Szerintem az a probléma, hogy a tudatunk nem képes befogadni ezt valamit olyasminek, amiben emberek élnek. Miután elolvastam a magyarázatot, akkor is néztem és néztem a kép elemeit és rakosgattam össze magamban egy vacokká... Megrázó téma, nagyon pontos ábrázolással - és talán éppen az a baj. Nem tudom, hogy mivel és hogyan, de segíteni kellene az agyunknak abban, hogy azt lássuk, ami ott van, és elhiggyük, hogy tényleg látjuk. Nagyon nem értek az utómunkához, de talán szelektív életlenítéssel, vagy a környezet elszíntelenítésével... igaz, hogy akkor a dokumentarista jelleg csökkenne (vagy talán elveszne), de a kép az átlag néző számára (magamat is ideszámítom, félreértések elkerülése végett) "fogyaszthatóbbá" válna. Döbbenetes a kép, csak nagyon nehéz látni (nemcsak nézni).
A cím kiváló, rengeteg asszociációt kelt az emberben, nekem leginkább Deák Bill Gyula jut az eszembe - a sokadik hatványra emelve a képen:
"Hányszor hallom mondják: "Óh, az édes otthon!"
Erről nagyon hamar le kell szoknom.
Anyám a konyhában gyászolta magát,
A kocsmába küldött, hozzam el apát.
Szóltam neki: "Fater, jöjjön haza hát!"
Húsz forintot adott, vegyek még piát.
A bátyám melózott, megunta hamar.
Nem is tudom róla, svéd-e vagy magyar.
Hazajön évente, önmagától részeg,
Visszahívja mindig a családi fészek.
Az asztalra borulva egész este sírt,
Vegyek majd neki Kerepesen sírt.
A falvédőn ez áll: Az édes otthon visszavár!"
Szerintem a képnek jobb a hangulata így, fehér-feketében. Lehet, hogy a cím nem éppen találó hozzá, de hangulata mindenképpen van. Jók a nyílásokon beszűrődő fények.
Szia!
Köszönöm, hogy megnézted és a hozzászólást.
Lehet, hogy színesben kellett volna felrakni mert ez egy megvetett ágy volt előtte egy tűzrakással.
Üdv:alalat
hát nem tudom... kinyitottam párszor ezt a képet, de még most sem találok benne "látnivalót"... sőt, cimét sem nagyon értem... lehet te tudod hogy ott laknak, de ez miből látszik a képen?... nekem csak egy elhanyagolt padlás... ahol általában nem laknak... max a rágcsálók...