A látványos szakáll-bajusz itt még a színezés révén további hangsúlyt kapott, így könnyen gondolhatnánk a kép egyetlen meghatározója lesz. Ennek ellenére az arc, a szem körüli ráncok és a mimika is remekek, így sikerült nemcsak kurióziumot, hanem karaktert is ábrázolni. A háttér szerencsés, csaknem teljesen homogén, és barnásvörös árnyalata ellenére jól elválik tőle a hennázott arcszőrzet is. Csak röpke gondolat, hogy álló képformátumban nem lenne-e jobb (mert konvebcionálisnak konvencionálisabb lenne...)