Az álomban a legvadabb asszociáció is természetes:-)
/olykor meglepő mődon a valóság is kitesz magáért.../
A kép egy szépséges ellentmondást is hordoz számomra - éspedig a vadvirágos rét és a gondozott, nyírott füves terület /legalábbis olyan hatása van/
egymás melletiségét. Ez számomra fokozza az álomszerűséget.
Az ég felhői olyan járásúak itt, hogy azt kéksége ellenére fénytelennek érezzűk, mint ahogyan azt Nudli meg is jegyezte.
A nap csak foltokban töri át a felhőt, ami hátul egy kis sávban látszik is - mi pedig most az árnyékos részen állunk...
A keretet én is meggondolnám - már azt is, hogy legyen-e vagy sem.
Dodó keretezési taktikája teljesen olyan, mint az enyém...aztán vagy bejön vagy nem:-D
BizIsten nem a kommentek gyűjtése miatt írok, de látva a csúcs sokkal jobban a témához illő keretét, javaslom, hogy ennek az újabb keretezését is gondold esetleg végig. Első lépésben a nfeczo által javasolt megoldást kellene kipróbálni, a világosabb zöld elhagyásával.
Bár messze nem tartom magam a keretezés területén szakértőnek (és itt is megkapom a kereteimért nemegyszer a jogos kritikát), elmondom, hogy milyen - primitív - algoritmus szerint szoktam gondolkodni keret-ügyben:
- van-e olyan szín (színárnyalat), amelyik a képet jellemzi és a képet körülvéve máshol sem üti a színeket,
- ha ilyet nem találok, akkor a fehér keretet gondolom végig (a vékony csíktól a széles fehér paszpartuig),
- ha ez sem illik a képhez, akkor a feketét (itt vigyázni kell arra, hogy a gyászkeret vastagságot elkerüljük),
és csak eztán merek a bonyolultabb kereteken gondolkodni (amikkel aztán el is szoktam rontani). (Tudom, hogy ismered a szakirodalmat, ez csak egy gyors döntési algoritmus volt, ami lehet, hogy nem igaz...)
A kép remek: vadvirágok az előtérben, zöldellő gyep, rajta szép növények, zöldellő hegyoldalak, felettük a felhőkkel ékes ég. A szerkesztés is kiegyensúlyozott és nekem a színek és fények sem természetellenesek - gratulálok és 5 pont.
Azt nem tudom, hogy milyen növények vannak a paradicsomban (azt tudom, hogy Mohamed paradicsomában hurik vannak, de az más kategória), viszont mindenkinek saját paradicsoma van, az bizonyos. Ahogy az eszkimók pokla is hideg és jeges, ugyanúgy mindenki kivetíti saját vágyait erre (is). Most viszont elbizonytalanodtam: a pálmafán mióta terem alma?
Idilli kép! Jól megkomponálva! A világosabb keretcsík zavaróan elvonja a figyelmet szerintem, azt tudnám hanyagolni, vagy sokkal vékonyabbra venni, de egyébként szép.