Német Katonai temető, a bácsi emlékezni jött ki feleségével és megtalálta a márványtáblán a hajdani bajtársait akik Budaörs és Budakeszi környékén estek el. Megható volt ahogy zokogva örült a megtalált társaknak...
Érdekes visszásság is egyben hiszen ők voltak az ellenség, de a többség azt hiszem inkább ember.
sam 2010
Gondolom nem kell magyarázni a kép szín, és egyéb világát :)
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a kimerítő véleményét, engem is az fogott meg a jelenetben, hogy ő a barátját, harcostársát, bajtársát kereste a temetőben és nem az jutott eszembe, hogy egy német katona aki a nagyszüleinket írtotta. Ő csak egy ember akinek szintén voltak barátai, talán rokonai a háborúben.
Még egyszer köszi, hogy ennyien véleményeztétek. (a színvilág az 1940 - 1950 -es évekbeli)
Bizony egy olyan mindent elmondó, és önmagáért beszélő fotó ez!
A színvilág nagyon eltalált.
Akkor mindenki tette a "dolgát" (illetve amire utasították), de az emlékezés örök, hiszen bármi is volt abban az időben, jó érzésű katonaember az egymásra utaltságot, bajtársiasságot nem felejtette, felejti el.
Gratula a képhez.
Üdv: A64x2
Szia Csaba ! Nagyon beszédes ez a képed. tetszik, mert van mögötte tartalom, az embernek eszébe jutnak az ősök álltal elmesélt történetek. Talán épp ez alkalom arra, hogy az ember kicsit megálljon és visszatekintsen.
Jó a színvilág, jó a szerkesztés a képi világ. Nem kell magyarázni.
Gratulálok !
Üdv' Ist.
Kedves tsaba hunter ! Ne vedd túlzásnak ,amit mondok . Ez a legjobb kép számomra ,amióta az oldalon mozgolódok .Több ,mint kép .Nem csak a tökéletes kép illúzióra törekszik ,hanem a látvány csak egy eszköz . Ilyen eszköz a szó ,amit a címben üzentél . nagyon megfogott . A nyár elején jártam ott . Döbbenten töltöttem el ott egy pár órát . a kezdeti sokk hatása alól alig tudtam napirendre térni .Miután vmennyire sikerült készítettem egy pár képet . Még nem tudtam feldolgozni . De Tőled kedvet kaptam . A nap képe!!!!!!!!!!!!
Egy ember, akit - sokakkal együtt - megtiport a történelem, de ő túlélte, és az emlékeknek adózik, melyek túlnyúlnak politikán, ellenségen és szövetségesen... A nevek elhagyása érdekes megoldás: egyik oldalról egy kicsivel több magyarázatot, vagy helyismeretet követel, a másik oldalról pedig azt fejezi ki, hogy minden, kiknek a neve áll a táblán, a mondanivaló általánosan emberi. Gratulálok és 5 pontot is küldök.
Minden a helyén, címestül, kompóstul...
Én talán úgy adtam volna a címet: katonák voltunk és halandó emberek... (Csak arra akarok ezzel utalni, hogy aki ember ma, annak már akkor is annak kellett lenni, még ha a körülmények néha ki-ki hozták a sötét oldalt is belőle (lük))
És ez igaz minden közkatonára, bakára akinek az önálló akaratát legyűrik, eltapossák, kiégetik...
Beszédes kép! (talán a táblát kivettem volna a "homályosításból", hogy még jobban lássék, hogy nevek százai vannak rajta)
Gratulálok!
Szép fényeket!