A cím láttán mosolyogtam egy kicsit.
Valóban az történt a virággal ami a címben van? :)
Ja igen, már látom, tényleg ez van a képen :D
A minőséggel kapcsolatban kialakult már egy beszélgetés, ahhoz nagyon nem tennék hozzá, meg megmondom őszintén nem is olvastam át.
A hosszú árnyékok ételfotónál jól tudnak jönni, ha totál felülről fotózunk, illetve egyéb spéci esetekben, de én inkább kerülöm, illetve itt most nem tetszik.
A világításon lehetne még kísérletezni.
Ételfotónál fontos, hogy a kép legalább kis rész éles legyen.
Töltsd fel máskor kisebben, úgy jobban lehet optimalizálni az élességet.
A leméretezés során a képek veszítenek az élességükből. Minél nagyobb arányú a leméretezés, annál nagyobb lesz az élességvesztés. Amennyiben az eredeti fotó éles volt, akkor az utóélesítéssel tökéletesen vissza lehet hozni az elveszett élességet, sőt szükség szerint, az eredetinél némileg élesebb kép is előállítható. Ez a leméretezés utáni élesítés az ún. utóélesítés.
A helyzet az, hogy az utóélesítés meglehetősen szubjektív megítélésű dolog. Úgy is mondhatnám, ízlés kérdése, hogy kinek mekkora élességű kép hat tökéletesnek. Amit az egyik fotós jónak vél, azt a másik még élesítené. Azt mindenesetre fontos még az elején leszögezni, hogy az utóélesítés nem csodaszer. Egy életlen fotó, vagy képrészlet semmilyen bűvészkedéssel sem tehető élessé. Az életlen kép rontott, akármilyen csodás pillanatot örökít is meg, ezt tudomásul kell venni.
A másik fontos tény, hogy az utóélesítéssel is könnyű túlzásokba esni. Ennek pedig igen csúnya vége van. Szó szerint. A túlélesített kép szemcséssé, pixelessé válik, gyakran széteső benyomást kelt, a kontrasztosabb képrészek mentén ilyenkor vékony, vonalszerű aurák, vagy kontrasztvonalak jelennek meg. Ne élesíts túl!
A harmadik tény, amit szeretnék leszögezni, hogy az utóélesítés kíméletlenül előhozza zajt. Mindig és kivétel nélkül. A félreértések elkerülése végett, az utóélesítés nem generál új zajt, hanem a már amúgy is meglevő zajt erősíti föl. Ha a kép eleve "zajtalan" volt, akkor valószínűleg nem lesz ebből gond, hisz nincs minek fölerősödnie. (Bár valamennyi zaj mindig van, legfeljebb nem látható.) Ha viszont az eredeti képen látszott zaj, akkor az erősödni fog. Minél nagyobb az utóélesítés mértéke, annál jobban erősödik föl a zaj. Tehát nem árt, ha rendelkezel valami jóféle zajszűréssel arra az esetre, ha a zaj zavaró mértékűre erősödne.
A Photoshop több módszert is kínál az utóélesítésre. Ilyenek az ún. Unsharp Mask (életlen maszk) illetve a Smart Sharpen (szelektív élesítés vagy intelligens élesítés) néven futó opciók. Mindkettő a szűrők menüpontból érhető el. A csuszkák állítgatásával mindkét esetben látványos eredmény érhető el.
Itt azonban nem ezekről szeretnék szólni, hanem egy harmadik módszerről, a szelektív élesítésről. Ez az egyes képrészek eltérő mértékű (szükség szerinti) élesítését jelenti. Nekem ez a kedvencem. Ez sem nehéz, azonban időigényesebb a fentieknél, viszont sokkal szebb eredményt ad.
Nem árt tudni, hogy egy kép különböző részletei más-más mértékű utóélesítést kívánnak. Ezért van az, hogy egyetlen kattintással általában nem érhető el kifogástalan eredmény. Mikor a kép egyik részletén pont tökéletes az utóélesítés, akkor egy másik részlet lehet még életlen, vagy épp már túlélesített. Pl. a felhőtlen kék ég, a lombozat nélküli fa ágas-bogas ábrázata, a makrók által kedvelt mosott háttér, a ködös, párás képrészletek, vagy tájképeknél az ég és a föld találkozási vonala gyakorlatilag soha semmilyen utóélesítést nem kíván. Viszonylag kevés utóélesítést kívánnak pl. a fák, bokrok lombkoronái, tájképeknél az erdős hegyoldalak, vagy füves mezők, előterek. Viszont erősebb utóélesítéssel mutatnak jól a felhők, a vízfelszín finom hullámfodrai, a részletgazdag, jól fókuszált makrók főtémái, vagy az épületek homlokzati részei (nem a külső épületszegélyek).
Ahhoz, hogy a kép élesíteni kívánt részei a nekik megfelelő mértékben kerüljenek utóélesítésre, illetve, hogy az élesíteni nem kívánt részek érintetlenül maradjanak, a szelektív élesítést kell használni.
Így csináld:
1. Végezz el minden szükségesnek vélt utómunkát, retusálás, színek, kontraszt, expozíció, vágás, stb.
2. Méretezd le a képet a kívánt nagyságúra (azaz állítsd be a feltöltéskor kívánt oldalhosszakat). De ne tömörítsd még!! Fontos, hogy a leméretezett képet eredeti méretben, 100 %-os nagyításban nézd a monitoron. Ezen ne is változtass a munkafolyamat során, hiszen a feltöltés után is így fog megjelenni, a nézők is így fogják látni.
3. Készíts rétegmásolatot a képről! Legtöbbször elegendő egyetlen réteg, nem kell túlbonyolítani. Persze ha kell, több rétegmásolatot is létrehozhatsz. Annyi rétegmásolatra lesz szükséged, ahány eltérő mértékű utóélesítést szeretnél a kép egészén alkalmazni. Ha csak egyet, akkor egy, ha többet, akkor több.
Ha több rétegmásolattal dolgozol mindegyiken egy-egy eltérő mértékű utóélesítést hajtasz majd végre. Célszerű a rétegeket aszerint elnevezni, hogy melyik képrészletet akarod élesíteni általuk. (Pl. lombkorona, felhők, mező, víz, szirom, stb. Ennyi persze nem kell, két réteg általában bőven elég, egy az erősebb, egy a gyengébb utóélesítés céljára.)
A legalsó eredeti réteg automatikusan a háttér vagy háttérszín (Backround) néven fut majd. Ezt hagyd érintetlenül! Mindig a rétegen dolgozz, a háttérhez ne nyúlj! Ha valamit végérvényesen elrontasz, csak a réteget kell törölni, s az eredetiről pedig készíthetsz egy újabb réteget. Az egyszerűség kedvéért legyen most csak egy réteg.
4. Válaszd a menüből a következőt: filter/sharpen/sharpen (szűrők/élesítés/élesítés). Ennek hatására jó alapos élesítést kap a réteg. A látvány most még valószínűleg nem lesz szép, mert minden bizonnyal túlélesedik. De ez most nem baj, bármilyen furcsa, jelenleg épp ez a szándékunk, egy túlélesített réteg létrehozása. Ha azonban véletlenül pont jó lesz, akkor szerencséd van, elkészültél. De ez ritkán fordul elő. Még ritkább eset, hogy még mindig életlennek találod a látványt. Ha így van, vond vissza az élesítés parancsot, és helyette ugyanebből a menüből a Sharpen More (további élesítés vagy erősebb élesítés) opciót válaszd. Ez aztán brutális módon túlélezi a képet. Azonban ezt csak végső esetben ajánlom. Tekintve, hogy már leméretezés után vagyunk, az egyszerű élesítés paranccsal is bőven elérhető a túlélesítés.
5. Most finomítsd tökéletesre a túlélesített réteget! A réteg neve fölött találsz egy csúszkát Opacity (átlátszóság, vagy fedettség) névvel. Alaphelyzetben az értéke 100 %, vagyis a réteg teljesen átlátszatlan, maximálisan takarja az alatta levő eredeti hátteret. A csúszka mozgatásával csökkentsd a százalékos értéket tetszés szerint. Ezáltal az élesített réteg egyre átlátszóbbá válik és egyre nagyobb arányban tűnik át az alatta fekvő módosítatlan (élesítetlen) eredeti háttér. Minél átlátszóbbra állítod a réteget, annál kevésbé fog érvényesülni az élesítés hatása, mígnem megtalálod azt a helyzetet, amikor a túlélesítés megszűnik, s tökéletesen éles lesz az élesíteni kívánt képrészlet.
A réteg neve fölött van egy másik csúszka is Fill (kitöltés) névvel. Ennek kicsit más az alapfunkciója De esetünkben ez is használható, együtt mozgatva a másikkal még finomabb, még pontosabb élesség beállítás érhető el.
6. Töröld le a réteg fölösleges részeit! Értsd: Ha az egész képen csak egy virágot akartál utóélesíteni, akkor a többi részén (pl. a mosott háttéren) fölösleges. Vagy, ha csak a felhőket, esetleg a víz hullámfodrait szeretnéd utóélesíteni, akkor az ezen kívüli képrészeken fölösleges a beavatkozás (a zaj erősítése). Töröld le továbbá, az esetlegesen még mindig túl éles képrészleteket, pl. a kontúrosodott faágakat, a horizontvonalat, éleket, stb.
A radír eszközzel, megfelelő ecsetméretet és peremet választva könnyen törölhetsz. De megoldhatod kijelöléssel és a „delete” gomb használatával is. A módszer lényege, hogy a törölt részek helyén az eredeti élesítetlen háttér fog látszódni, kikandikálni. Ettől válik szelektívvé az élesítés, mert csak ott marad meg, amit nem törölsz.
7. Ha van még olyan részlet a képen, amely számára nem megfelelő azaz utóélesítés, amit alkalmaztál, akkor ugorj vissza a 3. pontra, hozz létre egy további réteget és ismételd meg a többi lépést is. Eközben célszerű kikapcsolni az előzőleg élesített réteg láthatóságát, hogy az ne zavarjon.
8. Ha kell, szűrj zajt. Azon a rétegen szűrd, amelyiken szükséges. Ezáltal a zajszűrés is szelektívvé válik, mert csak arra képrészletre lesz hatással, amelyiknek a rétegén alkalmazod. (Pl. makró esetében célszerű megoldás, hogy a háttéren szűröd a zajt. Az élesített rétegen, ahol a főtéma is van nem szűrsz, ha nem muszáj.)
9. Egyesítsd rétegeket! Menü: Layer/Merge Down (réteg/rétegek egyesítése) Ez minden réteget egyesít. Vagy, Layer/Merge Visible (réteg/ láthatók egyesítése). Ez csak azokat a rétegeket egyesíti, amelyeknek be van kapcsolva a láthatósága.
10. Tömörítsd a képet a feltöltési limitre.
Ha nem tudod, hogy valamelyik pontot hogyan kell megcsinálni, vagy egyéb kérdés van, tedd föl.
1. Jelenítsd meg a képet 100 %-os nézetben. (Előtte természetesen végezz el minden szükséges utómunkát.)
2. Először a leméretezés. Kicsinyítsd le a képet arra a fizikai kiterjedésre, amekkorának látni akarod majd a képernyőn. A bájtokkal egyelőre ne törődj, csak azzal, hogy mekkora legyen a szélte-hossza. (Az 1200 x 850 pixel kiterjedés az jó nagy, ez kb. teljesen kitölti a 19”-os képernyőt. Ha ennél nagyobbat csinálsz, akkor már valószínűleg huzigálni kell a képet a monitoron. Bár az újabb monitorokra ráfér a nagyobb is. A 935 x 700 – fekvőkép –, illetve a 850 x 560 pixel – állókép – kiterjedés az átlagos képméret. Ha ennél kisebbet készítesz, az már túl kicsi lesz.)
A fizikai kiterjedést a következőképp tudod beállítani a legördülő menüből: kép / kép méret (image / image size) A felugró ablakban látod az épp aktuális kiterjedést pixelben. Szélesség és magasság (width, height). Írd ezt fölül az általad kívánt számokkal. Elég csak az egyik kiterjedést beírnod, a gép automatikusan hozzáarányítja a másik oldalt. (Ha állóképet készítesz akkor viszont valamivel kisebb méret kb. 850 x 600 az ideális, hogy állva is beférjen a képernyőbe.) Az "OK" gomb megnyomása után a kép arra a méretre változik, amekkorának látszódni fog a feltöltés után. Ha nem vagy vele elégedett, ismételd meg a 2. lépést.
3. Ha a leméretezéssel megvagy, ne feledkezz el az utóélesítésről, hisz a leméretezés miatt veszítettél az élességből. Vigyázz, hogy ne élesíts túl. Érdemes az utóélesítést egy külön rétegen szelektív mértékben elvégezni a kép más-más területein, majd a rétegeket egyesíteni.
4. Most tömörítsd le a képet a megfelelő feltöltési limitre. Ezt a legördülő menüben teheted meg.
A legördülő menüből: fájl / mentés webre és eszközre (file / save for web & devices). A felugró ablakban a tömörítés %-át tudod beállítani 0-100 % közt. Változtasd addig a számot, amíg a fájl be nem tömörödik a kívánt limit alá. A szám változtatásával folyamatosan látod, hogy a fájlméret éppen hány bájt. Ez a korábban beállított fizikai kiterjedést nem befolyásolja. Katt a mentés-re (save) és már meg is van. Ez a módszer pontos limit beállítást tesz lehetővé. Ha ezt a módszert választod, ne felejtsd el előtte feljegyezni az exif adatokat, mert ha úgy van beállítva, a PS automatikusan leszedheti őket, a feltöltéskor viszont meg kell adni azokat. Persze még jobb, ha nem az eredeti képpel, hanem egy másolattal dolgozol.
Nagyon kedves tőled az öröm. :-) Mindig meghatódom, attól, milyen jó emberekre akadtam itt bennetek, és mennyit próbáltok segíteni.
Nos, itt az ideje, hogy megkóstolj valami szép, ehető virágot! Majd meghívom az társulatot tavasszal ide a Börzsönybe ibolyaevésre, hahaha. :-)
Igen, nem jöttem rá, hogy az sütőpapír, de most már látom. Ha PS-t használsz, akkor szívesen bemásolok ide egy részletes, lépésről lépésre leírást a leméretezésről, a tömörítésről, illetve az utóélesítésről - ahogy én szoktam csinálni.
Én hallottam már ehető virágról,de még nem kóstoltam :) Az élességet én is hiányolom,illetve egy pici rendezéssel még a kompozíció is javítható ;) Örülök,hogy töltöttél föl ;)
Minden jót!
üdv:ljm
Olvastam már párszor, másoknál is, hogy a feltöltéssel elveszik az élesség. A logika azt diktálja, hogy az említett probléma nem történhet meg.
Én inkább arra gondolok, a feltöltő csinál valamit rosszul, csak nem tud róla.
De hogy ne kelljen találgatnom, küldd át nekem légy szíves a lekicsinyített képet, illetve az eredetit is, amin nincs semmi módosítás. Így derülhet ki a legkönnyebben a probléma gyökere.
zsirlama@gmail.com
Halálosan komoly. :-) Minden évben csinálok egyszer. És tényleg rendkívül különleges íze van, totál ibolyaíz. Én kirándulás alatt tavasszal mindig elrágcsálok egy-egy friss ibolyalevelet is, mert egészséges. Azokat szeretem, amik még össze vannak sodródva. majd próbáld ki.
A tálalással az a baj, hogy ez már ha megszárad nem ennyire mutatós, itt meg mint írtam még ragad az egész. Csak hirtelen ötlettől vezérelve fényképeztem le.
Mint írtam lennebb, próbáltam élesíteni meg minden, de nem tudom mi az oka, hogy mire ide feltöltöm, már nem olyan. Kéne találnom valakit, aki élőben megmutatja hogy kell ezeket csinálni, mert egyedül csak bénázok. :-(
Majd tavasszal megpróbálok egy szebb kompozíciót, ahol nincsenek félbevágott virágok. A háttér alatt mit értesz? A sütőpapírt? Arra kell rakni, mert könnyű róla leszedni száradás után. Nagyon köszönöm, hogy itt jártál Bringás és köszönöm a tanácsokat!
Ez most komoly? Ez tényleg ehető??
Magamtól inkább azt hittem volna, hogy fagyott jégkristályok vannak a virágon:) Így viszont ezt a képet a témája miatt rendkívül különlegesnek tartom. A hozzám hasonló tudatlanok miatt (akik csak a cím miatt kezdtek gyanakodni, hogy ez nem jégkristály) talán érdemes lett volna a kompozícióval egyértelműen utalni az étel mivoltára. Teszem azt ízlésesen tányérra tálalni, vagy csak egyszerűen evőeszközt, szalvétát mellé helyezni, stb. A kis mélységélesség jó választás, szépek a színek, a fények-árnyak is tetszenek. A háttérre nem tudtam rájönni. A bal oldali virág felezéséért kár, szerintem vagy vedd ki a kompóból vagy tedd bele teljesen. A fókusza pontosnak tűnik, de azt hiszem gondosabb leméretezéssel és utóélesítéssel a részletességét szépen fel lehetne javítani.
További szép fotonokat!
Szia! Van pasi akinek a szőke és van akinek a barna jön be van aki soványat szereti van aki ... Nekem azért 5 pont mert tetszik, (megjegyzem amatőr vagyok ezen a téren ) ha jellemezném a képet elég éles ott ahol kell és a szerkesztése is tetszik hogy csak egy virág éles!
Szia, veled még nem találkoztam. No ez ám a megtiszteltetés, hogy tőlem is lehet valamit tanulni. (no nem fotózás terén, hahaha) Az öt pontot köszi, de nem hinném, hogy reális. Az még soká lesz, hogy öt pontosat tudjak készíteni.
Örülök, hogy itt jártál!
Egészen jó lett? Hú, ezt már nagy dicsértének veszem tőled, mert nem szoktál kukoricázni, ami persze tök jó. Szeretem, hogy ilyen vagy.
Hát majd ha gyártanak más színű sütőpapírt, akkor lesz más alátét. Ez az egész cucc ugyanis ragad frissen, ha megszárad akkor lesz szilárd. Délutáni lemenő napban készült, még így is van rárakva plusz kis fény. Valamiért imádom ezt a lemenő napos dolgot, nekem kifejezetten kedvencem ha "sötét". Lehet ez az én kifacsarodott ízlésem. Illetve a skatulyám ha közelre fényképezek, eleve valamiért sötétebbre csinálja a képeket. Ez nem tudom miért van, nem értek hozzá.
A részletesség. Teljesen igazad van. Próbáltam is rajta javítani, de hiába láttam már jobbnak-tök jó élesen csillogtak a cukorkristályok-, mire ide feltöltöttem, eltűnt. Ez valami mágikus bűbáj vagy mi, de szinte minden képpel így járok. Mikor itt visszanézem, hátrahőkölök, hogy hát én nem ilyenre csináltam, most mi van??
Ez a kompó szerintem egészen jó lett. Az alátét nem túl szerencsés, kicsit semmilyen színű, egy fekete mondjuk jobb lenne, szépen megvilágítva. A részletességen kellene javítani, mert ez így lágynak mondható.
Javítva egészen kellemes lenne.
:-) Inkább türelem kérdése, mint ügyességé. Ne állj neki, ha sietsz valahová! :-) Sok virág ehető, s így kandírozható is egyben, nem csak az ibolya. Érdemes kipróbálni.
Szia, Nem is gondoltam volna, hogy TE ilyen ügyes vagy, hm hogy az ibolyán kristálycukor és tojásfehérje van azt meg ki nem találtam volna. Biztos nagyon finom és különleges tortát készítettél, így már nagyra értékelem a munkádat. Üdv.Ili
Köszönöm szépen Ili a a látogatást és az észrevételeidet! Az ibolyán kristálycukor van, tojásfehérjével ráragasztva. Irtó pepecs munka, vékony ecsettel kenegetem be, de különleges finomság, tortára szoktam dísznek gyártani. Itt éppen száradnak a teraszon. Lehet jobb lett volna ha mind látszódnak. Ezt már csak tavasszal tudom kipróbálni. :-)
Szia, Szép és különleges "virág" fotó, látszik, hogy a jég vagy harmat ráülepedett a virágra. Nagyon jó észrevétel. A színvilága jó lett, szerkesztésénél fölül jó lett volna, ha a többi virág is teljesen látszódna. Üdv.Ili
320
16
2016.01.06 11:51:08
