...Már itt is van! Én vagyok az, remélem. :)
Megvan a D60-as!
Engedjétek meg, hogy az első jobbacskán sikerült fotómon eme géppel a menyasszonyom szerepeljen.
Így szeretnék neki köszönetet mondani a szerelméért. (És nem utolsó sorban azért is, hogy segített, mert az ő segítsége nélkül nem tudtam volna megvásárolni a gépet.)
Nem "beállított" kép, meg is van PS-elve rendesen, mert a háttér tele volt TAG-ekkel.
(Graffity eltávolítást vállalok, YO! pénzért.) :)
Nagyon köszönöm értékelésed.
Szó, ami szó, még egy kicsit rádolgozhattam volna, csak hát az a fránya lustaság...
És hogy hol voltam?...Ő...Hát... Asszem én fotóztam. Vagy a szeretője? Hoppá! :))
Ha jól értem, akkor a koncepció az lett volna, hogy az erős fekete-fehér ellentétek, kemény fények és árnyékok közé helyezd el az alakot, akit viszont lágy, szürkés tónusokkal mutatsz be... Csaknem tökéletesen sikerült, a táska melletti rész maradt kemény kontrasztú csak. A kompozíció az ívelt korláttal, és az annak öblében elhelyezkedő figurával izgalmas, az arc és a testtartás kifejező (tényleg, hol voltál, amikor már ennyire vártak?!) A keret megválasztása is nagyon jó, az erős árnyalatokat ismét meglágyítja. Gratulálok!