Én is megkínlódtam vele, mire megértettem. Évekig pont ugyanúgy gondoltam, mint te. Annyit éreztem csak, hogy, valami azért nincs rendjén a tudásommal, mert rendszeresen olvasgattam a szakirodalomban olyan megjegyzéseket, félmondatokat, amik arra utaltak, hogy valami nekem nem tiszta ezzel a témakörrel kapcsolatban. Az emberi agy hajlamos arra, hogy azt fogadja el igazságnak, amit lát. Én pedig azt láttam, hogy az apró, 4/3-os szenzoros Olympus masinámmal a 300-as optikámmal sokkal jobban tudok telézni, mint az APS-C-s fotóstársak a szintén 300-as obijukkal. (Az Oly crop szorzója ugyanis 2x.) Könnyű volt hát azt hinnem, amit te.
Aztán megvásároltam egy elég komoly makrós szakkönyvet. Ez a könyv úgy foglalkozott a természetmakróval, hogy közben részletesen, matematikai képletekkel is kiegészítve kifejtette az összes optikai témát: pl. az objektívek, közgyűrűk, konverterek, fordítók, stb. paramétereit, a különböző képformátumokat, digitális és filmes dolgokat, szóval rengeteg mindent. Ebben volt képekkel is illusztrálva, hogy is van ez a crop szorzós téma. Ebből értettem meg, hogy addig rosszul gondoltam. Aztán a célzott internetes kutakodásaim is megerősítették az „új tudásomat”.
Mellékellek egy szak-cikk részletet is, ami pont ezt a témát taglalja. Hogy a cikk honnan származik és mi a linkje azt láthatod a fényképen. A lényeg ebben az oldalmentésben is benne van. Ha a teljes cikket el akarod olvasni, az sajnos egy kőkemény olvasmány, nagyon nehéz elsőre megérteni. Ezért jobbak a szóbeli beszélgetések az irkálásoknál.
Amúgy telézésre persze jobb az APS-C, mint a full frame. De ebben már vastagon benne van az érzékelők pixelsűrűsége is. Ezt most túl hosszú lenne leírni, de majd a talin dumálunk róla.
Nagyon köszönöm a kifejtést. Még mindig nem egyértelmű ez számomra, de már kezdesz elbizonytalanítani :)
A talira igyekszem menni, de sajnos nem kizárt, hogy nem érek oda.
Ami fontos lenne esetleg, hogy legyen valami program, hogy hol lesztek, vagy esetleg valakit tudjak hívni, hogy merre vagytok, mert azt 90%-ra mondom, hogy délelőtt sajnos nekem nem lesz jó, csak a délután.
Esetleg privátban kérhetek tőled egy telefonszámot?
A fényképezőgép gyártók természetesen nem élnek tévhitben. Csak feltételezik, hogyha valaki részletesen böngészi az exif adatokat, akkor az érti is, hogy mit néz. Az én régi Olympus vázamon is megjelent az exif adatokban a „gyújtótávolság 35 mm-es fényképezőgépre vonatkoztatva” elnevezésű adat. Ennek különböző megfogalmazásban az összes nem full frame gépváz exifjében szerepelnie kell.
De nézd csak meg jobban azt az általad emlegetett exifet, mondjuk a gyári raw konverterben. Azok általában elég részletesen hozzák az adatokat. A következőt fogod látni:
- gyújtótávolság: 90 mm !!!!
- gyújtótávolság 35 mm-es fényképezőgépre vonatkoztatva: 135 mm
Vagyis világosan benne lesz, hogy a gyutáv az bizony 90 mm.Tehát nem 135 hanem 90!!! Mondom még egyszer, APS-C illetve full frame fényképezőgépre szerelve egy adott optikát nem a fókusztávolság változik meg, hanem a LÁTÓSZÖG.
A te példádban a „gyújtótávolság 35 mm-es fényképezőgépre vonatkoztatva” elnevezésű exif adat helyes értelmezése a következő: a LÁTÓSZÖG egy 35 mm-es fényképezőgépen 135 mm-nek felel meg. Nem véletlenül van minden fényképezőgépben közvetlen egymás alatt a fenti két exif adat. Együttes értelmük: 90 mm-es fókusztávval 135 mm-nek megfelelő LÁTÓSZÖGŰ az elkészült kép. Szóval jól gondolod, hogy nem a fényképezőgép gyártók élnek tévhitben…
De mondok egy sokkal egyszerűbbet. Menj fel a pixinfo oldalára. Ott rendszeresen megjelennek értékelések különböző objektívekről. Válaszd ki tetszésed szerint bármelyik full frame vázra is feltehető objektív értékelését. Mindegyikben meg fogod találni a következő mondat lényegét: „az objektív gyújtótávolsága xy mm, ami APS-C vázon wz mm-es LÁTÓSZÖGNEK felel meg. Tehát nem azt írják az értékelésekben, hogy APS-C vázra szerelve megváltozik a fókusztávolság. Látószögről beszélnek.
De nem szeretnék vég nélküli vitát egyértelmű dolgokról. Ha jössz a talira, (és érdekel annyira) akkor nagyon szívesen elmagyarázom, szóban sokkal jobban ki tudom találni, hogy mi az, amit rosszul gondolsz.
egyébként én sem akarok veszekedni, ha én tudom rosszul el is ismerem, én inkább ezt ilyen szakmai "vitának" hívnám. természetesen az sem kizárt, hogy én tudom rosszul, csak egyelöre az okfejtésed, még nem győzött meg, de a téma érdekes, ezért is reagáltam rá. :)
Szia Gergő! Az okfejtésedet a magam részéről teljesen hibásnak tartom. Természetesen nem fogunk összeveszni ezen. Mindenki abban hisz, amiben akar. Annál jobban úgysem tudom elmagyarázni, mint ahogy már megtettem. Talán, ha egyszer találkozunk, akkor meg tudom értetni.
Tisztelettel
A te példáddal élve, van egy projektor. Ami alap esetben FX-es vászon méretre vetít. Ha vesszük kicseréljük APS-C / DX szenzoroknak megfelelő vászonra, ott kissebb a mérete a vászonnak, ezért a kép cropolódik, levágódik, csökken a látószög. Majd ugyanezt a képet kivetítjük egy FX-es vászonra, (és itt a kulcs, hogy a fókusztávolságot az FX-es szenzor méretre vetítve szoktuk megadni) akkor bizony a képen a téma nagyobb lesz, részletesebb, jobban kitölti a teret. Tehát zoom!
Pont emiatt szokták úgy megadni a fókusztávolságot, hogy az FX-es váz méreteire vetítve. Tehát a szorzó számmal megszorozva.
Ha egy digitális fényképet megvágsz, cropolsz, egy utómunka során, vagy csak egy képnézegető programban belenagyítas, azzal is zoomolsz. Mert a témád jobban kitölti a teret. Csak ezt digitális zoomnak hívják, itt csökken a megapixel, és előjön a pixelesedés. Viszont a cropos gépen, ugyanez, ugyan olyan megapixellel, ugyolyan részletgazdasgággal, ugyanolyan rajzolattal, és fényveszteség nélkül éred el ezt a fajta zoomot.
Gondolj abba bele, hogy lősz 300mm-rel egy rókáról képet ugyanabból a távolságból, egy FX vázon, majd lősz egyet cropos gépen. És a két képet kinyomtatod A3-ban. Melyik képen lesz közelebbi a témád? A DX-en. Egyértelműen.
Szóval igen is, a 300mm, az DX-en 450 mm.
Nézd meg ezt a videót:
https://www.youtube.com/watch?v=-DLO9LxPxCs
6 perc 27-én tökéletesen látszódik, hogy a DX-es vázon a kép egyes elemei közelebb vannak hozzád, ha ugyanazon a vásznon nézed.
Bocs’, hogy beleszólok, de mindketten tévedésben vagytok! Amit leírtatok az egy széles körben elterjedt félreértelmezés a képkivágás szorzóról, vagy angol nevén a crop faktorról. A helyzet az, hogy a 300 mm az mindig 300 mm, nem pedig 450!!! Az APS-C vázak 1,5 crop szorzója nem erre vonatkozik, hanem kizárólag a LÁTÓSZÖGRE! Így aztán hiába nem full frames a kamera, a 300mm az itt is csak 300mm.
Gondoljátok végig logikusan a következőket: Felszereled ezt az optikát egy állványra és egy APS-C géppel meglősz vele (a könnyebb érthetőség kedvéért) tegyük fel egy virágot. A 300mm-es fókusznál az objektív mondjuk 1 cm-es nagyságban vetíti a virág képét az érzékelőre. Ezután leveszed a gépvázat és felraksz helyette egy full frame kamerát. Közben nem mozdítod el az állványt, nem mozdítod el a zoomot, sőt még az objektívet sem veszed le az állványról, egyszerűen csak gépvázat cserélsz. Az optikai rendszer tehát változatlan, a tárgytávolság változatlan, a fókusz változatlan és egyáltalán a gépvázon kívül minden körülmény változatlan. Ennek megfelelően példánknál maradva a virág képe most is csak 1 cm nagyságban képződik le az érzékelőre. Semmivel sem lesz nagyobb, vagy kisebb a mérete. A fókusz is marad 300 mm. Egyedüli különbség, hogy a full frame egy nagyobb méretű érzékelő, ezért a virág környezetéből sokkal több fog a képen látszódni. Tehát a virág nagysága ugyanaz, csak a LÁTÓSZÖG lett nagyobb.
Konkrétan. A 300mm zoomnál a Nikon APS-C váz 4,5 x 3 fokos látószöget ad, míg a full frame 6,9 x 4,6 fokost. Azonban a fókusz mindkét esetben 300. A leképzett téma azonos távolságból azonos méretű lesz. Hibás tehát 450mm-es fókusztávról beszélni, mert nem annyi. Sokan azt hiszik az APS-C kisebb látószöge miatt, hogy a gépváz egyfajta zoomként működik és közelebb hozza a témát a full frame-hez képest képest. De ez nem igaz. Nem hozza közelebb a témát, csak ugyanaz a téma jobban kitölti a kisebb képmezőt. Ez csapja be az agyunkat, és akaratlanul úgy véljük, mintha APS-C-n nagyobb lenne a zoom.
A mondat így helyes: D7000 vázon a 300 mm akkora LÁTÓSZÖGET ad, mint full frame vázon egy 450 mm-es optika.
Ha egy optikai rendszert 300mm fókusztávolságúra gyártottak le, akkor nyilvánvalóan nem fognak megváltozni a fizikai paraméterei csak azért mert a képet egy nagyobb képérzékelőre vetíti. Az optika ugyanazt a képet vetíti az APS-C és a full frame szenzorra is, csak a vetített kép szélei ez előbbiről lelógnak, ezért APS-C szenzoron csupán a vetített kép közepe kerül rögzítésre, mert egyszerűen csak annyi fér rá a kisebb érzékelőre.
Egy hasonlattal élve, olyan ez, mint mikor diavetítővel képet vetítesz különböző méretű vetítővásznakra. A vetítővásznak azonos távolságra (mondjuk 300 mm-re) vannak a diavetítőtől, csak a méretük különböző (mondjuk APS-C és full frame). Mindkét esetben azonos lesz a vetítővásznakon a vetített téma mérete, csak az egyik esetben kevesebb látszik majd a környezetből, mert kevesebb fér rá. De ettől nem lesz nagyobb maga a téma, csak jobban kitölti a kisebb vásznat és azt a csalóka érzést adja, mintha „zoomoltál” volna.
Remélem hasznosnak találtátok, nem okoskodásnak szántam, de tényleg rosszul tudtátok.
Köszi hogy írtál örülök hogy tetszik :)
Hát igen a D7000 vázon ez 450mm igazad van,és a faroknál lévő virágnál is már javítottam,köszi az észrevételt :)
ez a 300mm ez nem 450 inkább?
jó ez az objektív, tetszik a kép. jó választás volt a kis rekesz. festmény szerű a kép, kellemesen van előtér, főtémád, és háttér is.
a farok tollazatnál lévő kis virág esetleg egy kis retus? szerintem az nem hiányzik oda, azért adom a pontot, mert tetszetős kép.
1557
135
2015.04.30 11:09:14
