Annyira jellegzetes és annyira megható ahogyan el tudják engedni magukat....Unokám az úttörővasúton...ma már Ifjúsági vasút, de nekem már csak marad Úttörő-vasút.
Azt nem mondom, hogy nem vettem nagy levegőt, mielőtt feltettem ezt a fotót...:-)
Nekem meg te jutottál eszembe, amikor áttettem monokromba:-))) Lássuk! Feldolgozható, és ha te, az megtiszteltetés lesz.
Megyünk még vasutazni, állandó program, ismételhető lesz a fotó:-)
Értem már Ancsa, nem, ott a vonat fala van, a gyerek az ablakhoz dőlve ül. Na szóval, a másik oldalon pedig a folyosó van a két ülés-sor között. :-)...ebbe rendesen belezavarodtam :-)