Köszönöm a véleményt és a pontokat.
Mikor élek? Tudjátok, az ember így 50 év után, ami a legszebb férfikort jelenti (mivel a "szép" már elmúlt), és minden bizonnyal pályája "csúcsán" (mert már csak lefelé haladhat), igyekszik a lehető legtöbbet a gyereknek biztosítani, és a nagyon zsúfolt programját úgy szervezni, hogy na nagyon kerüljön hátrányba a gyermeteg. Egyébként sincs sok különleges igényem: cukorbetegségem és magas vérnyomásom miatt meg kell néznem, hogy mit eszem és mit iszom, elhízásom és fájó lábam miatt nem vagyok mászkálós - egy jó könyvvel lekuporodni vagy a gyereket hordani, ezek az elsőrendű alternatívák. Akkor meg inkább a gyerek...
Már csak a heti programodértr is dícséretet érdemelsz!
Minden elismerésem és sok erőt és kitatrást most, s a jövőben is!
Jobb oldalra mehetne még valami, mert igy olyan elcsuszott szimmetrikus érzetet ad a kép, bal oldalt viszont semmiképp nem vágnám le a szélét az oszlop miatt.
Nekem nagyon átjön a kissé nyirkos érzet, az ősz illata, a levegő íze. Persze elfogult vagyok, imádom ezt az évszakot. Innentől kezdve Dodóval is elfogult leszek, hisz' a leírása olyan tipikusan "mai", és érzékletes. (A kép is nagyon tetszik..)) Grt!
Jol kihasznaltad a kodot Dodokam, Igazan nem irigyellek a programod miatt, de hat a gyermekunkert mindent, Ertem en, Bar mar nekunk lenne egy.
Szepre sikeredett a felvetel, Talan a villany-drotot szedttem volna ki, az nem nehez.
Én is el tudtam volna képzelni más programit magamnak, de nem vagyok annyit a lányommal, amennyit szeretnék. 16 óráig - ha akarja a szülő, ha nem - benn vannak az iskolában, de aztán már muszáj elhoznia valakinek. Vannak napok, amikor 7-8 órakor érek haza, vagy Budapestről még később. Mostani hetem sem lesz leányálom: kedden onkoteam (ha kell, estig), szerdán osztályértekezlet a Hospice-ban, csütörtökön rendelek Orosházán, pénteken délelőtt szakmai kollégiumi ülés Budapesten, délután előadás Siófokon, aztán hazajövök, mert szombaton előadok Szegeden. Vagy fáradt lszek, aki Bogit elaltaja (vagy a szuszogásától én is elalszom(, vagy csak vasárnap látom, amikor megyünk lovagolni... Már csak lelkiismeret-furdalásból is megtenném, de szívesen is teszem, mert nagyon szeretem a lovakat, és apám nekem kitalált történeteiben is sokszor szerepeltek (mint a gazdatiszt gyerekének először szamara, aztán póniaja, aztán lova volt), ráadásul el tudom fogadni,m mi több, élvezni a speciális szubkultúrát. Egyszóval, minden amellett szól, hgy menjek... megyek is... hóban, sárban - az én autómnak már mindegy...
Jó kis nyomott, horroros hangulata van a képnek. Én még el tudtam volna képzelni úgy, hogy valaki legyen benn a ködben, és csak a körvonalai látszódjanak, és fekete-fehérben.:) Tudom az már nem ez a kép lenne, csak kicsit elkalandoztam:) De tetszik ez a világvégi hangulat benne:) üdv: Roli
Hát ez nem semmi! Még jó hogy szerencsésen odaértetek. Szerintem mindent kihoztál a helyzetből amit ilyenkor lehet. Így képen jól mutat de valóságban?? Brrrrrrrrrrr ilyenkor nem szeretek vezetni.....de ha muszáj:-)) Üdv Amarillis