Most jött fel a véletlen képek között, és nem tudtam elmenni mellette.... Annak ellenére, hogy a kis képen nem mutat túl sokat (vagy éppen azért), nagyban fantasztikus hangulata van, a csillogó fények és a páraréteg eredményezte tompább árnyalatok összhangjával. A magasles egyrészt karaktert ad a képnek, elkülöníti a többi tájképtől, másrészt - legalábbis nekem, és ilyen ebéd utáni, agyi hypoxiásan filozofikus hangulatban - azt is jelzi, hogy milyen pöttöm az emberi alkotás a természethez képest, és amit magaslesnek hívunk, mennyire eltörpül a fák mellett... Gratulálok!
Egyszerü, kellemes hangulatu képed ez is. Tetszik, hogy nem egy egybefüggő lombtömeget látunk, mert az enyhe pára háttérbe szorította a többi fát csak a mező széle tiszta. Itt a színeikkel elkülönülnek, egyértelmü támpontot adva a szemnek és megfelelő hangulatu környezetet adva a vadászlesnek.
Gratulálok!
Csak mellékesen: a 30D elött én egy compakt/bidge gépet használtam, annak lényegesen élénkebb, kontrasztosabb és élesebb színei voltak mint a 30D-nek alapbeállításokkal. Persze ez nem baj, mert utómunkánál nagyobb lehetőséget biztosít ez a felvételi mód, de a te képeidről mindig az jut eszembe hogy nincs rajta utómunka, legalább is a színek terén. Ha én nem akarok az utómunkával bíbelődni, akkor felnyomom a színtelítetséget, a kontrasztot és az élességet egy picit (1-3 fokozat) és így feldolgozás nélkül is kíválló eredményt kapok. Persze ha igényesebben akarok fotózni valamit akkor RAWban belső korrekciók nélkül fotózom.