Nem is lehetett volna a találóbb címet adni a képnek.
Az ember önkéntelenül számolja az árnyékvonalakat, amik térbeli lépcsőhatást keltenek. Igazán gratulálok!
Nagyon jó kompozíció! A szemem lépésről-lépésre megy -megy egyre messzebb, csak az a baj, hogy a kép egyszer csak véget ér:). Azt hiszem a nagy fotósok erre mondják, hogy az a tökéletes kép ami megvezeti a tekintetet egy adott pontra.
Nagyon kellemes, megnyugtató hangulata van a képnek, mint minden számomra, amiben ritmust fedezek fel. Jön, hogy elsétáljak a fák mellett a távolba.:-)