Ilyenkor nagyon sokirányú emóció éri a lovat: szeretne még pihennni, de ha már mennie kell, akkor az árnyékot akarja választani, és ha engedi a lovas, akkor még legelne is...
Köszönöm a véleményt! Nekem is tetszik, csak a korai kelés nem annyira (hajnalig szoktam dolgozni a számítógépnél, mert akkor tudok igazán nekikezdeni, amikor lányom már elalszik, pontosabban amikor elaltattam).
Köszönöm a véleményt - nagyon finoman adtad a tudtomra, hogy a kép ferde. Érdekes, mert a jobb oldali oszlophoz próbáltam állítani, mivel az árnyék ferdén esett, az oszlopok pedig - jórészt házilagos szalmatároló hodályról lévén szó - nem ideálisan függőlegesek.
(Egyébként lányom is leesett a lóról, eltörte a csuklóját - fractura radii in loco typico, ahogy kitámaszt az eső gyerek vagy ember - de ennek ellenére nem haragudott a lóra sem. Vemhes kanca volt, és egy kicsit "nehezebben kezelhető" ebben az állapotban...)
Errol mindig edesapam jut eszembe, ugyanis dzsoke volt fiatal koraban, de egyszer csunyan ledobta egy lo, es azota nemnagyon lovagol. Erdekes ez az atdolgozas, es szepen mutatkozik a lusta mozgas is.
Ez egy domb oldalban volt, mert lejt a talaj jobbra, es ugy latom hogy folfele megy a paci. Csak kivancsiskodom! :)