Kösz inkoo. Az az igazság, hogy így borongós időben, alkonytájban ilyen messziről (kb 15 m) nemigen lehet már az arcokat jól kihozni. Igazából nem is az arcok itt a lényeg, hanem az, hogy van az ablakban valaki.
Nagyon érdekes ez a szerkesztés! Olyan hatású majdnem, mint mikor progival megforgatod a képet (2D v. 3D).
De nagyon tetszik maga az ötlet! (Lehet, hogy úgy is csináltad?)
Ha nem félnék, hogy megbántalak, akkor úgy elemezném a képedet, hogy egy téglalapba foglalt paralelogramma, ami magában foglal két rombuszt, 2+2 félgömböt, (vagy 4+4-et), s még néhány hosszabb-rövidebb szakaszt. Szinte már csak a "gömböc" hiányzik!:-)
De félek, úgy, hogy ilyet le nem írnék...
Ötletes, jól megcsinált!
Gratulálok!
Szép fényeket!
Kösz Somasok, nem bántottál meg, csak kicsit túlgeometrizáltad a látott fotót. Örülök, hogy tetszik az alkotás.
Valójában nem forgattam semmit, lentről fotóztam egy I. emeleti ablakot. Amit látsz, az a petrspektívából adódik.
Ezt a képet kérem majd egy nagyobb gyújtótávú obival is megcsinálni és kevesebbet vágni a képből. Mert gondolom megint a vágás miatt lett ilyen a minőség.
Fotóstársak, embertársak! Nézzétek a képet és élvezzétek azt a különleges élményt, amit a perspektíva ad (bár a sarkokat valóban érdemes lett volna igazítani...). Nem az arcokon van a lényeg, hanem az összhatáson - persze, sugárzó napfényben, létráról, vagy a szomszéd ház emeletéről, 200-300 mm-es teleobjektívvel nagyon jó kettős portrét lehetett volna készíteni - csak ez a kép éppenséggel nem erről szól... remek játék a geometriával (ahogy "somasok" írta), melyet élettel tölt meg a két arc. Ennyi... és ennél nem is kell több (persze, ha felbukkanna egy szombóc (Paul Maar után) az megint más lenne... de ez nem más, hanem ez. Gratulálok és 5 pontot is küldök.