Mivel láttam, hogy többen(Bringás, Jose Z Vargas) érdeklődtetek a nagyformátumú gépek használata iránt, gondoltam nem titok leírom hát.
Szóval, hol is kezdjem tök egyszerű az egész dolog.
Alap szabály, hogy ezek a gépek állvánnyal együtt használhatók, állvány nélkül elég bajos a használatuk.
Általában ezek a gépek zárt doboz formára,összehajthatók. Ha az állványt felállítottuk és a gépet ki hajtogatjuk akkor meghúzzuk a rögzítő csavarokat. Ez általában 4-6- csavar és egyéb kallantyúk meghúzását jelenti.
Ekkor felhelyezzük az objektívet (nekem 75mm ez kisfilmen 20mm) amire csatlakoztatjuk a kioldó zsinórt. És már jöhet is a komponálás fekete kendő alá bújunk, és a gép mattüvegén, ami fordított állású és nem oldalhelyes képet mutat megkomponáljuk a képet. Általában szükséges a precíz élesség miatt 6x nagyítású lupé vagy (én vetítő obival állítok élességet)
Be kell állítani a kép perspektíváját is, itt ugyanis a hátlap és a előlap döntésével, süllyesztésével, forgatásával állításával rengeteg dolog állítható. Pl épület fotózásnál korrigálhatjuk az összefutó vonalakat, beállíthatjuk a párhuzamosokat.
Az élesség síkját is befolyásolhatjuk, pl csinálhatunk olyat, hogy az utca egyik oldalán álló kocsisor éles a másik életlen.
Vagy a hátlap döntésével forgatásával még a tárgyak alakjára is hatással lehetünk, vagy portrénál a arc aránytalanságait is korrigálhatjuk.
A lényeg meg van a kompó, meg van az élesség most beállítjuk a objektíven az adott hatáshoz szükséges rekeszértéket.
Felhúzzuk a központi zárat és bezárjuk, ezt minden expó előtt el kell végezni.
A mattüveg általában egy kereten laprugós megoldással rögzül, ez alá csúsztatható a síkfilmkazetta.
Ami lehet sima vagy dupla,(ez egy fénymentesen záródó lapos tok), becsúsztatjuk ekkor a filmünk a mattüveg síkjába kerül.
Jön a fénymérés, na erről külön fejezetet lehetne írni, most inkább ebbe csak részletekbe mennék bele.
A lényeg, hogy a nagyfilmesek spotméterrel (a kép1%) mérnek, és zóna rendszert vagy mást használnak.
Ha itt nem tudja az ember mire mér annyi a képnek, 1% nagyon kis terület!
Általában a sötétebb képrészeket mérjük amiket még árnyaltan szeretnénk látni, mivel az árnyékok átrajzoltságát csak a expozíció határozza meg.
A világos részleteket az expó és a hívás együtt.
Szóval a sötétekre mondjuk mérek 1/30 időt akkor feltételezve, hogy belefér a téma megvilágítása a 6 fényértékbe 1/250-et exponálok, ha nem akkor döntök mi a kép szempontjából helyes expó.
Expo megvan, kihúzzuk a síkfilmkazetta takarólapját (subler) és exponálunk utána visszacsúsztatjuk a sublert.
Kész van a leexponált képünk, kivesszük a kazettát kinyitjuk a zárat és kezdődhet minden előlről.
Általában a leexponált negatívot mindenki magának hívja.
Hé, hé abba a bőröndbe már bele sem férne :))
Sajna az utóbbi időben nem sok időm volt, Garázs építés alaptól tetőig, +más tereprendezési gondok. Az éven már befejeződnek ezek a munkák és újra, foglalkozhatok ezzel a szép hobbival.
A fenébe pedig már azt hittem, megoldottam a rejtélyt :))
Azt olvastam valahol, hogy alap érzékenységen raw formátumot használva, 8-10 fé is kihozható.
A 10-13fé inkább csak elméleti érték.
De azért a 8-10 is szép szerintem.
Üdv Tibcsi
Rosszul értelmezed az ábrát. A vízszintes tengelyen azért vannak ISO értékek, mert a diagram azt mutatja, hogy az érzékenység függvényében hogyan változik a dinamika átfogás. A görbe értelemszerűen hanyatlik, minél nagyobb az érzékenység annál kisebb a dinamika átfogás. Ez így teljesen normális is. A függő tengelyen nem azt látod, hogy hány fényértéktől hány fényértékig képes részletet megörökíteni a szenzor, hanem már magát a dinamikaátfogás nagyságát ábrázolják.
Az ábrának is az a címe, hogy "dinamic range" A görbe nem 5-6 fényértékről indul, hanem 5-6 fényértéket tudnak ezek a vázak még százezres érzékenységen is! ISO-100-on pedig 13 FÉ az átfogás. Nézd csak meg jobban.
A nagyformátumú objektíveken általában nincs fókuszgyűrű!
Ezek az obik szimetrikus felépítésűek, és mindíg a harmónikával állítunk élességet.
Igen megnéztem az a linket valóban azt írják, hogy 13,1Fé.
De azt is írják, hogy a Pentax K-5 14,1Fé.
http://www.dxomark.com/Reviews/Nikon-D4-review/Nikon-D4-Sensor-perform ance
Érdemes megnézned, ami rögtön feltünnik az, hogy a vízszintes tengelyen ISO értékek vannak.
A függőlegesen pedig a fényértékek.
De a görbe 5fé-től indul!!! Akkor inkább 8 fényérték az átfogás.
13 fényérték a nagyon sok.
És, hogy a gépeddel ki tudsz exponálni nagyobb fénykülönbséget az nem meglepő, a Olympus szenzor méretéhez képest.
Igen a kissebb díffúzoros mérőkkel máshogy kell mérni.
Közvetlenől a téma mellől kell mérni a főfény
(maximális műszerkitérés )irányába.
A nagygömbös díffúzorost pedig témától a gép irányába.
Ez úgynevezett ,,Cosinus-korrigált műszer. Ezt az elvet először Copal-Sekonic műszeren alkalmazták, olyan jó eredménnyel, hogy a Minolta és a Gossen is átvette.
Nem haragszom ,sőt örülök és köszönöm szépen a linket.
Megnéztem a képet és nagyon tetszik!
A többit is megnéztem azok is nagyon szépek, annak a Yasica Mat G gépnek lelke van.
Mikor elkezdi az ember a fotózást, akkor még bele akar zsúfolni az ember minden részletet, sötétet villágosat.
Aztán rájön, hogy felesleges és nem is lehet.
De ha lenne egy 13fé-t kiexponáló D4-ed akkor nem kellene sokat izzadni a gép előtt :)))
Az állóhívást még én sem próbáltam (sok vegyszer kell :( )
Nem vagyok járatos a filmes fényképezésben, valamikor nagy kamasz koromban használtam utoljára filmet, így csak az elképzeléseimet írom le, amik könnyen lehet, hogy tévesek - viszont érdekelne róla a véleményetek.
Én is olyasmire gondoltam, mint te. Tegyük föl, beadunk a nyomdába egy digi képet, hogy készítsenek belőle egy posztert. Továbbá beadunk egy filmet is, hogy abból is készítsenek egy ugyanolyan méretű posztert - természetesen rendesen fotópapírra nagyítva. Az egyszerűség kedvéért tegyük föl, hogy egy időben és ugyanazt, ugyanott fényképeztük, azonos beállításokkal, stb. Természetesen azt is tegyük föl, hogy a nyomda, illetve az előhívás/nagyítás is tökéletesen dolgozik mindkét esetben.
Arra gondolok, hogy az összehasonlítás akkor lesz csak korrekt, ha azonos méretben gondolkodunk. Ha a digi váz full frame, akkor a filmes kamerának is 24x36 mm-es filmre kell dolgoznia. Így aztán a korrektség kedvéért még a fényképezéskor használt objektív is lehet ugyanaz, mert a digiről átrakható a kisfilmes vázra.
Az így előállított poszterek összehasonlításával már gondban lennék, nem vagyok biztos, hogy vajon minek kéne lennie a jobb képminőség kritériumának? Mit nézzek a posztereken?
Ha a felbontását nézem, akkor a digi gépnek vagy egy adott felbontása, ami a poszteren nyilván látható lesz. Ehhez képest fogalmam sincs, hogy viszonyul a full frame szenzorhoz egy 24x36-os filmkocka felbontása? Gondolom függ a választott filmtípustól is. Ha a film felbontása nagyobb, mint a digié akkor a filmes poszteren több apró részlet lesz látható. Ha nem, akkor meg nem. Arra tippelnék, hogy a filmes technika jelenleg még jobban teljesíthet felbontásban. Szerintetek?
Ha a képminőségen a dinamika átfogást értem, akkor ebben a kisfilmes (24x36 mm-es) méretben a csúcs digi kamera, a Nikon D4 már jobban teljesít. (A részleteket leírtam a Tibcsinek adott válaszomban). Az én könyvem is azt írja, hogy a ff negatív 7 fényérték átfogású.
E gondolatok után kérdezném, hogy a #13. alatt írtakban mit értettél „azonos minőségen”?
A másik, amit kérdeznék, hogy értetted ezt a mondatot:
„Nem, ugyanazt a képminőséget adja, hiszen elérte a méretet, azaz a 24x36 mm-et”
Lehet, hogy valamit rosszul értek, de nem az a korrekt, ha ugyanazt a méretet, pl. 24x36 hasonlítom össze a digi vs. filmes kérdésben?
A 24x36 az mm-t jelent. Ez a kisfilmes méret. A felület itt 8,64 cm2.
A 6x6 és a 9x12 az viszont cm-t jelent. Ez már középformátum. A felület itt 36, illetve 108 cm2.
A felület különbség 4-szeres, illetve 12,5-szörös a kisfilmes mérethez képest.
Arra gondolok a középformátumú film minőséget tehát nem helyes összevetni egy full frame kameráéval. Ebben az esetben egy középformátumú digi gépet kell választani a korrekt összehasonlításhoz - a filmmel egyező szenzormérettel.
Köszönöm Tibi a részletes választ, számomra tényleg sok újdonság volt!
A legmeglepőbb nekem az volt, hogy a harmonikával állítod az élességet. Nincs az objektíven fókuszgyűrű? Miért nem az objektívvel kell élességet állítani?
A másik dolog. Jelenleg a világ legjobb digitális full frame gépe a Nikon D4 váz. Az egyik legnagyobb fotós teszt-portál mérése szerint a D4 dinamikaátfogása egy tájképen 13,1 fényérték. Itt van hozzá a link.
http://www.dxomark.com/Cameras/Nikon/D4
Hasonlókat értékeket lehet olvasni más tesztoldalakon is. Az eltérés csak néhány tized. Most vagy mindenki "hazudik", amit azért kétlek, vagy tényleg megvan ez az óriási dinamika átfogás a full frame gépeknél. Én azt hiszem, ez utóbbi igaz.
A saját gépemmel is olyan dolgokat ki tudok exponálni, amiket a korábbi vázammal csak expósorozattal volt megoldható.
1. A gép objektívvel együtt kb 3 kg tehát nem túl nehéz. Inkább amiatt körülményesebb használni, hogy több kétkezes műveletet kell rajta elvégezni. De akkor ki tartja a gépet? Persze lehet kézből használni, sőt amerikában a 1930-40-es években kedvelt riport gép volt a Speed-Graphic nevű nagyformátúmú kamera. De ezek távmérővel is fel voltak szerelve, csak úgy mind a Linhof-technikák.
2.A gépváz helyett inkább alapdeszkát mondanék, de az elő vagy hátlap vagy inkább homloklap hátlap stimmel.
3.A kihuzattal az élességet állítom, az én 75mm-es obim 75mm-en van végtelenen, 150mm-nél 1:1 leképzésen van de ez a film méretre vonatkoztatva pl 9x12cm-es terület. Ilyenkor 2 fényértéket elvesztek tehát ezekkel fényméréskor már számolni kell.
4.A fekete kendő azért kell, mert fényben nem lehet látni a mattüvegen a képet, és nem lehet beállítani az élességet.
Kiváltható a fekete kendő, mert léteznek kihajtható árnyékolók, és tükrös ,,kereső" ami visszaforgatja a képet de sajna nem lesz oldalhelyes,
5.Megoldható a fénymérés modern kütyüvel is! Sőt létezik olyan szonda is amivel a mattüveg mögött lehet mérni (sinar)
De ezt inkább reprodukcióknál használták. Létezik hátsó zár is, hozzá Sinar Expolux ennek van fénymérője is.
Valószínű a nem ment volna ki a divatból, akkor megoldották volna a beépített profi fénymérőt is.
6.A fekete fehér negatív kb 7fé átfogású. Nem hiszem, hogy profeszionális full-frame gépek 13-14 fényértéket képesek lennének átfogni, ha csak nem több expóval érik el azt.
Olvastam, hogy a középformátumú hátfalak pl Phase-One P65+ 40.4x 53.9mm méretű szenzort használnak.
Állítólag ezek is 10-12fé átfogásal bírnak, de nekem sajnos nincs ilyen gépekkel tapasztalatom.
De egy ilyen már biztos tudná a fent említett dinamikát. http://pixinfo.com/hirek/2011-09-20_273511
Remélem sikerült új információt nyújtanom, és köszönöm szépen a kapott pontokat is :)
Üdv Tibcsi
*
#7 Írta:Bringás
2014.02.11 19:21:38
282771150
(Tibcsi kapott 3.00 pontot)
Nagyszerű leírás, köszönet érte! Volna néhány valószínűleg „megmosolyogtató” kérdésem, ami csak azt bizonyítja, hogy mennyire nem értek hozzá.
1. A nagy súlya miatt, vagy valami más ok miatt nem lehet állvány nélkül használni?
2. A "gépváz" ezek szerint maga a képen látható harmonika kihuzat + az elő, valamint az hátlap?
3. Mit állítasz a harmonikahuzat nagyságával? Az általunk használt kisfilmes világban a pl. makrók extrém nagyítását érik el vele.
4. Miért kell fekete kendő alá bújni komponáláskor?
5. Miért nem oldható meg a fénymérés egy modern kütyüvel, amit pl. időlegesen a síkfilmkazetta helyére teszel, vagy miért nem alkalmazható beépített fénymérő? Így változó fényviszonyok mellett könnyen rontható az expozíció.
6. Az egyik fotóskönyvemben azt írták, hogy a kisfilmek dinamikaátfogása 5-7 fényérték, míg a legprofibb kisfilmes full frame-ek átfogása ennek a duplája, 13-14 fényérték. Ez akkor most egy dezinformáció? Az a könyv azt írja, hogy a kisfilmes világban a csúcs-digitális ma már jobb képminőséget ad, mint a kisfilm. Ez szerinted igaz, vagy hamis állítás? Ha ez az állítás igaz, akkor ez azt is jelenti, hogy a nagyfilm csak azért ad jobb minőséget a digitálisnál, mert akkora képérzékelőt még tudnak gyártani. Mi erről a véleményed?
:)))
Hát nem éppen, vagyis részben. Kicsit azért pontosítanék a digi valóban visszaverődő fényt mér. De te keversz valamit, a spot mérés az is visszaverődő fényt mér, indirekt módon. A beeső fény mérése (direkt mérés) az megint más. Zóna rendszerhez kell a spotméter, a téma különböző fénysűrűségét csak így tudod bemérni.
A beeső mérés már kész expó adatot ad, tehát zóna V
És a beeső fénymérés a témát érő fényintenzitást méri a téma fényvisszaverésétől függetlenül,és ez nagyon fontos.
A beeső mérésnél díffúzorral mérünk, kb 30mm méretű félgömb alakú diffúzor, ezt a téma elé kell tartani a fényképezőgép irányába fordítva mérni. Ekkor a térben 180 fokban beérkező fénysugarakat összegzi. Figyelembe veszi a reflexiókat indirekt fényhatásokat is. Gyakorlatilag a vaku fényét is így mérjük, de lehet síkdiffúzor is ilyenkor a merőlegesen beérkező fényeket mérhetjük, pl stúdióvakuk fényét.
Üdv Tibcsi
Köszönöm!Hát szinte tényleg csak felületesen érintettem a témát, a zóna rendszer azért ennél öszetettebb.
Nem akartam leírni a digitálist, hiszen imádom és a képeim 99% ezzel készül, csak azt mondom sokszor az analóg toleránsabb az expozíciós pontatlanságokkal szemben.
És tényleg ha nincs spotméter a közelben, mérésben a digi jó szolgálatot tesz :)
Üdv Tibcsi
bizony jó kis összefoglaló. Napokban olvastam könyvet a zónarendszerről, jól sikerült betömörítened az infót. A digi gépet meg nem kell leírni, pl kiválóan lehet vele spotmérni az analóg fotóhoz :)
Örülök, hogy tetszett az írományom :))
Igen a fénymérés itt nagyon fontos, azonos beeső fényben spotmérerrel mérve, különböző színek más értékeket adnak.
,,A fénymérő mér a fotós értelmez"
Réges régen azért minden másképpen volt, akkor aki fotózott értelem szerint fényt is mért.
A digitális fotózás mindent egyszerűbbé tett, és ez nem rossz, de ez nem jelenti azt, hogy a digitális kép nem igényli a pontos fénymérést.
Sőt gyakorlatilag hamarabb kilukad,kiég mint pl egy fekete- fehér negatív.
Egy biztos itt 10x is meggondolja az ember mire el lő egy kockát.
És ez a képnek is jót tesz.
Ha valamiben segíthetek nagyon szívesen Üdv Tibcsi
890
86
2014.02.16 08:10:01
