek. A makró lencséknek eleve nagyon kicsi a közelpontjuk így könnyedén megvalósítható velük az 1:1 leképzés. Akinek van makró objektívje, annak nem kell közgyűrűt használnia. A makró optika azonban drága, így a szűkebb pénztárcájú fotósok kompromisszuma a közgyűrű. Makró lencse elé akkor szoktak csak közgyűrűt tenni, ha a fotós még az 1:1 leképzést is túlhaladó nagyítást szeretne elérni.
A közgyűrűt a gépváz és az objektív közé kell feltekerni. A beleépített elektronikája révén a közgyűrű az adatokat átviszi, és mindazokat a funkciókat elérhetővé teszi, amit a gépváz és az objektív amúgy együtt tud. A régi, filmes korszakban tervezett közgyűrűk elektronikát nem tartalmaznak, így ezek csak mechanikus összeköttetést teremtenek, ilyenkor az objektív elektronikája használhatatlan. Természetesen semmi sincs ingyen, a közgyűrű alkalmazásáért a fotós súlyos árat fog fizetni a képminőség terén.
A közgyűrű megnöveli az objektív és az érzékelőlapka távolságát és ezzel lehetővé teszi a közelebbi tárgyak élesreállítását. A közgyűrűk előnye, hogy legtöbbször megmarad az objektív és a gépváz között minden kapcsolat, így az automata rekeszműködés és a fénymérés. Működik a TTL vakufénymérés is. További előnynek tekinthető, hogy a közgyűrűkkel nem iktatunk be az objektívhez nem tervezett optikai elemeket. A közgyűrűben optikai elem nincs, mint a neve is mutatja egy gyűrű, amin akár az ujjad is átdughatod.
A háromrészes klasszikus filmes közgyűrű sorozatot amely 8-14-28 mm széles, úgy tervezték, hogy mindhárom közgyűrűt beiktatva az 1:1-es arányt el lehessen érni. A közgyűrűkkel és az alapobjektívvel jó minőségű felvételt kaptunk, de a közgyűrűk használata kényelmetlen volt, mert midig a fényképezendő téma méretének megfelelő közgyűrű kombinációt kellett beiktatni. Ma már az ilyen közgyűrűsor ritka, az elektronikus közgyűrűk nem tehetők egymásba. A fotósnak azokat a darabokat kell megvásárolnia, amelyekre szüksége van.
A közgyűrű a kihuzat növelésével éri el a nagyobb leképezési arányt. Ezzel együtt csökken a használható tárgytáv (pl. nem lesz végtelen, illetve minél nagyobb a közgyűrű a közepes távolságok is egyre inkább elvesznek). Értsd, közgyűrűvel az optika csak egy bizonyos távolságnál közelebbi témákra tud fókuszálni. A közgyűrű további hátránya, hogy gyengül a fényerő és romlik az objektív feloldóképessége.
Nagy előnyük, hogy használatuk során a képminőség nem romlik, (értsd a lencsehibák nem fokozódnak) mivel optikai elemet nem tartalmaznak. Viszont alkalmazásuk fényveszteséggel jár. Tény, hogy a közgyűrű nem tartalmaz optikai tagot, de a megnövelt kihuzat és az objektív középső/belső képfelületének "kinagyítása" miatt a vonalélesség mégiscsak csökken. (Úgy képzeld el, mint a monitoron egy kép digitális nagyítását.) A képlágyulást az eredményezi, hogy ilyenkor az érzékelő teljes felületére nem az egész objektívrendszer-felület rajzolja a képet, hanem csak egy belső része. Mintha a képet fognád, kivágnád és felnagyítanád. Magyarul a vonalélesség lecsökken, mivel a kép egy részét nagyítod rá a szenzorra. Vagyis itt is igaz, hogy közgyűrűt, csak jó minőségű optika mellé használj, hogy legyen miből elszenvedni a veszteséget úgy, hogy az elvárt élesség még meglegyen.
Egy konkrét példa az érthetőség kedvéért. Az objektív legyen mondjuk 50 mm-es és a nagyítása pedig 0,2x-es (1:5). A feloldóképessége pedig legyen 3500 vonalpár/képmagasság. Ez amúgy egy kiemelkedően jó rajzolat.
Itt kell bevezetni az ún. belső kihuzat fogalmát. Ez nem más, mint a gyújtótávolság és a nagyítás szorzata. Jelen példánkban a belső kihuzat: 50mm×0,2 = 10 mm. Na most, példának okáért tegyél elé egy 36 mm-es közgyűrűt. Ettől a belső kihuzatod +36 mm-el megnő (vagyis az effektív kihuzat ekkor már 10+36 = 46 mm lesz.)
Mennyivel változott a nagyításod? A nagyítást mindenkor a belső kihuzat / gyutáv adja meg. Nagyításod a fenti példában 46/50 = 0,92x-es lesz, vagyis majdnem 1:1 leképezést kaptál. Ez kitűnő. Igen ám, de az érzékelőre vetített kép az objektív teljes képének csak egy kis részéről származik. Ezért aztán az élesség jelentős lágyulást szenvedett el.
Mekkorát? Pontosan annyit, amennyi a két nagyítási arány hányadosa. Lágyulás = közgyűrűs nagyítás / eredeti nagyítás. Jelen példában ez 0,92/0,2 = 4,6. A szenzorra ekkor már csak 3500/4,6 = 760 vonalpár/képmagasság feloldás jut. Ez pedig cirka 2x lágyabb kép, mint amennyit a leggyatrább 70-300-as hobbi-telezoom produkál teljesen nyitott blendénél!! Példánkban az amúgy kitűnő optika az élességének közel 79 %-át vesztette el.
A fentiek alapján magad is kiszámolhatod, hogy egy bizonyos közgyűrűvel és egy bizonyos optikával milyen minőségre számíthatsz. Az egyes optikák feloldóképességét az internetes tesztoldalakon megtalálod.
Közgyűrűvel a közelpontot hozod előrébb azáltal, hogy megnöveled a kihuzatot. Ha tehát madarat akarsz vele fotózni 200 méterről, akkor felejtős a dolog. A teléknél a közgyűrűzés egyébként macerásabb mint a kisebb gyújtótávolságú objektívek esetén, hiszen az alap kihuzat egyébként is nagy, tehát a nagyítást túl sokkal nem is tudod megnövelni, de az élességállítás tartománya nagyon lecsökken. A közgyűrűkre is áll az alapigazság, ha makrózni akarsz akkor makró optikát vegyél, ne pedig közgyűrűt.
Szia Csaba!
Köszönöm szépen!
Talán sejted hogy egy-két könyvet már átlapoztam és én még ilyen lényegre törő értelmesen végigvezetett leírást nem olvastam soha sehol!
Tudom én..., de a mit miért és miért NE rész nagyon hasznos volt!!
A makró világ és a leképezési arány miatt tavaly a karácsonyfa alá egy Soligor közgyűrűsort kaptam , a fenyő már nincs ott!:(
A telekonverter ugye már nem annyira könnyen fér be a fa alá, az idén biztos, és most nem a méretre gondolok.
Az 1.4 mehet az f4 hez ezt olvastam ki és valóban olvastam az 5.6 lélektani határról de ennyire nem volt logikus mit nyer és mit lehet veszíteni .
Még egy komoly kérdésem lenne!
A mélységélesség alakulása a rekesz és a tárgytávolság fügvényében.
Azt olvastam hogy 1/3- 2/3 arányban oszlik meg és kb ennyit tudok.
Az arányok a tárgytávolság részei??
No meg azt is olvastam persze, hogy a szűk rekesz a magas f- érték nagyobb mélységélességet eredményez.
Jó lenne ha kitudnám számolni ezt is.
Egy porté egy madárfotós no meg egy makrós életében is fontos lehet ennek a tudásnak a birtoklása.
NAgyon szépen köszönöm!
Üdv.:Zoli
Nem csodálom, hogy ez a véleményed:) A leírás több éves gyűjtőmunkám eredménye, mindig hozzátettem az újabb és újabb információ morzsákat. Mindenféle leírásom el van mentve, ha valami új infóra bukkanok, akkor hozzájuk szerkesztem. Aztán ezeket másolgatom be a tanulni hajlandóknak.
Pénzből mint mindenkinek, nekem is véges a keret. Személy szerint az a típus vagyok, aki inkább hosszú ideig spórol, de akkor jót vesz.
A mélységélesség. Amit írsz az csak féligazság. Az a bizonyos 1/3 - 2/3 arány csak arra vonatkozik, hogy attól a ponttól számítva, ahová a fókuszt helyezted a mélységéles tartomány egyharmada a fényképezőgép irányába, vagyis feléd, a kétharmada pedig a fókuszponttól távolodó irányba fog esni. Semmi több. Magyarul a a fókuszponttól számítva nem egyforma kiterjedésű lesz a mélységéles tartomány nagysága "előre és hátra" irányban, tehát a fókuszpont sosem a mélységéles tartomány közepére esik, hanem az egyharmadára. Ez azonban csak egy közelítő ökölszabály.
Az egész mélységélességi kérdésről ez alatt a kép alatt írtam, nézz utána.
A mélységélességet pedig könnyen ki tudod számolni. Illetve még számolnod sem kell, elvégzi helyetted a kalkulátor:))
http://www.dofmaster.com/dofjs.html
Most, hogy írom ezeket a sorokat, vettem észre, hogy a megadott dof. calculator weboldal nem működik. Remélem csak átmenetileg. Így addig nem tudsz számolni. Angolul viszont egy kukkot sem tudok, ezért aztán ha te érted, hogy mi van kiírva a megadott linkre, megköszönném a fordítást.
Köszönöm ismét és még szerintem van olyan kérdés amit nem tettem fel...!:)
A fotózásnak köszönhetően sok hiányosságomra fény derült, ezek közé tartozik a nyelv is sajna .
De így legalább folyamatosan lehetnek céljaim !:)
Szia!
Nagyon szépen köszönöm a véleményed, örülök hogy így látod!
Az egészben az a mókás hogy a pókokkal nem voltam sok éven keresztül barátságban és most Te is láthatod, az egyik kedvenc modelleimmé válnak!:)
Nagyon sok hiányosságom van és viszonylag kevés időm így egyenlőre a faj meghatározása várat magára.
Üdv.:Zoli
Szia!
Ez a világ ragadott magával először és nem sikerült átlépnem egy határt, most a hangyák futkosnak egy üveglapon és nem és nem és nem tudom megcsípni őket.
Az élet tele van kihívásokkal, talén ettől lesz egy kép is más.:)
6125
425
2012.11.12 17:29:50
