Talán még egy képet megkockáztatok a háziméh-ről, pontosabban csak a szeméről... Magam sem tudtam eddig, hogy szőrös a szeme azaz a facetta-lencsék között is szőr nő! Ez mindenesetre érdekes, az okát nem tudom. A jobb oldali kép az érdekesebb rész kinagyítása. A háziméh szeme amúgy érzékeli az ultraibolya fényt is! A fotó rétegfelvételezéssel készült.
Üdvözlettel!
Bringás, nagyon köszönöm!
Tökéletes kiselőadást írtál, remekül felépítve. Jó néhány dolog előbújt az info-rengetegből nekem a a művedet olvasván, de rengeteg új dolgot is tudtál mondani.
Valamikor olvasgattam az Élet és Tudományt (is), s talán abból az ismeretanyagból tudtál előcsalogatni valamit.
Köszi, hogy ennyit fáradtál.
Ami a parányi tűket illeti, szerintem sem azokat látjuk, ez a "szőr" valami más, de attól még lehet, hogy optikai funkciója is van(?).
Szép fényeket!
Szia! Együtt válaszolok a 3 megkeresésedre. Hát, nem csodálom, hogy "kifújtál"...! Először is nagyon köszönöm a rendkívül kimerítő, részletes leírásodat. Ha visszalapozol kicsit a képeim közt, kb. tavaly október végén már tettem fel egy "Szemezgetünk...?! c. képet hasonló témakörben, akkor én is írtam hozzá ismertetőt - csak nem ennyire kimerítőt. De a lényeg bent van abban is. (Én attól tartok, hogy ennyit már nem hajlandó elolvasni a FV-társaság..., így sokat nem merek írni.) Természetesen megtisztelsz vele, hogy ekkora bazi nagy energiát belefektettél, még egyszer köszönöm!
Ami a facetta-tűket illeti, szerintem ezek kifejezetten szőrök, jó "nagyok", nem gondolnám, hogy a fényvisszaverődésben játszanak szerepet - de persze ez is lehet. Majd megkérdezek rovaros szakembert. Üdvözlettel!
Az ízeltlábúak két nagy összetett szemén számos apró, többnyire szabályos hatszög alakú facetta ismerhető fel. Ahány ilyen facetta van, annyi elemi szemből tevődik össze az összetett szem. Ezért hívják összetettnek, mert elemi szemek sokaságából áll. Az összetett szem a rovarokban éri el fejlődésének legmagasabb fokát. Nem védi szemhéj, és általában nem is mozgatható.
Felépítése: Az összetett szem legkülső felülete a szaruhártya, ez alatt húzódik az elemi szemek rétege. Az elemi szem tulajdonképpen egy dioptrikus készülék. A teteje egy 15-50 mikrométer átmérőjű fénygyűjtő kitinlencsével kezdődik, mi ezt látjuk kívülről egyetlen facettának a sok közül. A kitinlencse fix gyujtótávú (ellentétben a mi szemünkkel ez nem zoom-os). A kitinlencse egy fényvezető kristálykúpban folytatódik, ami a dioptrikus készülék középső része. Ez alatt, legalul vannak a fotoreceptorok, vagyis a fényérzékeny sejtek. Minden elemi szem hét vagy nyolc fényérzékeny sejtet tartalmaz. Ezek együttese alkotja az összetett szem retináját.
Az összetett szemben az egyes elemi szemek optikailag elszigeteltek egymástól, így a fény csak az elemi szem hossztengelyével párhuzamosan juthat el a fényelnyelő sejtekig. Az egyes elemi szemek közt a fény tehát nem jár át. A kristálykúpok hossza megegyezik a fénygyűjtő kitinlencse gyújtótávolságával. Ilyen szemük van a nappal aktív ízeltlábúaknak.
A látott kép: Az egyes elemi szemek kitinlencséje szűk csupán néhány fokos látóterű. Az egyes elemi szemek alján fordított állású, kicsinyített kép keletkezik fényérzékeny sejteken. Ezek azonban képtelenek érzékelni a kép részleteit. Az egyes elemi szemek a látóterükben csak az átlagos fényességet észlelik. Ezekből az elemi képpontokból áll össze az egységes mozaikkép az állat agyában. A rovar egy „diffúzan elkenődő” képet lát, amit bizonyos esetekben szín- és polarizációs információ is kiegészítenek. A fény színét (hullámhosszát) tágabb tartományban érzékelik, mint mi, vagyis látják az UV hullámhosszakat is, s ezáltal a világ teljesen más képet mutat számukra. Az elemi szemekben leképezett részletek az egyesítéskor a retinában "kiátlagolódnak", eközben annak jelentősége is elvész, hogy a kép fordított állású. A rovarszem retinájának síkjában létrehozott kép tehát mozaikszerű és immár egyenes állású. Minél több elemi szem alkotja a mozaikot, annál több részletet láthat az állat. A facetták száma elérheti akár a tízezret is. (A májusi cserebogár esetén 5500, a halálfejes lepkénél több mint 12 000.)
Az éjszakai rovarok szeme kicsit másképp működik. Kristálykúpjaik hosszabbak, általában elérik a gyújtótávolság kétszeresét. Az egyes elemi szemek optikai izolációja hiányos, ezért a fény egy része a szomszédos elemi szemek közt átjut, vagyis bizonyos számú elemi szem egységesen működik. Így természetesen csökken a felbontóképesség, de nagyobb lesz a fényerősség. Az éjszakai rovarok kitinlencséinek felülete a nappali társaiktól eltérően nem sima, hanem parányi tűk állnak ki belőlük. A kísérletek és matematikai modellek azt igazolják, hogy ezek a nagyon kis tűk ideális mértékben csökkentik a lencsék fényvisszaverő képességét (hasonlóan a fényképezőgép objektívek tükrözésgátló színezéséhez). Így a lencsékről a lehető legkevesebb fény verődik vissza, és a lehető legtöbb fény nyelődik el. Ez a módszer mintegy 5%-kal növeli az elnyelt fény mennyiségét, ami a sötétben jelentősen javítja a látást. (Bár a képen látható házi méh nappali állat, de gondolom ezek a tűk lehetnek a fotón.)
Az összetett szem által befogott látótér összességében már nagyon nagy (elérheti a 200 fokot is). Az összetett szem szerkezetéből és méreteiből következően azonban a felbontóképessége rossz. Csak a durva részletek érzékelhetőek. Ez azt jelenti, hogy például egy méh egy virágot csak kb. 10 cm-es távolságból ismerhetne fel. Ez azonban csak statikus esetben van így. A méh szeme ugyanis,a többi rovaréhoz hasonlóan a mozgó ingerekre sokkal jobban reagál. Így a relatív elmozdulás miatt a méh szemének "élessége" akkor is sokszorosára javul, ha a méh van állandóan mozgásban. Az összetett szem térbeli felbontóképessége tehát rossz, az időbeli felbontóképessége viszont kiemelkedő. Ha az emberi szem elé másodpercenként 24 filmkockát vetítenek, mi ezt az idegsejtek tehetetlensége miatt már folyamatos mozgásként érzékeljük. Egy légy viszont a mi mozinkban legfeljebb "diavetítésen" érezheti magát, hiszen a szeme akár 300 képet is meg tud különböztetni másodpercenként! Ezért olyan nehéz leütni, mert a szeme hihetetlen érzékeny a mozgásra. A kiváló időbeli felbontóképesség következtében a legyek szemében az emberek csak egy lassított felvétel suta és nehézkes mozgású szereplőinek látszanak, akik légycsapó nélkül igazán kevés veszélyt jelentenek a rájuk.
A rovarok szeme a színérzékenység szempontjából is más, mint a miénk. A méhek például nem érzékelik a piros színt, de remekül látnak ultraibolya fényben. Ez az oka annak, hogy a legtöbb rovarok által beporzott virág (bár látható fényben is elég színes és tarka) az UV fényben a legszebb, azon a hullámhosszon csodálatos mintázatokkal is rendelkezik.
Köszi "Sip" a hozzászólásodat. Jó a megfigyelésed, tényleg nem minden lencse mellől nő a szőrszál! Ebből gondolom én, hogy valami érzékelő szerepe lehet, amikor "turkál" a virágokban. Üdv.!
Hűűűha! Szép kék szeme van... De mintha nem is mindegyik kis cellából nőne szőr. Biztos védelemre kell neki, mást nem tudok elképzelni.
A kép maga tetszik, részletes, éles, nem mindennapi látvány.
Szevasz "soma...."! Örülök, hogy nálad is "bejön" a kép, köszi! Jó a szöveged... Úgy tudom, ezekkel a szemekkel a rovarok úgy látnak, mintha nekünk szitán kellene átnézni. A Puli is kilát a szőrei közül, gondolom a méhek is. De ezeket nem lehet "szempillaként" értékelni, ott ilyen nincs. Szerintem (nem tudom) ezeknek is valami érzékelő szerepe lehet. Üdv.!
Ez valami eszméletlenül érdekes!
(Azon kívül persze, hogy a mondóka úgy szól, hogy "szőrös töke van a légynek, ha nem hiszed gyere, nézd meg":-))
Mi lehet a szerepe a szőröknek? Cellánkénti külön-külön szempilla? (Mert ugye annak is védelmi szerepe van). De hogy lát ki közöttük?
Nagyon bonyolult képalkotás lehet ez, mikor sok ezer pont apró képdarabkájából kell puzzle módjára összerakni "a" képet.
De keveset tudunk még a világról...!
De hála neked, ha nem is értjük, de legalább látjuk, hogy mit nem értünk:-))
Szép fényeket!
Hát itt már nem egyes pontok homálya és kiégése számít.
Ahogy egy portrénál nem a pixelpontos leképezés a lényeg, ebben a mérettartományban a retus nem az.
Szeretteinket meg persze nem mikroszkóppal fotózzuk ;)
Köszi Zoli a látogatásodat, véleményedet! Igen, ez előfordul egy ekkora kinagyításnál. Itt már mikrométerekről van szó, s a mikroszkóp lencséinek feloldóképessége legtöbbször már nem elégséges az igen apró részletekhez. Hiába, ez fénymikroszkóp, s nem Scanning elektronmikroszkóp! Üdv.!
Szia! Ez igen! Ennyire részletesen az ember sosem nyer betekintést egy amúgy is apró élőlény testrészeire!:) Szép éles képe lett, bár egy kicsi homályosodást és kiégést látok a jobb alsó sarokban a 2. képen! De lenyűgöző mindenféleképpen! Grat!
4325
456
2011.03.27 21:41:16
