A "szokásos" tótkomlósi versenyen készült, a versenyző lenyűgöző nyugalommal és precizitással igazgatta a szemüveget (vagy lehet, hogy csak úgy látszott?)
Szia. Láttam a másik ilyen úszós képed is... Egy bajom van velük. A sportról mint olyanról, ezek semmit nem mondanak, mert a résztvevők arcára koncentráltál. Tehát portré. De ha portré, akkor meg nem sport, mert ha azt mondom hogy ezek egy strandon készültek, nekem be nem bizonyítod, hogy márpedig ezek a srácok sportoltak. Portrénak pedig valljuk be, elég gyenge mindkettő. Tehát az én meglátásom szerint, számomra ezek akkor lennének beszédes képek, ha sportolás közben mutattad volna be őket.
Kedves Dodó! Valahogy elkerültük egymást,nem láttam Tőled képet egy darabig pedig kerestem.
Lehet,hogy a Kvazár Úr túl szigorú? Látszik,hogy sportoló.
A homloka közepéig vágnék.A háttér szép. Egy kedves ifjú hölgyet mutatsz
A gondolataidat köszönöm, szerintem többet tanulok belőle, mint egy pontból, legyen az akármilyen rossz...
A kutyát is hiába verik, ha nem tudja, hogy miért kapja... Most már tudom.
Egy ideig valóban nem jártam itt...
Köszönöm az ötletet a vágásra, kipróbáltam, érdekes, és tényleg más. Így viszont az úszás "relikviáit" bőségesebben mutattam be, a csuklóján levő valamit a rajtnál vette le (pontosabban vetette le vele a bíró). Engem a sport keménysége ellenére is megnyilvánuló "szépítkezés" ragadott meg ellentétként.
Köszönöm a véleményedet!
Szerintem kár volt lekompenzálni az expót, így kissé sötét tónusú. A piros körmök és a kéztartás tényleg adnak sportban nem szokványosat. A négyzetes vágás előnyös. Az úszószemüvegekkel nem tudok megbarátkozni, mert megöli a tekintetet, de tudom, hogy egy "kötelező" tartozék.
További szép fotonokat!
Köszönöm a véleményedet, és nagyon elgondolkodtató dolgot írtál.
Valamikor még szegény Imrétől kaptam azt a tanácsot, hogy -0.5-re állítsam az expozíció kompenzációt (a napsütötte havas tájakat kivéve) - de a jelek szerint ez sem általános és minden helyzetben alkalmazható igazság (ahogyan az nincs is a fotózásban, talán csak a rutinommá vált) - ezentúl ügyelek rá...
Az úszószemüveg valóban a szemek ellensége, de most éppen ennek a már-már túlzónak tűnő igazgatása (szinte talán "piperézése"), a kéz eléggé szokatlan tartása, és a szépen kifestett körmök (és a rajt előtt leszedetett) karkötő adták nekem az érdekességet.
Imrének igaza volt. Ő Olympusos volt, ahogy mi ketten is. Az Olympushoz muszáj volt a -0,5, különben durván égett minden. Ott én is mindig kompenzáltam. A Nikonhoz már nem szükséges.