Szia. A csepp életlen (bemozdult), ami nem csoda, tekintve az 1/60s záridőt. Ide legalább 1/1000-red kellett volna. Nem vagyok igazán kibékülve a kompozícióval sem. Nincs középen, de nincs a harmadolóban sem, hanem valahol a kettő közé került, ami esetlegesség érzetét kelti bennem. A témának és alatta a folyadékban a fodroknak középen kellene lenniük. A fények és a színek viszont szépek.
Szia!
Köszi a véleményt, biztos igazad van az életlenséggel kapcsolatban, bár én élesnek gondoltam. A szerkesztés tudatos, és ezek szerint nem szerencsés :( Az 1/1000-redet sajnos a vakum nem bírja kivillantani már 1/250-nél is csak a kép negyedéig megy a fény. Én úgy gondoltam a vaku fénye elég jól kimerevíti a mozgást ezért is hagytam 1/60-on.
Szia. Gratulálok a képedhez. Tetszik a piros háttér elmosása. Nagyszerű, hogy sikerült a zuhanó cseppgolyót elkapni. Gondolom sorozatmódban volt a gép. Az élesség most nem talált annyira pontosan a cseppgolyón de fő, hogy megfogtad. Ehhez szerintem is a rövidebb záridő javasolt. Jó kép csak apró hibával. További jó fotózást. üdv.
Igen értem csak ezt mondom itt a jelenség amit gyors záridővel produkál a vaku, hamarabb csapódik a zár mint ahogy villan a vakum, és ezt már, ha a kis vaku nyitva van 320-nál följebb nem is engedi állítani a zársebességet, és már ott is ilyen mint ezen a képen, és csak ha lassabbra állítom a zársebességet akkor lesz világos mindenhol. Remélem így érted mit mondok. Értem én is hogy te mit mondasz csak nem tudom ezzel a vakuval kivitelezni.
A kép sajnos életlen. A leírtakhoz az alábbiakat fűzném hozzá.
A vaku működési elvéből következik, hogy a fényképezőgép zárjának TELJESEN NYITVA KELL LENNIE a villanás pillanatában. Amikor a zár teljes kinyílása bekövetkezik, a fényképezőgép indító szinkronjelet ad és a vaku elvillan. Ez a vakuszinkron.
Vakuzáskor a zársebesség nem lehet tetszőleges nagyságú. Ugyanis a zár nem minden esetben tud teljesen kinyílni. A teljes zárkinyílás pedig elengedhetetlen. A zár teljes kinyitására csak a hosszabb záridők esetén van lehetőség. A nagyon rövid, jellemzően a 1/250 vagy gyorsabb záridők esetén a redőnyzár már sosem nyílik ki teljesen. Nem képes rá. Ilyenkor csak egy keskeny rést hagy nyitva a zár, és így szalad végig az érzékelő előtt. Minél gyorsabb a záridő, annál keskenyebb ez a nyitva hagyott rés. Minden fényképezőgépnek van tehát egy bizonyos legrövidebb zársebessége, amikor még teljesen ki tud nyílni a zárja. Ez a zársebesség jelenti a vakuzáskor alkalmazható leggyorsabb zársebességet. A neve (vaku) szinkronidő, jellemzően 1/200 körüli érték, de ez fényképezőgépenként változó. A vakus fotózáshoz tehát csak a szinkronidő, illetve az ennél hosszabb záridők alkalmazhatók. A vakuszinkronnál gyorsabb záridővel már nem lehet a vakut használni.
A zársebességgel kapcsolatban fontos tudni a következőt. A vaku villanási ideje 1/500 mp. körüli, ami még sokkal rövidebb lehet, ha nem sül ki teljesen. Ezért, ha az expozíciós fény nagy részét, vagy szinte egészét a vaku adja, akkor nem fogjuk berázni a fényképeinket még a hosszú záridőkkel sem. 1/40-es záridővel akár egy teleobjektívet is kitarthatunk kézben. A képet ilyen körülmények között (pl. sötét műteremben) nem a záridő, hanem a felvillanás exponálja! A felvillanás pedig nagyon rövid. Minél kisebb a környezeti- és minél nagyobb a vakufény aránya egy expozícióban, annál hosszabb záridőket lehet kézből kitartani.
Ha viszont az alkalmazott zársebesség elég hosszú ahhoz, hogy a vakun kívüli fény is számottevő részét adja az expozíciónak, akkor kevert világítás alakul ki. Ennek többféle következménye is lehet, pl a lámpafény melegebb színhatást kölcsönözhet a képnek. Arra is gondolni kell, hogy bár a vakuvilágításnál nem fenyeget a berázás veszélye, a vakun kívüli fényösszetevő expozícióját már be lehet rázni. Ez adott esetben életlenséget hozhat létre a képen.
Bizonyos felvételeknél elengedhetetlen a gyors záridő alkalmazása, így jogos volt a fotósok azon elvárása, hogy a vakuzás valamiképpen legyen lehetséges a szinkronidőknél gyorsabb zársebességek esetén is.
A nagysebességű vakuszinkron ezt teszi lehetővé. Ekkor egy hosszú, egybefolyó villanássorozat kibocsátásával a vaku kvázi folyamatos fényként viselkedik, és így lehetővé teszi a tetszőlegesen rövid záridők alkalmazását. Ilyenkor a vaku stroboszkópszerűen működik, így biztosítva, hogy a zár lefutása alatt folyamatosan érje fény az érzékelőt. Az üzemmód neve FP-Sync (Flat Peak Sync) vagy HSS (High Speed Synchronization).
Ha a vakut átállítjuk erre az üzemmódra, akkor a gépvázon megjelennek és beállíthatóvá válnak, a szinkronidőknél rövidebb záridők is. (Amúgy normál vakuzáskor ezeket automatikusan letiltja a gép.) A nagysebességű vakuszinkron hátránya, hogy nagyon sok energiát emészt föl és erőteljesen lecsökkenti a vaku teljesítményét. A nagysebességű vakuszinkron csak rendszervakukkal valósítható meg, (ott is csak a jobb modellekkel) beépített vakuknál nem áll rendelkezésre ez az üzemmód.
A #6.hsz. alatt feltöltött képednél a zár nincs teljesen nyitva, ezért a vakufény csak kép alsó felét éri, ezért a felső fele sötét, bebukott.
Ha a vakud nem képes gyors vakuszinkronra, akkor használd a lehető leggyorsabb záridőt. A környezeti megvilágítást úgy állítsd be, hogy az expozíció szinte egészét a vaku adja. Rekeszből sokkal tágabb is elég, f/8 fölé nem érdemes tenni. Ezeket észben tartva éles képet tudsz készíteni. A legjobb azonban a szabadban, napfénynél fotózni az ilyesmit.
6538
518
2014.02.11 13:34:40
