Nagyon remélem, hogy nem veszed zokon amit mondok!
Elmondom, hogy én mit csinálok egy ilyen helyzetben:
Megnézem a képet, konstatálom, a leírtakat, aztán bosszankodok, hogy nem sikerült.
Tényleg nem bántani akarlak, de a nézőt egyetlen dolog érdekli, a kép. Ő nem volt ott, így nem is kell tudnia, hogy milyen körülmények közt készült a kép, és nem is kell hogy érdekelje...
nem ez az eredeti kép de nem vágtam belöle semmit csak igy sikerült elkapnom a pillanatot mert közben jött felém és igy elléggé nehéz volt.az meg eléggé viccesen nézne ki ha oda rajzolnék 1et. :) vagy nem?
de azért köszi a véleményt
A téma jó, és a pillanat is, de a kép szerkesztésével, és a tecnikai kivitelezéssel gondok vannak.
Szerkesztés:
A vágáson gondolkodni kellene, illetve, ha ez az eredeti felvétel, akkor sajan meg kellene válni tőle (kivéve ha emlékkép), mert a jobb (az alanyé) kéz vágása nagyon nem szerencsés. Csuklónál amputáltad, és ez így szerintem nagyon zavaró.
A másik oldalon is elég szűkös a kompozíció...
Technikailag meg az a fő bajom, hogy erősen alulexponált.