A sziklák, a víz, a hullámverés nagyon jól ábrázoltak, és az emberi alak ebből a távolságból egészen mást fejez ki, mint az előző képeden - az ember kicsinységét, gyengeségét a természethez képest, és azt, hogy a természet nyugalma (kérlelhetetlen és öntörvényű nyugalma) mellett az emberi nyugtalankodás mennyire elenyésző... "Cs.Gy." véleményével egyetértek, sőt, talán tovább is mennék. A kép legszebb, legmutatósabb elemei a sziklák és a hullámok. Talán nemcsak a horizontot lehetne elhagyni, hanem a tenger kiterjedését egy panoráma-szerű vágással hangsúlyozni (igaz, hogy szép sziklák árán, sőt, az is igaz, hogy az egy másik kép lenne, de talán nem rosszabb...). A kép nagyon szép tájat mutat be, igényes módon. Gratulálok!
A szikláknak szép a színük és a textúrájuk, ez tetszik, viszont ami nem, az a szerkesztés. A horizontot a legrosszabb helyre, a képszélre tetted, vagy vágd le, vagy hagyj teret fölötte.