...mikor az akartam lenni, aki most vagyok...
Filozófikus fal-és kitűző firka. De elgondolkodtató!
A képen nem én vagyok (:-), egy szomszéd kisfiú ábrándozik a kapun lógva...
Üdvözlet!
Volna egy kis gondom, ami már 1-2 hete megvan, de gondoltam történik valami.
Szeretném,ha lecserélnéd a támogatói képek közül ezt a képet.
A képpel semmi bajom, csak a cím hosszával, szétbombázza az oldal alsó részét.
Megértésed köszönöm!
Igen, Ő nem véletlenül volt pesszimista....szeretem a verseit...bár én optimista vagyok, kesergéssel nem lehet messzire jutni:) Régebben sok verset tudtam kívülről, most nekem is egy-egy sor villan be....és tényleg nagyszerű dolog, hogy nem kell több kötetet átböngészni:)
Köszönöm Amarillis!
Te is nagyon jó idézetet találtál, ha kicsit pesszimista is (hiába, a költő ilyen volt rossz passzban:-)
Komolyan boldoggá tett, hogy ennyien válaszoltak, reagáltak idézetekkel!
Bevallom, én talán ha 5 verset tudok kívülről, de rengetegből egy-egy sort, gondolatot. És most a net tette lehetővé, hogy ezek alapján rátaláljak a teljes műre! Számomra ez is egy csoda!
Szép fényeket!
Köszönöm Mariamaria!
A falfirka már visszatekintés, egész pontosan visszavágyódás a jelen ismeretében...(Azért ez néha-néha szerintem mindenkiben, na jó, sokakban felmerül az élet egy-egy kevésbé sodró szakaszában...)
Én is örülök, hogy nem tudhatom a jövőt...
Szép fényeket!
"Ki elvesztette önmagát,
Jobb sorsát már ne lesse mégis,
Mert csillagát
Zuhanni hagyta már a kegyes ég is."
Tóth Árpád
Nagyon tetszik a képed témában és kivitelezésben is! A múltunkkal csak annyira érdemes foglalkozni, ha tanulunk belőle és előbbre visz. A "a mi lett volna ha..." kérdésnek nem sok értelmét látom, mert nem megválaszolható....mindig van választási lehetőség a döntés és a felelősség is a miénk. Üdv. Amarillis
Hát Fiuk, igazán jól esett olvasni a filozófikus falfirkát és a Radnóti idézetet ez alatt a remek fotó alatt. Most itt kicsit minden meglepett. A fotó, óriási. Amit felhozott, beszélgetés nagyon komoly. Szerintem jobb, hogy nem tudunk előre nézni :-))
Csatlakozom, nekem is nagyon tetszik és valóban gondolatébresztő a kép, jó a kidolgozása is, tetszik és Dodó nagyon jól megtalálta az ideillő verset, széép.
Gratulálok.
Jó szerkesztés, hangulatos színvilág, jó utómunka... Gratula
Igen ezek érdekes dolgok, mi lett volna ha... de ez utólag már soha nem derül ki... jó gondolatébresztő...
Köszönöm döpö!
Nekem néha a tükör előtt is támadnak ilyen gondolataim...
Ha valaki egyszer - jó memóriájú - végiggondolná az addigi életét, és elmgondolkodna - hangosan, vagy írásban - azokon az útelágazásokon, ahol döntenie kellett, és mi lett a döntés eredménye, ill. mi lehett volna, ha másképp dönt...
Nagyon érdekes iromány születne szinte mindenki életéből...
Örülök, különösen a "szép külsejű, de ilyesztő lelkivilágú" megfogalmazásodnak...Nagyon igaz, és nagyon pontos!
Szép fényeket!
A tekintet valóban mindent elmond... a gesztus pedig ráerősít. Nagyon elgondolkodtató, valóban mélyen filozofikus kép (különösen a címmel), egészen különleges képi eszközökkel és szerkesztéssel:
"Kérdeztél volna csak magzat koromban...
Ó, tudtam, tudtam én!
Üvöltöttem, nem kell a világ! goromba!
tompán csap rám a sötét és vág engem a fény!
És megmaradtam. A fejem rég kemény.
S tüdőm erősödött csak, hogy annyit bőgtem én.
....
Születtem. tiltakoztam. S mégis itt vagyok.
Felnőttem. S kérdezed: miért? hát nem tudom.
Szabad szerettem volna lenni mindig
s őrök kisértek végig az uton."
Érdekes gondolat. Néha és is gondolok arra, hogy ha gyermekkorunkban, álmunkban meglátnánk mostani önmagunkat, nem riadnánk-e fel a félelemtől. Különösen akkor jut ez eszembe, ha ijesztő külsejű, torzonborz embereket látok. Vagy szép külsejű, de ilyesztő lelkivilágú embereket is lehet néha látni.