Balatonhídvég Zalavár községtől délre a Kis-Balaton szívében található.Már a római korban fontos átkelő és ezáltal vámszedőhely volt. Jelenleg 3 család lakik a régi településen, melyet fokozottan védett Nemzeti Park vesz körül csodálatos vízi világgal.Mintegy 120 költő és 100 vonuló madárfaj található a területén ezenkívül vidra, őz, vaddisznó, szarvas bivalyrezervátum.
Szia, tetszik nekem is. Szép tájkép, jó szerkesztés, téma, tükröződés, felhők, minden. Nyomok én is.
És a felhőkhöz szerintem még egy hdr is jól állna, vagy esetleg ps-ben árnyékok/csúcsfényekkel is lehet még próbálkozni, érdemes...
Gratulálok a képhez
festőien szép .szinte ordít a zöld alga ,és nagyon széppé teszi a vizet ,vagyis csak a képet :)
enyhén lágyítottad ,nekem bejön .ritka ,de még a középre szerkesztett horizont is 100%os .kicsit kevesebb színerősítéssel még jobb lehetne ,de így is nagyon szemléletes .a leírás tetszik .gratulálok.
Bárcsak már jönne a jó idő..:) Kellemes a szememnek ez a kép,szeretem a vízpartokat,és a leírást is köszi! Asszem meg kell látogassam valamikor nyár elején a helyszínt! :)
Nagyon tetszik a kép színvilága. A horizont a képet pont ketté osztja.. de valahogy itt nem zavar. A felhőkkel is szerencséd vollt jó hangulatot ad a képhez.
Üdv.ancsa
A XVIII. század végéig nem tettek különbséget a Balaton és a Kis-Balaton között, a Fenékpuszta-Balatonhídvég közötti térséget - a mai, tágabb értelemben vett Kis-Balatont - a Balatonhoz számították. Vitatlanul kiderül ez az 1761-ben készült térképről, melyen a balatonhídvégi híd mellett "Inciput lacus Balaton" (Itt kezdődik a Balaton tava) felírás található.
A "Kis-Balaton" elnevezés első ízben Zalavár 1805-ben készített térképén tűnik fel. Ez azonban csak a balatonhídvégi híd és a tőle mintegy 3 km-re ÉK-re lévő ún. "Lik" közötti területet öleli fel. A "Lik" és Fenékpuszta közötti rész már "Nagy-Balaton" néven szerepel.
A Fenékpuszta-Balatonhídvég közötti vízfelületet először a Balatonnak 1833-ban készült térképe nevezi Kis-Balatonnak. Erre az időre az egykori balatoni öböl nyilván már annyira eltérő jellegű volt a Balaton egyéb vízfelületeitől, hogy megkülönböztetése indokolttá vált. Ennek ellenére ezen a területen 1863-ig a vízborítás átlagosan 1,5-2 m volt. A Kisfaludy gőzösnek Balatonhídvég a kikötője volt. (Így a mai értelemben vett Kis-Balaton területén 12-15 km2 nyílt vízfelületű öböl alakult ki.) A vízszint változása a 3-4 métert is elérte, azaz a "Magyar Tengernek árvizei" voltak. Az I. katonai felmérés 1783-ból származó országleírásának Balatonhídvégre vonatkozó részében olvasható: "Hier flüsset dei Szala in Platten See, selbe ist sumpfigt und morastig ....". (Itt folyik a Zala a Balatonba, mely posványos és mocsaras ...). A leírás a Kis-Balaton és a Zala völgye mellett lévő községeknél is megjegyzi: "Hat einen unzuganglichen Morast ...". (Járhatatlan mocsár található.)
A Zala Balatonhídvég alatt beleveszett a nádasokkal és szabad vízfelületekkel tarkított mocsárba, így a vize a természetes mocsárvilágon át kellően megszűrve jutott a Balatonba. A Balaton átlagos vízmélysége és térfogata a XVIII. század vége óta a felére csökkent. Ebben nagy szerepe volt az 1863-ban megépített Sió-zsilipnek. A szabályozási munkák "eredményeként" a Kis-Balaton magasabban fekvő részei szárazra kerültek. Vízborítást a terület csak a Zala árvizeikor kapott az 1920-as évekig, ekkor a Zala árvédelmi töltéseivel gyakorlatilag a folyó árvizeit is kizárták a Kis-Balatonból. Ezt követően a csatornarendszer kialakításával megkísérelték a talajvízszintet csökkenteni, illetve szabályozni annak érdekében, hogy a területen mezőgazdasági tevékenységet lehessen folytatni. Ezek a munkálatok az 1960-as évekig tartottak, eredményre azonban valójában nem vezettek.