A cím kettős jelentésű: egyrészt valóban egy út látható a képen, ami a Debreceni Pláza felévezet, másrészt a plázák mindenhol a régi elbontásával, bontással és sokszor városkép-átrendezéssel épülnek fel. No,és a felhők... hát igen, azok elmaradhatatlanok.
Váó, tök jó :)
Nekem tetszik a belógó fa, mint egy keret, egy kis pluszt ad a képhez.
Az "embertelenség" sztem nem zavaró egyáltalán, hisz nem is azon van itt a hangsúly.
A felhők meg... "tök jók" :)
Értelmeset azt hiszem csak a természeti témájú képekhez tudok szólni, úgy hogy nem akarok itt okoskodni. Végül is csak annyit szerettem volna írni, hogy a kép színvilága káprázatos. Az égbolt a fával gyönyörű.
További szép fotonokat!
Olykor az is elég az alkotáshoz, ha megragadod azt a pillanatot, ami éppen hatalmába kerített,és lehet, soha nem jön vissza. Impressziók érnek, és te megrajzolod fénnyel, amit a festő ecsettel. Egy táj, amit látsz, egy út, egy traktor a szőlőtáblák között, már az is rólad beszél, hogy mit fotóztál le, mi ragadta meg a fantáziádat. Téged, gondolkodásmódodat mutatja be az is, ha látjuk, hogy a valóságnak melyik kis darabját és hogyan ragadtad meg. És külön funkciója, üzenete van annak, amikor nem csak lefotózod, hanem a laborban át is alakítod azt, amit láttál. Üdv.
Szia. Először is. Örülök, hogy ilyen kimerítően reagáltál a véleményemre, s ennek azért örülök, mert remélem ez és a többi értékelő oldalnak erről kellene szólni, s nem arról " hogy jó vagy...+ ilyenek. Már attól jók vagyunk, hogy fotózunk. A képről. Hideg. lehet, hogy rossz rá most a szó: reprodukció. Nem látom bele azt amitől több. Ez is általános, de hidd el ez csak akkor lenne kézzel fogható , ha ketten állnánk ott és azon gondolkodnánk, hogy mit és honnan. Talán most érthető volt, de néha az sem baj ha nem. Én is éreztem már magam nem megértett fotósnak. A legfontosabb azért az, hogy mindig fénykepezőgépel indulok a világnak, s ez mára hitvallás.
Elfogadtam a véleményedet, mert egyetértek azzal, hogy technikailag jól megoldott kép. Azt, hogy én nem vagyok benne, vitatnám egy kissé. A látásmódom, a szekesztési koncepcióm, hogy a rozsdás betonvas-kerítésnek csak a tetjét vettem bele, az, hogy a belógó faágakat úgy komponáltam bele, ahogy egyéni látásmódomnak megfelelő, az, hogy akkor vettem fel a képet, amikor ezek a felhők ott jártak (többször megnéztem a helyszínt, mielőtt fotóztam volna), ebben mindben ott vagyok én. Ha azt hiányolod, hogy nem HDR-eztem meg, hogy nem változtattam meg a valóságot, hogy nem maszatoltam el a kép valamelyik részét, akkor erre is azt mondom, ez is én vagyok, és ha úgy változtatnám meg a fotót, ahogy te jónak látod, vagy bárki más, akkor az már nem én lennék, hanem te, vagy bárki más. Ha ez mind nem elég, mit hiányolsz még belőle? Érdeklődéssel várom. Tényleg érdekel, mert valamire biztos gondolsz.
Köszönöm, hogy megnézted. Nem értem "az ágakért kár..." megjegyzésedet, hiszen az ágak épp a kép egyik alkotóeleme, szándékosan szerkesztettem bele, így képeznek a felhőzettel egy izgalmas textúrát. Üdv.
Szia. Az, hogy egy fotó technikailag tökéletesen van megfogalmazva az még nem minden. Annyi a bajom a képpel, hogy nekem Te hiányzol belőle. Jártál ott, reprodukáltad, de nem hoztad ide..
Ejjj Döpö
A magyarázat nélkül ötös lenne, de ez a szájbarágósdi nemnagyon adja:) vagyis nem ide...jó az ilyen egy blogra, vagy mittomén, de sztem ez nem az.
Tetszenek a felhők és a belógó faág teret ad az egésznek.
Kár, hogy nincs valami közelebbi ember az úton!
Üdv