Állatkerti kép. (bár szélsőségesek az érzéseim az állatkertekkel kapcsolatban, ha a körülmények maximálisan megfelelőek az ott tartott fajoknak, akkor van szerintem létjogosultsága a kertnek...)
Ezek a szurik a leg mókásabb kis lények, órákig lehet őket figyelni anélkül, hogy elunná az ember.
Köszönöm Dodó a megtisztelő figyelmed, és, hogy ismét egy nagyobb lélegzetvételű hozzászólással gazdagítottad a galériám:))
Öröm volt olvasni!
Köszönöm a könyvajánlót, kedvet kaptam a könyv beszerzéséhez!
Nagyon jó pillanat, ráadásul már-már a természet benyomását keltő környezetben. A szerkesztés klasszikus, a tekintet irányában hagyott térrel és a megvilágított talaj és világosabb növénysáv adta átlóval. Sajnos az állatkák valóban a mélységélesség zónájában vannak, szerencsére... Nem tudom, hogy az órákig figyelés közben hány óra alatt sikerült elkapni ezt a pillanatot, de megérte. Gratulálok a képhez!
Ami az állatkertekkel kapcsolatos averziódat illeti, nem vagy vele egyedül. Nekem viszont relevancia-élményt jelentett Gerald Durrell: A lehorgonyzott bárka (A Jersey Állatkert alapításáról) című könyve, melyet a GABO Könyvkiadó 2003-ban jelentetett meg. (Nem magamtól vagyok ennyire okos, felbandukoltam a könyvtárszobába). Könyvesboltban még nem tűnt fel nekem a könyv - bár nem is figyeltem - mivel Budapesten, az Állatkertben vettem meg, merem ajánlani, ha érdekel a téma. Igazi durrell-i stílus, elgondolkodtató ismeretek...
Ijen fotókba ritkán sikerül humort belevinni de ez most jól sikerült. Ezek nagyon jofejek nekem is van nagyon sok képem róluk. Teszek fel én is bár lehet, hogy nem a macroval csináltam. Vigyázz a fix macroval mert becsapos a DOF :)
Gratula
Jó cím! A megvilágítás szerintm rendben de ezt nem mondhatnán el az élességröl mivel a 2 állat nem esik ebbe a tartományba, ami itt igazán fontos lenne. Kár, mert a pillanat tényleg jó.