Kimentünk a fotóklubtagokkal terepgyakorlatra a Naplás-tó mellé tegnap délután. Ott csiszolgattuk makrófotó tudásunkat. Nagyon tudom ajánlani a csoportos fotózást néha, mert sok érdekes és szellemes megoldást lehet tanulni egymástól!
nagyon jó kép! amit látni akarok rajta, az mind rajta van, ami nem látszik, az nem hiányzik.
a napokban én is igyekeztem becserkészni őket és a felől bíztos vagyok, hogy nem könnyű meggyőzni őket arról, hogy kérlek mosolyogj, mert szeretnék egy képet csinálni rólad.
nem tudom félnek-e jobban valami mástól, mint a közelfényképezéstől. :)
A párhuzamos világos vonalak és a két csáp határozzák meg számomra a kép kompozícióját és ezek olyan határozott struktúrát adnak a középpontba kerülő fejjel együtt, hogy a takarás nem zavar különösebben. Igaza van Pistának, onnan kíváncsiskodik elő. (Ilyen ötletes és szép képnél tényleg kukacoskodás lenne a csáp végét keresni - nem is keresem... inkább irigylem az egészetI
Technikailag ez is nagyon jó!Nekem ez a nézőpont viszont nem tűnik a legjobbnak.bár én is szoktam ilyet rájuk lőni,de így sok a takarás.Viszont jó,mert szabad szemmel így sem lehet őket látni,tehát érdekes.
Grat!