igen, a legnagyobb bánatom az volt nekem is, h a fadoboznak az évek folyamán csak 2 oldala maradt, hely viszont igencsak kevés.. több szögből is megörökítettem, de még ez lett talán a legjobb.
A képben számomra a legszebb a szeliden félrebillenő fej, a behunyt szem és a fülek rózsaszínje, ahogy rájuk süt (átsüt rajtuk) a Nap. Talán ez önmagában megérdemelne egy portrékivágást, vagy egy kísérletet (ha az eredeti fotó felbontóképessége lehetővé teszi). A másik - aktuális - megközelítés, hogy a puha fehér cicát egy kiálló szögekkel éktelenkedő ládában, kemény köveken (azaz sajátos ellentétrendszerben) ábrázolod. Gondolom, a másik fal akadályozta a szabad kompozíciót és ezért lett egy kissé szűkebb a kép az optimálisnál a jobb oldalon és lent. A téma annyira érdekes, hogy érdemes lenne még próbálkozni vele... Gratulálok a fotóhoz!
ez egy nagyon jó képnek tűnik nekem, csak nem jó szögből vagy nemistudom. látszik h megvágtad de valahogy nem jön ki belőle az a fa hogy keretezi be a macskát:) így vélem