Most vettem csak észre, mert egy időben meghalni sem volt időm, nem képeket nézni. (Most meg olyan enterocolitisem van, hogy haza kellett jönnöm - csak akad néha egy kis ideje az embernek...). Na a képről és nem a bajaimról. A pad sorozatba illik, s mivel emlékek is fűznek hozzá, számodra különösen értékes. A vágás bátor és dinamikus, talán érdemes lett volna az ülőrész (vagy az emlékek alapján: fekvőrész) félkörívét teljesen ábrázolni (pár mm-nyi maradhatott le). A színvilág különleges, nem tudom, hogy a napszak vagy manipuláció hatása-e. Gratulálok a képhez.