mint minden képed ,ez is megdöbbentő .ezzel a halszemmel ,az amúgy is torz világunkról még jobban érzékelteted ,fokozod a látogató véleményét .nagyon - nagyon rátaláltál erre a gondolat -eszköz párosításra . hihetetlen 6-ással bír az emberre . és mondja azt valaki ezek után ,hogy a karácsony szelleme nem kifordult .szegények mindig is voltak ,és mindig is lesznek .de a társadalom hagyja ,hogy egyes emberek a pénzük alatt penészedjenek meg ,minthogy hagyja azt is , hogy egyes emberek , meg a nyomorban aszoggyanak össze ,fagyjanak meg ,haljanak éhen .ez a társadalmi feszültség ezen a képen annyira benne van ,hogy majd szétreped . gratulálok .és nagy jövőt ennek a képnek ,minél többen nézzék meg ,és gondolkozzanak el rajta .nyomok én is !!
Taratalom+! kivitel = gratula. Szívesen olvastam a véleményeket, látom mennyi érzelmet és gondolatot váltott ki a kép. Végül is ezért fotózunk és nem is kell állást foglalnunk, véleményt nyilvánítanunk (bár egészen nyugodtan azt is lehet) ha jó a kép, mint ez itt, akkor az beszél helyettünk is, ha kell, mindenkihez másképp. Így a jó.
Dehogynem vagyunk kíváncsiak a véleményedre! És igazad van.
Nekem is van egy "kontroll személyem". Most derült ki éppen, hogy mennyire lekorlátozza, az életemet. Ő az a személy akinek segítséget kell nyújtanom. Nagyon nehéz lesz. Nekem is összeszorul a szívem ... Nem a szeretet megvásárlásáról írtam, remélem nem ezt a következtetést vontad le. Most leginkább a tehetetlen düh dolgozik bennem, mert olyantól kapom pár hónapja a pofonokat akiktől nem vártam. Az egyik nagyobb mint a másik. Leszűkült azoknak a köre akik, megérdemlik az önfeláldozó odaadó szeretetet. Azt hiszem a feleségem az egyetlen, aki igazán tudja, hogy mikor mit érzek és hogy milyen vagyok. A legbelső körben nincs rajta kívül senki.
Én is etettem meg kutyát kijőve a boltból, az nagy öröm, az biztos!
Na, én a hozzászólássommal a magam értékrendjét képviseltem, (ami kissé ódivatú és nem sokan kíváncsiak rá), mert sokszor megpróbáljuk megvásárolni a szeretet és olyanoktól várjuk, akiknek egyáltalán nincs is szüksége erre. Olyan emberekre pazarolunk pénzt, energiát, akik nem kérnek belőle, de mivel gyarló emberek vagyunk valóban szükésünk van a szeretetre, de nem a megvásároltra.... Nekem valóban összeszorul a szívem, amikor ilyet látok és ha nem lenne mellettem "egy kontroll" személy, akkor én tényleg nekik adnám inkább azt a pénzt vagy bármi mást amit olyan emberek ajándékára szántam, akik csak elvárják, mert most éppen karácsony van vagy születésnap vagy bármilyen mondva csinált alkalom a szeretet tárgyiasitására. Én egy kobór kutyának is képes voltam odaadni a bevásárlásnál vett kenyeret és sajtot...igen visszamentem kicsomagoltam és megetettem. És ettől voltam boldog, nem pedig attól, hogy olyan valaki aki nem kér a szeretetből, mert jól meg van érzések nélkül is, adtam valami apróságot, hogy rám gondoljon majd, időnként vagy talán soha.
Szerintem a szeretet nem kell megvásárolni vagy van vagy nincs, ha ajándék nélkül nem éreznek melegséget a szívükben, ha eszükbe jutok, akkor nem kell az ajándék sem, nem fogja megérinteni a szívét. Akkor inkább nekik egy takaró egy tál étel vagy egy kis pénz, ami segít és amiért ők igazán hálásak, bár lehet, hogy soha többé nem fog a szemünkbe nézni hálásan.
Szomorú a kép, de igen kell még. Ne legyünk képmutatóak...
Megnézzük a képet, ami az utcán fogad, szomorkodunk, szörnyűködünk, elfordítjuk a fejünket, aztán benyitunk az üzletbe, mert karácsonyi vásár van, majd hazamegyünk.
Miért? Mert nincs sok pénzünk, nem élünk nagy lábon, örülünk, hogy ha feladtuk a csekkeket marad annyi, hogy éljünk valamennyire. Alapjáraton , de amennyire lehet boldogan. Megpróbáljuk a saját életünk kényelmessé tenni. Mindenhova benyitunk ahol kint van, hogy vásár. Hátha az alkalomhoz tudunk kötni olyan dolog megvásárlását, amire egy egyszerű "hétköznapi" ünnep nem ad elég alkalmat.
... kell még valakinek venni?
Kell még. Kell, mert szükségünk van a szeretetre. Igen, szerintem nekünk, magunknak van szükségünk a szeretetre elsősorban. Csak azután tudunk adni, ha kaptunk. Át kell éreznünk, meg kell tapasztalnunk. Ha nem kapunk viszonzást, visszaigazolást belesavanyodunk, elszürkülünk.
Azt kéne átgondolnunk, hogy mire adunk ki pénzt, hogy van-e értelme annak amit veszünk, hogy mik a lehetőségeink. Mert kell venni valamit, akár apróságot, akár nagy dolgot, a hozzánk közelállóknak. Látnunk kell, hogy örül és ha örülni látjuk, akkor mi is örülünk. A tőlünk messzebb élőknek azért veszünk valamit, hogy ha ránéz, kézbe veszi az ajándékot akkor egy pillanatra felejtse el a saját gondjait, és inkább mi jussunk az eszébe.
Egy megoldást tudok. Nézzünk körül, és nézzünk magunkba! Biztosan találunk egy embert, akinek kell a segítségünk, próbáljunk meg segíteni rajta! Ha mindenki segít egy embernek, akkor már megoldhatjuk a problémák egy részét. Ne is próbáljuk meg a világ gondjait a nyakunkba venni, mert lehetetlen megváltoztatni, nézzétek meg, ez világviszonylatban sem sikerül. Nagyon sok az akadályozó tényező. Ha van lehetőségünk segítsünk, de ne hajszoljunk világmegváltó gondolatokkal, elérhetetlen álmokat!
Gondoljatok bele.
Meleg szobában, jóllakottan, kávé/tea mellett, egy jó munkahelyen vagy a szeretteink mellett ülünk, drága eszközökkel készített képeket nézegetünk az interneten, és próbálunk szociológusoknak is fejfájást okozó problémát elemezni.
Az elemzés szereplői ezzel ellentétben, vagy a hideg szobában, vagy az utcán vannak, éhesek, alkoholistává válnak, mert az alkohol ad egy kis meleget és hozzábutít a helyzethez, nincs munkájuk, "nincsenek" szeretteik, fogalmuk sincs az internetről, ha egy fényképezőgépet találnának, eladnák 2000 forintért, mert nem tudják értékelni.
Remélem értetek, nem akartam megbántani senkit!
Ezek a gondolatok nem hozzátok szóltak, hanem hozzánk, emberekhez. Ne haragudjatok ...
Szia!
Nagyon jó , de igen szomorú a felvételed.Nagyon jól mutatod meg az ellentétet.Gazdagság-szegénység.Nagyon aktuális a felvételed főleg így Karácsony előtt.
Üdv:alalat
Jó fotó, és nagyon is jó, hogy feltetted ide. Látod, máris megmozdult a szívünk.
Kell a két ablak, a tartalmi kontraszt nyilvánvaló, és ezt most a halszemmel tudtad így összehozni. Gratulálok!
Nagyon is ide való vagy Flame, és pont azért, hogy a magad környezetében változtass rajta, és tedd szóvá, ahol csak tudod. Mindig szükség van empatív és érzékeny lelkű emberekre. Nélkülünk még durvább lenne ez a világ.
Megint egy elgondolkodtató és szívszorító kép. Nagyon szívesen elfeledkeznek az emberek-főleg így karácsony tájékán- arról, hogy van akinek sokkal nagyobb gondja is van mint az hogy kinek mit vegyen. Sőt ...nincs is kinek ajándékot adni...vagy éppen egy tál meleg étel egy meleg ruha, cipő is milyen értékes tud lenni, még akkor is ha nem új vagy nem divatos....
Nem vagyok én kibékülve ezzel a világgal, talán nem is vagyok ide való...
Micsoda ellentét van ezen a képeden ! A vásár a kiváltságosok vására és a szegénység a nagyon szegénység.
Brutál kép, tökéletes szerkesztés hal szemével. :)
Gratulálok !+nyom-ok
Azt hiszem ide biztonsági őr se kell(sajnos,hogy ilyenek szép számmal vannak).A fotó maga nagyszerű,igen kreatív,és sokatmondó.Csak gratulálni lehet hozzá.
és írhatnám még azt is, hogy hatalmas városi hangulat, de a téma miatt nem lehet...
ez a VÁROS, mégha ilyen arca is van
Nagyon a felső sorban a helye...
(hol készült?)