Azt hiszem, hogy mindegyikünknek, vagy legalábbis legtöbbünknek megvan a maga gyásza, s ezért különös és különleges hely a temető... Őszinte részvétem!
A kép remekül szerkesztett, a csend, a dermedés, az elmúlás gondolatát nagyon jól közvetíti (én is elmentem magamnak, ha megengeded). (Gratulálok és 5 pontot is küldök).
...megint csaK AZ ŐSZINTE RÉSZVÉTELEMRŐL tudlak biztosítani, akik igazán tudtak volna segíteni, azok az ismeretlenség és a nemtörödőmség, meg a lelkiismeretlenség homályában találnak(?) menedéket. Örök lelkiismeretfurdalás nékik...
...a fiam huszonéves korában került ilyen helyzetbe, de hál Istennk megúszta. Már tepsin volt, de jó indulatú EMBEREK segítettek rajta.
...ma boldog ember....köszönet NÉKIK...
Csak eszembe jutott,már megint,igen ahogy öregszik az ember egyre több halált él meg.
Én 37 vagyok nem is nagy kor.
A lányom egészségesen megszületett,1 hónappal előbb,és 8 naposan meghalt,
vérmérgezést kapott az inkubátorban,
a híres Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ, Szülészeti és Nôgyógyászati Osztályán!!!
Azóta persze sok ilyen esetről hallottam.
Szóval a temető csendes nyugodt, de rettenetesen szomorú hely.