Előre akarom bocsájtani: nem akarok senkit tanítani (még én is rá szorulok), nem akarom osztani az észt, csak a saját tapasztalataimat osztom meg veletek, valamint a kép készítésének fontosabb mozzanatait, érdekességként.
Ha meg véletlen valami hasznosat tudtok meg belőle, annak csak örülök :)
De nyugodtan ki is javíthattok, ha valami valótlant írtam, annak főleg én is örülnék :)
....nem múlik :)))
Nekem sem egyből sikerült, lassan-lassan jön rá az ember a kis trükkökre.
Épp ezért van ez a kis leírás, hogy ötletet merítsetek belőle, s megspóroljatok időt :)
Szia Maxx!
Köszönöm ezt az érdekes, izgalmas, tanulságos beszámoló! Nekem sajnos nem sikerült még egyszer sem összehoznom, még hasonlót sem! :( De ami késik .... :)
Remélem is ;)
Nem titkolt szándékom volt ezzel a kis werk-fotóval, hogy hátha többen is kedvet kapnak, s látunk sok érdekes HDR-t :)
Mert az oldalon nem sokan vagyunk akik csinálunk :)
Köszi Somasok :)
Amúgy nem olyan sok meló az. :)
Ezeket erre a képre írtam, de sokszor nem kell retusálni, nem kell annnnnnyi zajt szűrni, szval sok mindentől függ.
Ha meg csak finoman húzod meg a HDR képet, alig van munka vele :)
Hdr képnél az égen és a sötétebb felületeken nekem valahogy mindig zajos lesz (főleg kevés fénynél). Azt szoktam PS-ben szűrni (varázspálcával kijelölgetve az érintett területeket).
Zso
Hát először is köszi, hogy legalább valami fogalmat alkothattam a HDR mibenlétéről...
Aztán meg az a véleményem, hogy bár szép eredményt szül, de eszméletlen sok meló! Ehhez egy makettes türelme kell:-D
De komolyan, remek a leírás, egyszer - de csak egyszer! - meg fogom próbálni!
Szép fényeket!
Hello, látva a képed tényleg elgyönyörködtető látvány...de nekem egyetlen egy problémám van vele..a túl eröss zajszűrés..szerintem az már sok, egy kis zaj hogyha marad az csak emel véleményem szerint a képen...ezzel kapcsolatban kiváncsi lennék azért mások véleményére...
A Photoshop CS3-ban is van hdr, de nekem az eredmény kiábrándító volt (lehet, h azért mert nem jól használtam), a Photomatix szimpatikusabb. A Neat Image-ről még csak olvastam, de azt írják róla, hogy szintén jobb, mint a PS zajszűrése. Valószínűleg érdemes mindenre a legjobb progival dolgozni.
A leírásod korrekt, elég részletes, tanulságos.
Üdv: Zso
Nincs mit, s köszönöm :)
Akinek meg kérdése van valamelyik progiról, válaszolok. 100% én sem ismerem mindet, de amit igen, az elég egy-egy ilyen képhez :)
Nincs mit, szívesen :)
Járok fel a Flick-re, nézem sokszor az igazi profi amcsi HDR-esek képeit, olvasom a hozzászólásokat a képek alatt. Na, ők is csak az utómunkákat csinálják Photoshop-al, de a lényeget HDR progik valamelyikével. Van vagy 5 erre szakosodott program :)
Jó, részletes, alapos leírást készítettél a kép mellé. Aki használja ezeket a programokat az a leírás alapján nyugodtan belevághat szerintem. Gratulálok!
Köszönjük a werket és a részletes leírást is mellé. Hát tényleg meg kell szenvedned egy-egy képért, de megéri. Én nem értek hozzá, de olvastam pár cikket PS-os HDR készítésről, lehet, hogy tényleg egyszerűbb, de talán ilyen eredményt nem lehet elérni vele. Nem tudom tényleg... de ez szerintem sokak hasznára válhat.
Nem olyan bonyolult, ha már neki kezdesz :)
Csak így leírva tűnik annak.
A lényeg az, hogy mindig csak a következő lépésre kell koncentrálni. A többi adja sorba magát :)
Nekem ez a sorozat jól bevált recept, minden HDR képemre ilyen sorrendben használom ezeket a programokat :)
A Photoshop-hoz hülye vagyok, pedig azzal lehet hogy az egészet meg lehetne csinálni egybe :D
Köszi a feltett képsort és a részletes munkamenetedet is, tanulok belőle és néhány ötletet is adtál. Hát mit mondjak, megdolgoztál az eredményért, de megérte, jó néha ilyen mesebeli képeket is nézni.Üdv.
Köszönöm Dodó :)
Igazából ezeket bárki meg tudja csinálni, én sem tanultam sehol :)
Csak itt-ott, csendben olvasgatva, hozzászólásokat böngészgetve ragadtak rám :)
Na meg a 24 órás szolijaim feszültség-levezetéseként szeretek pepecselni (a makettezés a másik hobbim). :)
Ez így elsőre nagyon bonyolultnak túnik és még sokszor el fogom olvasni amiket írtál, hogy meg is ragadjon az információ. Le ne vedd! Tökéletes munkát végeztél. Grt.
Mezei fotósként - aki egyetlen magasan kvalifikált utómunka-programhoz sem ért - csak a szubjektív benyomásomat tudom leírni: lenyűgöző, hogy egy gondos, de nem különösen hatásos képből milyen izgalmasat alkottál! Gratulálok!
4. kép:
A 3-ik képet újból visszatöltöm a LIGHTROOM 2.0-ba, majd beállítom a végleges formájába:
Fényerő, kontraszt, saturáció, élesítés, színek szelektív állítása, stb. Nem kevés csúszka van itt, de legalább pont ezért aprólékosan finomra lehet hangolni a képet.
Ha ez kész, újabb mentés, s vissza a GIMP-be, ahol a finomhangolás finom melléktermékeit el lehet tüntetni. De ezzel már nem sok gond van általában.
Majd ugyanitt -ha kell- átméretezés, s a jól megérdemelt végleges SAVE :)))))))))))))))
Remélem kissé hosszúra nyúlt werk-fotó magyarázatom adott egy-két ötletet nektek :)
3. kép:
A GIMP nevű ingyenes (de annál nagyobb tudású) progiba megnyitottam a szűrt képet, majd külön átlátszó rétegként rányitottam a szűretlent.
Ez a GIMP az egész gerince, itt pepecseltem a képpel a legtöbbet..
A nagyon zajos részeket kiradíroztam a képről (pl. felhők), s így alatta láthatóvá vált a szépen szűrt részek. Azért nem egyből a teljesen szűrt képeken szoktam dolgozni, mert a zajszűrésnek akaratlanul is rengeteg finom részlet áldozatul esik. Így meg ugyebár én döntöm el, mit hagyok meg, s mit nem ;)
Mikor ez kész volt, akkor a 2 réteget összefésültem eggyé.
Majd felnagyítottam a képet, s a hibás részeket kijavítgattam copy-paste-val, átfújással, lefújással, stb. Ekkor szoktak áldozatul esni a felesleges, zavaró tárgyak, emberek, stb. Pl ha egy feles ember van a képen, először a körülötte lévő legdominánsabb részből veszek színmintát, majd az embert lefújom, s a keletkezett „emberformájú pacát” szinte pixelről pixelre átrajzolom a környezete képére. Ez az igazi türelemjáték, de az eredmény kárpótol érte :)
Szóval a 3-ik kép a tisztítás, hibák kijavítása, retusálás, eltüntetés utáni állapotot mutatja.
2. kép:
Az 5 képet betöltöttem a PHOTOMATIX nevű HDR progiba, majd ott beállítottam a fé értékeket, s a program kiszámolta és generálta a nyers HDR képet. Ez alapból egy borzadály szokott lenni :D
Különböző csúszkák segítségével szépem ízlésemnek és elképzelésemnek megfelelően beállítottam.
Itt az ember tényleg szabadjára engedheti fantáziáját, de vigyázni kell, mert a kész képet ez a program befolyásolja a legjobban.
A végeredmény a 2-ik képen látható: az utómunka eléggé elcsúfította, de ilyenkor már el lehet dönteni, érdemes e vele tovább pepecselni, vagy kuka 
Az eredményt elmentettem…
A PHOTOMATIX-ból irány a NEAT IMAGE nevű (szerintem legszuperebb) zajszűrő progi, ahol egy közepes zajszűrést végeztem. Ennek az eredményét KÜLÖN néven mentettem el (nem írtam felül az eredeti zajost!!!)
Igy lett egy zajos és egy szűrt képem…
1. kép:
Az első képen az a fotó látszik, amit a terepen is láttam a kijelzőn keresztül. Később ez lesz a „semleges” (vagyis a 0 fé-s) fotó.
Amikor kész volt a terepen a RAW képem, otthon átmásoltam a sz.gépre (jó 12MB-os file), majd megnyitottam LIGHTROOM 2.0 programmal a 10MP-eles RAW-ot. Ezután tetszés szerint vágtam, s dőlést korrigáltam. Ezután lehúztam a fényértéket -2 fé-re, s 1280xarányosan elmentettem (ezt azért ennyiben, mert ekkora képet még elő lehet hívatni A4-es méretben szépen, s nekem nagyobbakra nincs szükségem). Ezt megismételtem még 4x így lett 5db 1280xakármennyis képem -2, -1, 0, 1, 2, fé értékben. Azért egy fé értékekben szoktam ugrani, mert kissebben nincs sok értelme, ha meg nagyobban ugrok, akkor meg tapasztalatom szerint valahogy nem az igazi lesz a HDR kép.
Mostanában legtöbbször RAW-ban fotózom, teszem is azért, mert kezdem felfedezni az előnyeit, s kitapasztalni a feldolgozását.
De akinek nem RAW képes a gépe, annak expozíciós sorozatot kell készítenie (a mai legtöbb –még kompakt is- tudja már ezt), így 3 vagy 5 különböző fé értékű JPG képet fog kapni.
Amikor a képet csinálom, mindig az „élő hisztogram” módban készítem, ami annyit jelent, hogy nem a hisztogram görbék jelennek meg a kijelzőn, hanem a képen a bebukott részek sötétkéken, a kiégett pedig pirosan látszik.
A fényerőt addig állítom, míg el nem tűnnek ezek a jelzések, de legtöbbször sajnos nem tűnik el mindkettő. Ekkor inkább egy picit alul exponált képet készítek, mert abból több részletet vissza tudok nyerni az utómunkákkal, mint a kiégett részekből.