Ezt a két kis szobrot sok-sok évvel ezelőtt hozták a szüleim Kenyából. Megkoptak, szálkásodtak, többször eltörtek ( a könyök is azért van levágva, mert törött, igaz, retusálhattam volna). Ilyennel még nem próbálkoztam, Ps nincs csak utóélesítés.
Örülök, hogy a háttérfoltot nem látod hibának. Abaszolút szándékosan hagytam ott, mert túl homogén lett volna a fal enélkül a fényfolt nélkül. Volt alkalmam Kenyában megnézni, hogyan készülnek ezek a szobrok ( természetesen a turistáknak). Egy fa fészerben ültek a fekete emberek, a kezükbe fogtak egy darab fát, nézegették, hogy ,,mi van benne" majd minden előrajzolás nélkül elkezdtek faragni. És hogy abból elefánt lett, vagy zsiráf, vagy ember, azt senki nem írta elő nekik. És ettől aztán a ,,sorozatgyártás" ellenére minden szobor egyéni lett. Egy Michelangeloról szóló könyvben olvastam, hogy ő nem kifaragta a szobrot, hanem lefaragta a kőtömbről a fölösleget, mert látta benne a szobrot.Hát valahogy így dolgoztak a fekete emberek Kenyában. Életre szóló élmény volt, és biztos vagyok abban, hogy az ,,egyszeri" alkotás jön át minden szobron, a századik zsiráfon is.
Most megint el kell játszanom az "elefánt a porcelánboltban" szerepét... (Az alkatom legalább megvan hozzá.). Ezeket a szobrokat (legalább) kétféleképpen lehetne ábrázolni: az egyik megoldás lenne a pontos tárgyfotó, melyben a szobrokat műalkotásként mutatod be - ehhez nagyon hasznos tanácsokat kaptál: a vágással, a - tagadhatatlan - beégés elkerülésével, a homogén háttérrel kapcsolatban. A másik megközelítés, azaz ez a kép, nekem jobban tetszik. Nem tudom, hogy "igaziak" vagy a buta fehér ember turista alfajának kielégítésére sorozatban gyártottak-e, de ezen a képen ezeket a kis szobrokat a háttérben levő fénnyel humanizáltad, emberi léptékűvé tetted. Tudom, hogy nagyon szokatlan gondolat-szökellés, de engem a háttérben levő fényfolt valamiképpen egy katedrális ablakára emlékeztet, és innen már közel van El Greco is (jó, tudom, afrikai szobrok, legnagyobb valószínűséggel animista hitvilág megtestesítői - de akkor is!). Gratulálok!
Vajon min gondolkodnak? A kompozíció nekem tetszik, talán színhajlítással egy kicsit sötétebbre raktam volna az egész képet. Ez bár már csak ízlés kérdése: De én kiszedtem volna a háttérből azt a beszűrődő fényt.
Ettől fügettlenül tetszik!
Üdv.: Barni
Szia, köszönöm a véleményt és a tanácsokat, ez teljesen új műfaj a számomra, látom sok buktatóval :-) Az volt az elképzelésem, hogy ezek a szobrocskák nagyon szögletesek és kemények, elmegy hozzájuk a keménység és a fényfolt hátul. Csináltam anélkül is ( behúztam a függönyt) de hiányzott valami a falról. Ahogy írod, ezekkel a szobrokkal még játszogathatok és fogok is. Kösz még egyszer :-)))
Szia, természetesen a saját emléktárgyainkhoz kedves szállak fűznek, de ezt a hangulatot nem olyan könnyű átadni egy fotón keresztűl másoknak. Tehát, ha tárgyfotó akkor oda kell figyelni több mindenre is, mind például a háttér, a megvilágítás, a kompozicíó. És ezekre van is idő mert egy előre tervezett forgatókönyv szerint jarunk el, vagy legalábbis igy kellene. De itt ez nem jött össze, a háttérben levő fényfoltok nagyon zavaróak, a kemény fény miatt a szobrocskák több helyen is beégtek. Ha az állapotuk nem engedte az egész alakos fotozást akkor nem kellett volna igy csonkitani (vágás a nyakon, a könyök) hanem inkább egy közeli portrét összehozni egysokkal lágyabb fénnyel megvilágitva ami kiemelné a szobrok anyagának strukturáját.
További szép fényeket!
7226
380
